Üdvözöljük honlapunkon!

Kiemelt

Köszönjük, hogy ellátogatott weblapunkra. Ezen az oldalon hasznos információkkal látjuk el Önöket a számvitel, adózás területén. Ezen kívül a jobb oldali hasábon feliratkozhatnak hírlevelünkre, valamint fontos határidőkről tájékozódhatnak a naptár segítségével.

Kérjük, tekintse meg szolgáltatásainkat. Ha felkeltettük érdeklődését, szívesen várjuk Önt is ügyfeleink közé.

Nem jogosít az összes tb-ellátásra a gyes: itt van a Kúria ítélete

A gyes, mint családtámogatási forma nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak, a gyes szolgálati idő, de társadalombiztosítási szempontból nem minősül a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak – állapította meg ítéletében a Kúria.

A másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, egyetértve az első fokon eljáró szerv megállapításaival, mely szerint a felperes egészségi állapotának mértéke ugyan eléri az 50 százalékos, tartós foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, de a felperes nem rendelkezett az igénybenyújtást megelőző öt éven belül 1095 nap biztosításban töltött idővel.

A felperes kereseti kérelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságának megállapítását kérte, vitatta a megállapított az egészségi állapot mértékét és hivatkozott arra, hogy a gyermekgondozási segély idejét biztosítási időként kell elfogadni az Mmtv. 2. § (1) bekezdés, a Tbj. 5. § és 8. § a) pont rendelkezéseire figyelemmel. Az alperes a kereset elutasítását kérte – olvasható a Kúria összefoglalójában.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét elutasította, hivatkozva az Mmtv. 2. § (1) bekezdés, a Tbj. 5. § a) pontja, 8. § a) pontja, az Mt. 138. § (5) bekezdés, a Csvt. 20-22. § rendelkezéseire. Megállapította, hogy az Mmtv. 2. § (1) bekezdés alkalmazása során a Tbj. 5. § rendelkezései az irányadóak, a Tbj. 8. § a) pontban írt kivétel pedig nem alkalmazható. A gyermekgondozási segély folyósítása időszakának beszámítását az Mmtv. 2. § (3) bekezdése nem teszi lehetővé.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a közigazgatási határozatok megváltoztatását és a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultsága megállapítását az Mmtv. 2. § (1) bekezdése, a Tbj. 5. § és Tbj. 8. § rendelkezéseire tekintettel. Az alperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő.

A perbeli esetben a felperes a gyermeke szülését követően 2008. december 30-ától 2011. december 30-áig fizetés nélküli szabadságon volt, gyermekgondozási segélyben részesült. A gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának időtartama alatt a felperes a Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja alapján biztosítottnak minősült.

Az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítotti jogviszonyt követeli meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultság megállapíthatóságához.

A Tbj. 5. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyban álló személy biztosított tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a felperes munkaviszonya „szünetelt”, a Tbj. 8. §-a alapján biztosított volt, azonban a foglalkoztatására nem került sor. A felperes biztosított jogviszonya a Tbj. 8. §-a alapján fennállt, azonban az Mmtv. 2. § (1) bekezdés alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot nem teremtett. A gyes, mint családtámogatási forma nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak, a gyes szolgálati idő, de társadalombiztosítási szempontból nem minősül a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak. A munkaügyi bíróság helytálló jogértelmezés eredményeként állapította meg, hogy a társadalombiztosítási határozatok nem sértik a felperes által felhívott jogszabályokat, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Forrás

Nyugdíjas dolgozónak így lehet felmondani

Nyugdíjas munkavállalónak hogyan lehet felmondani, van-e felmondási, illetve felmentési ideje? “71 éves munkavállalónak mondott fel a cégünk, tehát, teljes jogú nyugdíjasnak minősül a munka törvénykönyve (Mt.) szerint. Van-e felmondási idő, vagy egyik napról a másikra fel lehet mondani a határozatlan idejű munkaszerződést? Ha van felmondási idő, akkor mennyi az? Illetve van-e felmentési idő? A munkavállaló 13 éve dolgozik a cégnél. Ha van felmondási idő, akkor köteles-e a munkáltató a törvényben meghatározott felmondási időt (30 nap) még 25 nappal meghosszabbítani?”

A nyugdíjasnak minősülő munkavállalók esetén az általános szabályokat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni (Mt. 66. § (9) bekezdés), továbbá a munkavállalót nem illeti meg végkielégítés (Mt. 77. § (5) bekezdés a) pont).

Ennek megfelelően tehát a munkáltató felmondása esetén a munkavállaló felmondás ideje 30+25 nap=55 nap lesz (tehát nem úgy kell eljárni, mint azonnali hatályú felmondás esetén).

A munkáltató ezen idő felének tartamára, azaz 28 napra (a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni) köteles felmenteni a munkavégzés alól a dolgozót (ez lesz a felmentési idő, ami tulajdonképpen a felmondási idő fele), a másik fele időtartamra, 27 napra kötelezheti munkavégzésre.

A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően (legfeljebb két részletben) kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díja illeti meg.

Forrás

Ingyen dolgozna a kft.-tulajdonos a cégében: mikor kell bejelenteni?

Hogyan dolgozhat ingyen a kft. tulajdonosa a cégben, és be kell-e őt jelenteni? “Egy kereskedelemmel foglalkozó kft. egyik tulajdonosa – aki nem ügyvezető a kft.-ben és egyébként főállású egyéni vállalkozó – eddig személyesen nem vett részt a kft. tevékenységében. Nincs is társas vállalkozóként bejelentve. Megteheti-e azt, hogy néha ingyen besegít a boltban? Ehhez be kell-e őt jelenteni a 1041-es nyomtatványon?”

356Ha a tag személyesen tevékenykedik a cégben, akkor társas vállalkozó lesz. A kérdésben felvázolt esetben olyan többes jogviszony jön létre, amelyben egyéni és társas vállalkozás egyidejű folytatása valósul meg. Ez esetben az egyéni vállalkozónak – aki egyben társas vállalkozóként is biztosított – egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. törvény 29. § (3) bekezdése, illetőleg 29/A § (1) bekezdése szerint áll fenn.

A társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Ez esetben társas vállalkozóként is be kell jelenteni a 15T1041-es nyomtatványon. Összegezve: ez esetben a kft.-tulajdonos nulla forintért is elláthatja társas vállalkozóként az adott feladatot.

Ha a tag a társaságban megbízásban tevékenykedik, és nem lát el ügyvezetői feladatokat, akkor biztosítási jogviszony csak akkor keletkezik, ha a megbízási díja eléri vagy meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Nulla forintos díjazás esetén nem jön létre biztosítási jogviszony (15T1041-es nyomtatványon nem kell bejelenteni), így közterhet sem kell utána fizetni.

Forrás