Adómentes juttatás: sportbelépő

Korlátlanul és feltétel nélkül adómentesítette 2014. január 1-jétől a sportrendezvényekre szóló belépőjegyek, bérletek ingyenes, kedvezményes juttatását az Országgyűlés az adótörvény-módosítási csomag zárószavazása előtti utolsó pillanatban benyújtott módosító indítvány elfogadásával. Mi lesz több: a szurkoló, vagy az adómegtakarítás?

fo45

A hatályos szabályok szerint sportrendezvényre ingyenes vagy kedvezményes belépőjegyet, bérletet (akár utalvány formájában) bármely cég, szervezet bárkinek (munkavállalóinak, azok családtagjainak, barátainak stb.) üzleti partnereknek adómentesen évente, fejenként 50 ezer forint értékben adhat, feltéve, hogy ebben a keretben ingyenes vagy kedvezményes kulturális szolgáltatásokban nem részesíti ugyanazt a magánszemélyt. Sporteseményen korlátozás nélkül csak sportrendezvény-szervező cég, szervezet által e tevékenységi körében biztosított ingyenes vagy kedvezményes részvételi lehetőségre terjed ki a korlátlan adómentesség, és csak akkor, ha a szervező cég, szervezet vállalta emiatt a bevételkiesést. A hatályos előírás ugyanis kizárja az adómentességből az olyan eseteket, amikor más személy (például a munkáltató) megrendelésére (annak költségére) verbuválják a nézőket, szurkolókat.

A Szja törvény 1. számú mellékletének 8.28. alpontja 2014. január 1-jétől úgy módosul, hogy korlátlanul és feltétel nélkül adómentes lesz a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó bármilyen sportrendezvényre szóló ingyenes vagy kedvezményes belépőjegy, bérlet juttatása bármely juttató által, és emellett évi 50 ezer forint keretben megmarad a kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra – szóló belépőjegy, bérlet ingyenes, kedvezményes juttatásának adómentessége is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely (belföldi, külföldi) cég szervezet bármikor, bármennyi sportkedvelő nézőnek, szurkolónak osztogathat grátisz belépőket sportszervezetek vagy sportszövetségek által versenyrendszerben vagy azon kívül megtartott versenyekre, mérkőzésekre, egyéb sporteseményekre.

Kérdéses persze, hogy a korlátlan adómentesség révén várható-e a nézőszám, illetve a szurkolótábor ugrásszerű növekedése? Ha az effajta juttatást cafetéria keretében adják, az a béren kívüli juttatások más választható elemeihez (például étkezési jegy SZÉP-kártya támogatás, iskolakezdési utalvány) képest a sor végére kerül, sőt tapasztalatok szerint a munkavállalók többsége a kulturális szolgáltatásokat is előnyben részesíti a sportbelépőkkel szemben.

Az is igaz, hogy a sportrendezvényre szóló belépőket, bérleteket nem kötelező cafetériában választható elemként rendszeresíteni, azon felül, akár jutalomként is lehet azokat adni. Sőt, annak sem lesz akadálya, hogy megbízási díj helyett (akár utalvány formájában) rendszeresítsenek sportbelépőket a munkáltatók, vagy a családi kft.-ből így vegyék ki a személyes közreműködés ellenértékének egy részét.

Csakhogy az ilyen juttatást vagy „fizetséget” – különösen, hogy jövőre a visszaváltható, illetve átruházható utalvány már nem lehet adómentes – a jövőben is csak azok fogadják majd szívesen, akik amúgy is elkötelezett sportkedvelők. Így hát a kiterjesztett adómentesség feltehetően nem annyira a néző-számot növeli majd, hanem az adómegtakarítás révén inkább a szurkolótábor juttatóinak jelenthet 25-50 százalék költségcsökkenést.

Ezen felül a társasági adóalany juttatók esetében a munkavállalóik, a vezető tisztségviselőik, a személyesen közreműködő tagjaik, a saját jogú nyugdíjasaik, valamint azok közeli hozzátartozói részére kiosztott jegyek, bérletek személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt ellenértéke nem növeli a társasági adó alapját.

Forrás: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Hogyan_lesz_tobb_szurkolo_a_focimeccseken_I_2UY7WT#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly

Dupla áfafizetés?

Az időszaki elszámolású ügyletek áfa-kezelésére vonatkozó szabályok változása miatt a vállalkozások egy részének két elszámolási időszakban keletkezett – vagyis feltehetőleg kétszeres mennyiségű – áfát kell majd befizetniük 2014 nyarán – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. A tanácsadó szerint ezért azoknak a vállalatoknak, amelyeknek éves forgalma nem haladja meg a 125 millió forintot, érdemes a pénzforgalmi elszámolási módot választaniuk, melyet még idén be kell jelenteniük. A többieknek a 2014-es szerződésekben kikötött speciális fizetési határidők jelenthetnek megoldást, illetve végső soron az adóhatóság felé méltányossági kérelem nyújtható be.

A frissen elfogadott adócsomag újraszabályozza az időszaki elszámolású ügyletek áfa-kezelését. Időszaki elszámolású ügylet minden folyamatos teljesítésű szolgáltatás, mint például a bérbeadás, a takarítás, a könyvelés vagy azok a termékértékesítések (autóipar, élelmiszeripar, gyógyszer-kereskedelem), ahol a felek időszakosan, például havonta, negyedévente számolnak el. Eddig ilyen esetben a fizetési határidő és az áfa szerinti teljesítési idő egybeesett, 2014 júniusától azonban az érintett elszámolási időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja, azaz az áfa-fizetési kötelezettség megállapításának időpontja is.

Ez egyrészt előrehozott áfa-finanszírozást tesz majd szükségessé ezeknél az ügyleteknél is. Azaz a vállalkozó már azelőtt köteles lesz az áfát megfizetni, mielőtt a vevő az ellenértéket megtérítené számára. Másrészt a bevezetést követő hónapokban kettős áfa-finanszírozási kötelezettséget is ró majd az új szabály az érintettekre.

Az áfatörvény speciális rendelkezéseinek köszönhetően ezt a módosítást a 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszakra vonatkozóan kell majd először alkalmazni, az azt követő fizetési esedékességre. A gyakorlatban ez havi elszámolás során azt jelenti, hogy a jövő júniusban vagy előtte teljesített ügyletek kapcsán a fizetendő adó abba a hónapba esik majd, ahol a fizetési határidő van, amíg a júliusi hónap áfafizetése már az adott elszámolási időszak végén esedékessé válik.

Egy 3 hónapos fizetési határidőt alkalmazó, havi elszámolású ügylet esetében ez azt fogja eredményezni, hogy július, augusztus, szeptember hónapokban az előző szabályok alapján megállapított áprilisi, májusi és júniusi áfát, valamint az új szabályok szerinti július, augusztus és szeptember havi áfát egymással párhuzamosan kell majd bevallani és megfizetni. Tekintettel arra, hogy az időszaki elszámolás módszere szinte minden gazdasági ágazatban elterjedt, a problémával a vállalkozások tömege fog találkozni.

A 125 millió forintnál kisebb éves nettó forgalommal rendelkező cégeknek megoldást jelenthet a pénzforgalmi elszámolási mód választása. Ha ezt választják, azt még az év végéig be kell jelenteniük az adóhatóságnál.

Ugyanakkor, mivel a pénzforgalmi adózás alkalmazása speciális technikát jelent, a vállalkozás áfa-finanszírozására és -levonására gyakorolt hatását mindenképp érdemes előzetesen adótanácsadóval egyeztetni. Azoknak, akiknek erre nincs lehetőségük, üzleti partnereikkel olyan speciális fizetési határidőkről érdemes megállapodniuk, amellyel elkerülhető a dupla áfa-finanszírozás vagy legalábbis csökkenthető annak mértéke. Ilyen lehet az új szabály hatályba lépése előtti, vagy azt követő időszakok fizetési határidejének szerződéses csökkentése: az előbbivel csökkenthető az átfedési időszak, utóbbival pedig lerövidíthető az előfinanszírozás.

Végső megoldásként pedig adótanácsadó bevonásával lehetőség van úgynevezett fizetési könnyítési kérelmet benyújtani az adóhatósághoz, ezzel a dupla áfa-finanszírozási kötelezettségre részletfizetést kérni.

Forrás

Két évük lesz a kft.-knek a tőkeemelésre

Az új Ptk. korlátolt felelősségű társaságokat érintő talán legfontosabb változása, hogy a kft. törzstőkéjének kötelező minimuma a jelenlegi ötszázezer forint helyett ismét hárommillió forint lesz.

Az új Ptk. hatályba lépését – 2014. március 15-ét – követően alapított új kft.-knek e törzstőke-követelménynek kell megfelelniük. A már működő társaságoknak azonban kétéves türelmi idő áll rendelkezésükre a tőkeminimum biztosítására, azaz legkésőbb 2016. március 15-éig kötelesek megemelni a törzstőkéjüket hárommillió forintra.

Az új Ptk. sokkal több autonómiát ad a kft.-k működéséhez, mint a mostani gazdasági társasági törvény, de ezeket a kedvezőbb szabályokat csak azok alkalmazhatják, akik már felemelték 3 millióra a törzstőkéjüket – hívja fel az érintettek figyelmét a közlemény.

A vállalkozások piacra lépésének elősegítése érdekében az új Ptk. hatályba lépésétől kezdve lehetőség nyílik arra is, hogy a tagok a kft. törzstőkéjét a társaság felosztható nyereségéből töltsék fel. Ha ezt választják, akkor amíg a nyereség nem fedezi a törzstőke teljes összegét, a társaság nem fizethet a tagjai részére osztalékot, illetve ezen időpontig a tagok személyesen kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért, a még nem teljesített összeg erejéig.

Forrás: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete