Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Az egyszerűsített, illetve az alkalmi foglalkoztatásra irányuló munkaviszony körében alapvető probléma a jogviszony keletkezése.
Míg az általános szabályok szerint a munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre, addig jelen esetben a felek közötti szerződés szóban is érvényes, ugyanakkor az Mt. nem zárja ki az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo. tv.) melléklete szerinti minta-munkaszerződés alkalmazását sem- írja az Adózona összefoglalójában.
A jogviszony keletkezésének hatályossági feltétele a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítése.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Az ilyen típusú jogviszonyok esetén a munkaszerződés megkötését követően a feleket nem illeti meg elállási jog, nincs lehetőség a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (régi kirendelés, átirányítás, kiküldetés).
Abban az esetben, ha a kismama visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, a munkáltató nem köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására. Nem alkalmazható a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó azon rendelkezés, mely arra kötelezi a munkáltatót, hogy a beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban közölje. Nem érvényesül az Mt. azon korlátozása, hogy milyen esetekben lehet vasárnapra rendes munkaidőt beosztani, és a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések is kiesnek. Nem alkalmazható a szülési és a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabály és a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések sem.

A munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80. §-ában meghatározott igazolásokat nem kell kiadni. Lényegesen egyszerűsítő szabály, hogy a napi munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is beosztható egyenlőtlenül.

Alkalmazható azonban az Mt. 145. §, miszerint nem kell bérpótlékot fizetni, ha a munkavállaló munkaszerződésben rögzített alapbére már ellentételezi az egyébként pótlékfizetésre alapot adó speciális munkavégzési körülményeket (ilyen megállapodás nem köthető a rendkívüli munkaidőre és a készenlétre járó pótlékok esetén).

Az egyszerűsített foglalkoztatott is jogosult
– 15 százalék éjszakai pótlékra, ha a munkavégzés ideje 22 – 06 óra között meghaladja az 1 órát,
– a napi 8 óra feletti munkaidőre 50 százalék bérpótlékra,
– ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység, 50 százalékos mértékű vasárnapi pótlékra,
– ha fizetett ünnepen dolgozik, akkor a fizetett ünnepi órákra 100 százalék bérpótlékra.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján egy órára jutó alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka (479 forint), garantált bérminimum esetén 87 százaléka (571 forint) jár.

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1 000 forint, filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint.

A közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tvben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóval összefüggésben a fentiekben meghatározott tételes összegű közterhet fizet a munkáltató, akkor a munkavállaló az Efo.tv. szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Forrás

 

Adózás ingatlan bérbeadása esetén

Tömegesen érkeznek közérdekű bejelentések a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amelyekben ingatlan adózatlan bérbeadására hívják fel a figyelmet. Az adóhatóság közleménye szerint most fokozottan ellenőrzik ezeket az ügyleteket.

Az Origo.hu írása szerint sokszor elég egy zajos albérlők által feldühített szomszéd vagy a bérlő és a bérbeadó közötti elszámolási vita, és a feketéző bérbeadó máris az adóhivatal célkeresztjében találhatja magát. Ez pedig sokba kerülhet. Akár milliós ráfizetést is eredményezhet, ha valaki eltitkolja a lakáskiadásból származó jövedelmét, míg a befizetendő adó összege egy átlagos lakás esetén éves szinten pár tízezer forint.
Akik betartják a szabályokat, a bérbeadásból származó bevétel 10 százalékát költségként automatikusan levonhatják, és csak a bevétel 90 százaléka után kell adózni. Élhetnek egy másik lehetőséggel is, az úgynevezett tételes költségelszámolással, amikor a bevételből levonhatják a javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított összeget, továbbá az értékcsökkenés összegét is. Ebben az esetben a költségeket dokumentumokkal, számlákkal kell igazolni.
Ha a bérbeadásból származó jövedelem összege meghaladja az évi 1 millió forintot, nemcsak személyi jövedelemadót, hanem egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.
Érdemes tehát alaposan megfontolni, hogy megéri-e trükközni, vagy jobb nyugodtan aludni. Azokat, akik mindenben meg szeretnének felelni a jogszabályoknak, a NAV egy információs füzettel is segíti a honlapján.
Évi pár tízezer forint
Tegyük fel, hogy valaki 10 millió forintért vásárolt egy lakást, amit havi 40 ezer forintért bérbe ad, és a tételes költségelszámolást választja. Év közben karbantartásra (zárcsere, izzócserék, festék stb.) 50 ezer forintot költ. Élve az szja törvényben meghatározott értékcsökkenés leírásának lehetőségével, ezen a címen 200 ezer forinttal csökkentheti a bevétel adóköteles részét. Mivel a lakáskiadásból származó bevétele nem éri el az 1 millió forintot, ezért a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell befizetnie, csupán a 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli a költségekkel csökkentett bevételt. Végeredményben évi 36 ezer 800 forint személyi jövedelemadót kell fizetnie.
Ezt negyedévente adóelőleg formájában kell megfizetnie, ebben az esetben ez 9200 forint. Ez egy utólag kiszámított átlag, a negyedévente fizetendő adóelőleg ettől felfelé és lefelé is eltérhet. Az adóelőleget negyedévenként, az adott negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

Forrás

Így változik jövőre a kötetlen munkarend szabálya

2014. január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállalónak. Ebben az esetben viszont a munkarend kötetlen jellegét nem érinti majd, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét azok sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban, vagy időszakban kell, hogy teljesítse.
A kötetlen munkarend sajátossága, hogy keretében az alábbiakra vonatkozó szabályokat egyáltalán nem kell alkalmazni:
•  munkaidőkeret,
•  munkaidő-beosztás,
•  vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztás,
•  munkaközi szünet,
•  napi és heti munkaidő,
•  rendkívüli munkaidő,
•  ügyelet,
•  készenlét.
Ezáltal nem kell nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, illetve a készenlétet. Kizárólag a szabadság nyilvántartása kötelező.

A kötetlen munkarend azonban kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a munkakör sajátos jellege, illetve a munkavégzés önálló megszervezése tekintetében ez lehetséges.

Forrás