Üzleti terv készítése

Az üzleti terv alapja a stratégia. Az üzleti terv egy mindennapi eszköz, ahogy megvalósítom a stratégiát. Azt mondják, „A stratégia a vitrinben van, az üzleti terv a fiókban.”

 

Üzleti tervet írására van szükség alakuláskor, átalakuláskor, új termék dokalfelvételekor, pályázatoknál, hitelfelvételnél, befektető-keresésnél.

 

Nincs egységes szabály arra, hogyan kell üzleti tervet írni, ajánlások vannak, miket tartalmazzon. (A pénzintézetek honlapján rendszeresen találhatunk mintákat.) Az üzleti terv fejezeteinek egy része felcserélhető, a számozások sorrendje nem kőbe vésett, van, ami igény szerint összevonható v. tovább bontható.

 

1)       Bevezetés (vezetői összefoglaló) – 2-3 oldal

  • formai – tartalmi követelményei vannak
  • pl. hitelfelvétel esetén leírjuk, kik vagyunk, mit szeretnénk, milyen terveink vannak

2)      Vállalat bemutatása

  • szervezeti felépítés
  • vezetőség
  • szakember-állomány
  • géppark
  • tevékenységi és működési területek
  • történeti áttekintés
  • jelen bemutatása

3)      Piaci elemzés

  • versenykörnyezet bemutatása
  • piaci részesedés
  • piaci volumen
  • piaci potenciál

4)      Marketing és értékesítési terv (az egész üzleti terv 1/3-a)

  • itt bizonyítjuk, miből lesz bevételünk, kik a fogyasztóink, milyen értékesítési csatornákat használunk stb.

5)      Pénzügyi terv (az egész üzleti terv 1/3-a)

  • itt jelenik meg a gazdálkodással kapcsolatos tevékenység: megfelelő-e a likviditásunk, hogyan gazdálkodunk a költségeinkkel, mennyire vagyunk eladósodva
  • egy pénzügyi tervet készítünk a múlt alapján a jövőre vonatkoztatva

6)      Működési terv

  • termelési, szolgáltatási folyamatok leírása
  • milyen üzleti folyamatok jellemzik a vállalatot
  • cselekvési terv, cselekvési program

7)      Kockázati terv

  • különösen banki hitel felvételekor fontos
  • mi a tervünk arra, ha nem megy szekér? (inkább pesszimistábban írjunk)
  • milyen kockázatok vannak a vállalatnál és hogyan hárítjuk el?
  • biztosítások (árvíz, tűzkár, felelősség stb. ellen)

8)      Befektetői ajánlat

  • bebizonyítjuk a befektetőnek, jobban jár, ha a pénzét a vállalatunkba fekteti

9)      Befejezés (vezetői összefoglaló) – 2-3 oldal

  • összefoglaljuk a leírtakat, lezárjuk a dokumentumot

 

A teljes üzleti terv kb. 20-30 oldal, ezt követi a melléklet, ami kb. 2-300 oldalt tesz ki. A mellékletbe kell tenni mindent, amit kérnek és alátámasztja az általunk leírtakat. (pl. likviditás bizonyítására: éves beszámoló, mérleg a mellékletben, aláírási címpéldány (közjegyző!), szervezeti struktúráról diagram, esetleg a vezetők önéletrajza, eddigi tevékenységei, piackutatási eredmények, a marketing bizonyítására az eddigi fogyasztókkal kötött szerződések, kockázatelemzéshez: biztosítási papírok másolata)

A gazdasági társaságok megszűnése

Megszűnhet:

1.       felszámolással megszűn

  • ha nem tudja fedezni a vállalkozás vagyona az összes tartozást, csak felszámolással szűntethető meg
  • a tulajdonosok és a hitelezők is kérhetik
    • a hitelező hagy egy fizetési meghagyást a cégbíróságon
      • feltétel: 90 napon túli kintlevőségen lehet kérni a felszámolási eljárást
      • ha a tulajdonos jóváhagyja:
        • elindul a felszámolás
        • ha a tulajdonos nem hagyja jóvá:
          • bebizonyítja a fizetőképességét
    • megjelenik a felszámolóbiztos:
      • azonnal átveszi a munkáltatói jogokat
      • elkezdi:
        • behajtani a kintlévőségeket
        • rendezni a tartozásokat, ebben a sorrendben:
          • felszámoló → munkabérek → járulékok → banki tartozások → hitelek → szállítók (a bejelentkezés sorrendjében)
      • megnézik az ügyvezető felelősségét:
        • nem történt-e vagyonkimentés
        • nincs-e szándékosság
        • 5 évig nem alapíthat céget a felszámolást követően
    • nem összekeverendő a csődeljárással!
      • lényege: talpra akarják állítani a céget
      • ha látja a vezető, a tulajdonos, hogy a cég gondban van, akkor a cégbíróságon csődvédelmet kérnek
        • ez idő alatt nem lehet inkasszó, nem hajtható be tartozás, sem járulék, nem bontható fel egy szerződés sem
      • csődbiztost jelölnek ki
        • nem veszi át a munkáltatói jogokat
        • a moratórium 90 napig tart
      • összehívják a szállítókat, hogyan lehet a tartozásokat kifizetni, a cég talpra állása érdekében
        • pl. engedményeket tesznek
        • különböző fizetési lehetőségeket kínálnak fel (pl. késletetett)
        • többnyire a NAV-val is lehet egyezkedni, pl. a büntetőkamat későbbi megfizetésére
        • a szállítóknak nem kötelező megegyezni, ekkor automatikusan felszámolási eljárás lesz a csődeljárásból
          • viszont ekkor nem általában nem jutnak a pénzükhöz a beszállítók, mivel őket fizetik ki a legvégén
          • többnyire a bankok nem rugalmasak a megegyezésnél

2.       végelszámolással

  • akkor lehetséges, ha a cég vagyona teljes mértékben fedezi az összes tartozást
    • rengeteg nullás igazolásra van szükség, hogy sehol nincsen tartozás
    • csak a tulajdonosok kérhetik, ők indíthatják el a cégbíróságon

3.       határozott idő lejártával

  • egy meghatározott időre hozták létre egy projekt megvalósítására (útépítés stb.)

Hosszadalmas és nehézkes procedúra egy gazdasági társaság megszűnése.

Részvénytársaság jellemzői

  • a törvény itt is előír alapítói vagyont rt
    • részvények kibocsátásával hozzák létre az alapításhoz szükséges vagyont
    • részvény = értékpapír, értékkel bíró forgalomképes okirat
  • kötelező a felügyeleti bizottság és a könyvvizsgáló
  • legfőbb felügyeleti szerve a közgyűlés
  • meg kell jelölni a névben, hogyan értékesíthető a részvény, azaz milyen körben:
    • zrt. = zártkörű
      • az alapító vagyon 5.000.000 Ft
    • nyrt. = nyílt körben értékesíthető
      • az alapító vagyon 20.000.000 Ft
  • kivételt képeznek a pénzintézetek, bankok, biztosító társaságok:
    • csak Rt-k lehetnek
    • pénzintézetek, bankok alapító vagyona:
      • 2,5 md Ft
    • biztosító társaságok alapító vagyona:
      • 200 m Ft
  • jogi személyiséggel rendelkező társasági forma