2013. november hónap bejegyzései

Kormányrendelet-tervezet a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételről

Közzétéve: Szerző:

A tervezet felsorolja, hogy a bankszámla tulajdonosának milyen adatokat kell megadnia 3891ahhoz, hogy – csak egy – számlájáról a havi két készpénzfelvétel, legfeljebb 150 ezer forintig ingyenes legyen, egyben tartalmazza mellékletében a kitöltendő űrlapot is.

Az űrlap aláírójának nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomásul veszi:  amennyiben jogosulatlanul él az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, vagy a nyilatkozatban valótlan tartalmat közölt, a megjelölt pénzforgalmi szolgáltató jogosult az elengedett tranzakciós díjakat visszamenőleg egy összegben érvényesíteni.

“A díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról” címet viselő nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezetéhez a hétfői munkaidő végéig lehetett véleményt fűzni.

December 1-jétől jövő év január 20-ig kell nyilatkoznia annak, aki már februártól élni szeretne a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, miután az erről szóló törvényt november elején elfogadta az Országgyűlés.

Rogán Antal másnap sajtótájékoztatón elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) november 25-ig rendeletet kell hozni, amely szabályozza a nyilatkozat formáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy február 1-jétől lehet havi kétszer ingyen pénzt felvenni, de a számlát megjelölni december 1-jétől lehet. Aki már februártól élne ezzel a joggal, január 20-ig kell nyilatkoznia, aki elmulasztja ezt az időpontot, akkor március 1-jétől vehet fel ingyen készpénzt – ismertette, hozzátéve, “a határidő folyamatos”.

Rogán Antal közölte, a pénzforgalmi szolgáltatóknak módosítaniuk kell az ügyféllel kötött szerződést a bejelentést követően, valamint el kell végezniük a törvény végrehajtásához szükséges informatikai fejlesztéseket február 1-jéig.

December 1-jétől pedig a fiókokban biztosítaniuk kell azt, hogy valamennyi fogyasztó leadhassa a nyilatkozatát – tette hozzá, megjegyezve: a nyilatkozatokat a számla megszüntetéséig, vagy új nyilatkozat megtételéig kötelesek megőrizni.

Arra a kérdésre, ellenőrzik-e, ha valaki több banknál is lead nyilatkozatot, Rogán Antal azt mondta, 2014. december 31-ig kell ezt kialakítania a bankoknak, annak alapja a központi adós-nyilvántartási rendszer. A részletszabályokat az NGM alakítja ki a következő év közepéig, a rendszer felállítása után összesítik az információkat, és ki fog derülni, ha valaki visszaélt a rendszerrel.

A törvény elfogadását azzal indokolta, hogy az elmúlt egy évben a bankok az illendő mértékhez képest túlságosan is megemelték a számlavezetéssel kapcsolatos díjakat és az egyéb költségeket. Ha a pénzintézetek bármiféle más költséget próbálnak érvényesíteni, szigorúan ellenőrizni fogjuk, mivel a törvény kimondja ennek tilalmát és lehetővé teszi a szankcionálását – mondta. Rogán Antal rögzítette: ha a bank számlavezetési díjat akar emelni az ingyenes készpénzfelvétel miatt, annak a pénzintézet számára súlyos következményei lesznek.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára korábban elmondta: az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

A főtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. “Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzőtől” – fogalmazott Kovács Levente.

Forrás: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

Mit kell tudni a csődeljárásról?

Közzétéve: Szerző:

Az adós kérelmére a bíróság 1 munkanapon belül intézkedik arról, hogy az őt megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladékot a Cégközlönyben közzétegye, a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül pedig megvizsgálja a kérelmet, hogy az megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.

mal123

Ezek meglétekor a bíróság elrendeli a csődeljárást, továbbá a felszámolók névjegyzékéből kijelöli a vagyonfelügyelőt. A csődeljárás kezdő időpontja az elrendelésről szóló bírósági végzés közzétételének napja.

A hitelezők a csődeljárás kezdő időpontjában lévő követeléseiket a végzés közzétételétől számított 30 napon belül, az ezután keletkezőket pedig 8 munkanapon belül jelenthetik be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

Az adósnak a csődeljárás kezdő időpontjától számítva 60 napon belül össze kell hívnia a hitelezőit egyezségi tárgyalásra, ahol a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot kell bemutatnia.

Egyezség akkor jöhet létre, ha az adós a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a szavazatok többségét megkapta. A megkötött egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá. Az egyezségi tárgyalás eredményét az adós szervezet vezetője köteles a bíróságnak bejelenteni. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

Ha az egyezség nem jött létre, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, majd hivatalból megállapítja az adós fizetésképtelenségét, és elrendeli a felszámolást.

Forrás: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

Fordított áfa az építőiparban

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Az építőiparban tevékenykedő adózók figyelmét hívjuk fel azokra a körülményekre, amelyek fennállásakor a szolgáltatást igénybevevő lesz kötelezett az áfa megfizetésére. Az ügylet aszerinti minősítésénél, hogy az az áfatörvény alapján fordított adózás alá tartozik-e három feltételt szükséges vizsgálni.

1.    A szolgáltatás építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősül.
2.    A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul.
3.    Maga az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles. Építési hatóság alatt nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként nevesített hatóság, hanem minden olyan hatóság értendő, amelyik építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult.
Amennyiben a három feltételből egy nem valósul meg, a tevékenységre az egyenes adózás szabályait kell alkalmazni. Vizsgálandó továbbá a személyi feltétel, amely alapján kijelenthető, hogy magánszemély, vagy egyéb, a jogállása miatt áfa fizetésére nem kötelezhető gazdálkodó nem lehet fordított áfás ügylet szereplője.

Komplex ügyleteknél a tevékenység áfa rendszerbeli megítélésekor azt kell vizsgálni, hogy a felek közötti szerződés alapján a teljesítésre kötelezett adóalany szolgáltatást nyújt a megrendelő felé és ahhoz biztosítja a szükséges anyagot, vagy pedig terméket értékesít, és a beszerelés csak járulékos eleme az ügyletnek. Az adózási mód megítélése a termék árától és a szolgáltatás ellenértékétől független. Alvállalkozói láncolat esetén a fenti 3+1 feltételt láncszemenként kell vizsgálni. Ezért nem tartozhat a fordított adózás hatálya alá az az eset, ha egy alvállalkozó csak arra köt szerződést, hogy a törmeléket az építkezésről elszállítja. Gép bérbeadása esetén sem jöhet szóba a fordított adózás.

Forrás: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete