2013. december hónap bejegyzései

A gyed-extra részletes szabályai

Közzétéve: Szerző:

Január elsejétől jelentősen javulhat az anyagi helyzetük azoknak a családoknak, amelyek egymás után rövid időn belül vállalnak gyermekeket, ők ugyanis egyidejűleg több ellátást is igénybe vehetnek a gyermekeik után. Jól járnak a munka világába korán visszatérő szülők is, akik a munkabérük mellett a gyedet, illetve a gyest is megkapják.

567

A 2013. december 18-án kihirdetett 2013. évi CCXXIV. törvény szabályozza a gyermekgondozási díjra vonatkozó új szabályokat, amelyeket az alábbiakban részletesen ismertetünk.

1.) Ellátások halmozódása

Ha egy édesanya jelenleg gyermekgondozási díj folyósítása mellett otthon gondoskodik gyermekéről, míg a másik gyermekét 2014. márciusra várja, akkor a 2014. január 1-jétől hatályos szabály alapján a szülést követően az első gyermeke után továbbra is jogosult lesz gyermekgondozási díjra, míg a második gyermeke után terhességi gyermekágyi segélyt fog kapni.

A jövő évtől a különböző korú gyermekek után egyidejűleg több ellátás is adható. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel
— az egyik gyermeke után jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti;
– a gyermekgondozási támogatást, táppénzt, baleseti táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

2.) Felsőoktatásban tanuló hallgatók gyermekgondozási díja

A 2013. december 31-ét követően született gyermek után az édesanya, aki felsőoktatási intézményben tanul, gyermekgondozási díjat kaphat, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
– az anya gyermekgondozási díjra a hatályos szabályok szerint nem jogosult,
– gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben tanul
– ezen képzésen minimum két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe),
– gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
– gyermeket saját háztartásában neveli, azaz például nem adja állami gondozásba, hanem maga neveli
– az anya magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
– a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

Ez a gyermekgondozási díj több szempontból is eltér a már meglévő gyermekgondozási díjtól, azaz a hallgatói gyermekgondozási díj
– a gyermek születésének napjától jár egészen a gyermek 1 éves koráig;
– a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe nem számítható be;
– a 30 napos folyamatos biztosítás megszakítási időtartamába azonban be kell számítani;
– csak az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve állapíthatja meg.

A vérszerinti apa akkor kaphatja ezt a gyermekgondozási díjat, ha az anya meghal, vagy egyébként a fenti feltételek hiányában az anya nem kaphatja ezt az ellátást.

A gyermekgondozási díj összege egyéb jövedelem hiányában az alábbiak szerint alakul:
– felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2014-ben havi 101 500 forint) 70 százaléka,
– mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2014-ben havi 118 ezer forint) 70 százaléka.

3.) Ikergyermekekre vonatkozó szabály

Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további egy évig jár (azaz maximum a gyermekek 3 éves koráig). Ez a szabály azonban csak 2013. december 31-ét követően született gyermekek esetében alkalmazható. Ha például az ikrek 2014. január 1.00 óra 05. és 08. perckor születnek, akkor már a hosszabb idejű gyermekgondozási díj jár utánuk.

4.) Új szabály, hogy nem jár a gyermekgondozási díj az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha
– а gyermekgondozási díjга való jogosultság első igénybevétele а gyermek egy éves kora után kezdődik, és
– а jogosult báгmilyen jogviszonyban díjazásban – ide nem értve а szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és а nevelőszülői díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat.

Nem kell azonban ezt a 60 napos „várakozást” alkalmazni, ha az igénylő а gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy а gyermekgondozási díjban részesülő meghal.

5.) Gyermekgondozási díj melletti munkavégzés

A gyermek egyéves kora előtt nem lehet dolgozni. Ez esetben csak szerzői jog védelme alatt álló alkotásért, illetve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységért járó díjazás az, amelyek mellett a gyermekgondozási díjat is folyósítják.

2014. január 1-jétől a gyermek egyéves kora után a szülő, aki gyermekgondozási díjat kap, az ellátás további folyósítása mellett dolgozhat. A szülő munkavégzésének nincs időkorlátja, azaz akár napi 12 óra is lehet.

Akkor is jár a gyermekgondozási díj, ha az anya a munkavégzés miatt az egy évesnél idősebb gyermekét bölcsödébe, illetve családi napközibe helyezi el, vagy házi gyermekfelügyelő gondoskodik a gyermekről.

Fontos tudni, hogy az egyéni-, illetve a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Ezzel szemben a novemberben megjelent Tbj. módosítás nem szól a gyermekgondozási díj melletti munkavégzésről. Ez azt eredményezi, hogy a gyed melletti munkavégzéskor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat.

Forrás

 

Így kell adóznia és járulékot fizetnie az adószámos magánszemélynek

Közzétéve: Szerző:

Adószámos magánszemélyt egy rendezvényszervező cég díjazás ellenében felkér egy feladat elvégzésére. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni? Olvasónk kérdésére szakértőnk, dr. Radics Zsuzsanna válaszolt.

„Ha engem, mint adószámos magánszemélyt (alanyi áfamentes) felkér egy rendezvényszervező cég, tehát egy kifizető, illetve nincs megbízási szerződés, csak e-mailben történt megegyezés, hogy a rendezvény napján portrékat rajzoljak 50 ezer forint díjazás fejében, akkor, ahogy a hasonló kérdéseknél olvastam, a kifizetőnek kell levonni ebből az összegből a járulékokat, ami 10+4+3 százalék, illetve a 16 százalék szja-t.” Így vázolta a konkrét szituációt olvasónk, majd a következőket kérdezte: „Nekem akkor elvileg az 50 ezer forintból kivont 33 százalékot ( vagyis 45 ezerből, mert 10 százalék a költséghányad) kell kézhez kapjak, itt a kifizetőnek ugye nincs plusz kiadása, viszont a 27 százalékos ehót már külön neki kell fizetni azt nem vonhatja ki a béremből, ahogy értelmeztem a jogszabályt. Ez így tiszta is nekem, de a kérdés, mi történik abban az esetben, ha a kifizető az 50 ezer forintos számlámat teljes egészében kifizeti, és nem von le belőle semmit, tehát nem tervez befizetni semmilyen járulékot, hanem azt mondja, ezt intézzem én. Ez esetben mi a teendő? Mit kell és mit tudok én külön befizetni, ilyen esetben fizessek be 16 százalék szja-t és a többivel nem kell foglalkoznom?”

Feltételezem, hogy az Ön által említett esetben megbízási szerződés alapján történt a munkavégzés – kezdte válaszát szakértőnk.

A befizetési és bevallási kötelezettség a foglalkoztatót terheli. A magánszemély önmaga után külföldi foglalkoztató esetében teljesíthet befizetést és bevallást, de erre külön szabályok vonatkoznak.

Az általános szabály az, hogy  a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási-, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ában meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.

A bevallás 1308-as nyomtatványon történik. Ez esetben 45.ezer forint után 4500 forint nyugdíjjárulékot, 1800 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 1350 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell levonni. 13T1041-es nyomtatványt is ki kell tölteni, amelyen a biztosítási jogviszony is bejelentésre kerül.

27 százalék már nem eho, hanem szociális hozzájárulási adó, ami az 50 ezer forint feletti, a kifizető által megfizetendő összeg.

A jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. Mindezek alapján kérem, hogy a rendezvényszervezőt keresse meg azzal, hogy bruttó 50 ezer forint megbízási díj járulékait, személyi jövedelemadóját és a biztosítási jogviszonyt ő fizesse meg és vallja be a NAV-nak.

Forrás

Ők mehetnek nyugdíjba 2014-ben

Közzétéve: Szerző:

Az Országgyűlés még 2009-ben döntött arról, hogy az öregségi nyugdíj korhatárt a 62. életévről – az 1952-es születési évjárattal kezdődően az 1957-es korosztállyal kiteljesedve – fokozatosan a 65. életévre emeli. E szabály alapján összefoglaltuk, hogy kik mehetnek nyugdíjba 2014-ben.

9874

Az egyes születési évjáratok szerinti öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg a következő:

- az 1952. január 1-je előtt születetteknél a betöltött 62. életév,
– az 1952-ben születetteknél a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– az 1953-ban születetteknél a betöltött 63. életév,
– az 1954-ben születetteknél a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– az 1955-ben születetteknél a betöltött 64. életév,
– az 1956-ban születetteknél a 64. életév betöltését követő 183. nap,
– az 1957-ben vagy azt követően születetteknél a betöltött 65. életév.

2012. január 1-jétől a Parlament megszüntette azokat az öregségi típusú nyugdíjakat, amelyeket a nyugdíjkorhatár előtt különböző korhatárkedvezményekkel lehetett igénybe venni (nevezetesen: előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, „művész” nyugdíj, „országgyűlési képviselők” nyugdíja, „polgármesterek” nyugdíja, Európai Parlament magyarországi képviselőinek nyugdíja, valamint a szolgálati nyugdíj).

Helyettük bevezettek két szociális, jövedelempótló juttatást, a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot.

Ezáltal öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő biztosítottnak jár, a korhatár előtti ellátások viszont semmilyen tekintetben nem minősülnek nyugdíjnak.

Az említett időponttól a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben saját jogú nyugellátásnak már csak a következő ellátások minősülnek:

– öregségi teljes nyugdíj, az
(erre az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön – sem külföldön nem áll)

- öregségi résznyugdíj, valamint a
(erre az jogosult, aki 20 év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább 15 év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll)

- nők életkortól független öregségi nyugdíja
(erre életkorától függetlenül az a nő lehet jogosult, aki
– legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és
– azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

A nyugdíjjogosultság kulcsfogalma a jogosultsági idő. A nők kedvezményes nyugdíjának megállapításánál jogosultsági időnek kizárólag
• a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal,  valamint
• terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási  segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy  örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel

szerzett szolgálati idő minősül.)

2014. évben öregségi nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot;

- az 1952. I. félévben születettek,

(Az 1952-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatára – nemtől függetlenül – a 62. életév betöltését követő 183. nap – így 2014. II. félévben csak e korosztály I. félévben születettjei szerezhetnek jogosultságot. Természetesen a jogosultságnak további feltételei vannak, nevezetesen az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges (résznyugdíjhoz elégséges 15 év), továbbá elengedhetetlen a biztosítással járó jogviszony megszüntetése belföldön és külföldön egyaránt.)

- életkortól függetlenül az a nő, aki rendelkezik legalább 40 év jogosultsági idővel (nem  azonos a szolgálati idővel),

(Ez a kedvezmény azt jelenti, hogy például egy 1957-ben született nő, akinek az öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév (2022.), amennyiben 2014. év folyamán megszerzi a 40 év jogosultsági időt, így 57 éves korában – 8 évvel az öregségi nyugdíjkorhatárának elérése előtt – öregségi teljes nyugdíjra szerezhet jogosultságot. Természetesen ebben az esetben is további feltétel a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége.)

- meg kell említeni még az úgynevezett szerzett jog védelme alapján érvényesített öregségi nyugdíjjogosultságot.

(Azaz a betöltött öregségi nyugdíjkorhatár és a megszerzett előírt szolgálati idő olyan eseteit, amikor az érintett nem ment nyugdíjba. Ha például egy férfi, aki 1951-ben született, öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 62. életév (2013. év), rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, azonban a jubileumi jutalom megszerzése érdekében jogviszonyát csak 2014. évben szünteti meg, nyugdíjjogosultságát említett időponttól érvényesítheti.)

Forrás