A munkáltatói indokolás lehetőségei felmondás esetén

A felmondás indoka csak

 

1)      a munkáltató működésével összefüggő ok

  • pl. átszervezés, létszámleépítés, profilváltás – olyan dolog, amivel a munkakör megszűnik

 

2)      a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok lehet

  • pl. alkalmatlanság
    • egészségügyi alkalmatlanság
      • ha a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmatlanságot állapít meg, az kötelező erővel bír, fel kell mondani
      • munkavállaló egy dolgot tehet, ha mégis dolgozni akar:
        • felülvizsgáló bizottsághoz fordulhat, de ha a felülvizsgálat is alkalmatlanságot állapít meg, nincs több jogorvoslat
        • saját felelősségű nyilatkozattal sem írhatja felül az orvosi véleményt
      • munkavégzéssel kapcsolatos alkalmatlanság
        • bizonyítani kell tudni, ha bírósághoz fordul
        • csak arról lehet megállapítani, hogy alkalmas-e v. sem, ami a munkakörben benne van

Felmondás

-          a felmondás körül sok változás van az új Mt-ben

–          bmelyik fél megszüntetheti a munkaviszonyt, írásban kell tenni

–          ha a munkáltató mond fel, indokolnia is kell a felmondást

  • kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül
  • 294 § szól a „nyugdíjasnak minősülről”
  • Mt. alapján nyugdíjasnak minősül:
    • aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel
    • aki a nyugdíjkorhatár előtt öregségi nyugdíjban részesült (ez a nők 40-es nyugdíja)
    • aki rokkantsági ellátásban részesül
    • aki különleges nyugellátásban részesül (pl. művészeti nyugellátás – régen adható volt, vannak még, akiknek ezt még mindig folyósítják)

–          ha a dolgozó mond fel, akkora határozatlan idejű szerződés felmondását nem kell megindokolni, a határozott idejűt viszont igen

–          a munkáltató legnehezebb feladata mindig az indokolás

  • a felmondásba köteles beleírni a jogorvoslatot is
    • 30 napon belül az intézkedés ellen a bírósághoz fordulhat
    • súlyos hiba, ha elmarad az indokolás és a 30 nap

–          közös megegyezés esetén nem kell az indokolás, de a jogorvoslatot bele kell írni (igaz, csak akkor lesz eredményes a munkavállaló a bíróság előtt, bizonyítja, kényszer, fenyegetés hatására írta alá)

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

1)      megszűnés esetei: (befolyásolhatatlan ok)

 

a)      a munkavállaló halálával

b)      a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével

c)       a határozott idő lejártával

d)      ha a munkáltató már nem tartozik az Mt. hatálya alá (pl. jogszabály-változás v. szerződés alapján a munkáltató átkerül közszolgálati viszonyba)

 

2)      megszüntetés esetei: (tevőlegesen történik)

 

a)      közös megegyezéssel

b)      felmondással

c)       azonnali hatályú felmondással

d)      azonnali hatállyal a próbaidő alatt