Egyre több kkv él a szolgáltatóváltás előnyeivel az energiapiacon, sokan azonban olyan hibákat vétenek a folyamat során, ami miatt kénytelenek visszalépni a váltástól. Az energiadiszkont.hu összegyűjtötte a leggyakoribb hibákat, amelyeket egy kkv elkövethet.

Az energiaszolgáltatók versenyeznek egymással, a kis- és középvállalatok (kkv) pedig egyre bátrabban válogatnak közülük. A trendet jól érzékelteti, hogy a Magyar Energia és Közmű Hivatal (MEKH) jogelődjének adatai szerint 2010-ben még alig 1700 kereskedőváltás történt, 2011-ben már több mint 5500, tavaly pedig becslések szerint a százezernél is több kkv harmada, mintegy 30 ezer vállalkozás versenyeztette meg a kereskedőket a szabadpiacon. A kkv-k aktivitása nem véletlen, hiszen némi utánajárással akár 8–10 százalékkal is csökkenthetik az áramkiadásaikat. Forintra átszámolva ez azt jelenti, hogy még egy évi 80–100 ezer kilowattóra áramot fogyasztó (tehát viszonylag kis fogyasztású) kkv is képes lehet 100–150 ezer forintot megtakarítani az éves villamosenergia-kiadásán.

Sok kkv azonban olyan triviálisnak tűnő, ám gyakran előforduló hibát vét a folyamat során, amely lehetetlenné teszi a szolgáltatóváltást. Együttműködő partnerünk, az energiadiszkont.hu blogbejegyzésében összegyűjtötte azt az öt alapvető hibát, amely sokszor előfordul a szolgáltatóváltás során.

1. „Ó erre nem is gondoltam …”

Leggyakoribb hiba, hogy nem mondják fel időben a jelenlegi szerződésüket, így automatikusan maradnak az aktuális kereskedőnél, aki a helyzeti előnyét kihasználva, a legtöbb esetben a piaci áraknál kedvezőtlenebb feltételek mellett újítja csak meg a szerződést. A kereskedők igyekeznek minél hosszabb felmondási időt meghatározni, nem ritka a 60, 90, sőt akár 180 napos felmondási határidő sem.

Mit lehet tenni:

Érdemes már a szerződés megkötésekor ügyelni arra, hogy milyen feltételek mellett lehet majd felmondani azt. 30 napnál hosszabb felmondási határidőt nem javasolt vállalni. Ha már meg lett kötve a szerződés, nagyon fontos nyilvántartani, hogy mikor kell azt felmondani, mert ha elmulasztják a felmondást, újabb egy évet kell várni a kereskedőváltással.

2. „Á, erre még úgyis ráérek …”

Második leggyakoribb hiba, hogy túl későn kezdenek el a foglalkozni az energiabeszerzéssel, leginkább csak akkor, amikor a jelenlegi kereskedőtől megkapják a következő évre szóló ajánlatot. A kereskedők egy része ráadásul tudatosan kivár az ajánlat kiküldésével, kevés időt hagyva a fogyasztónak arra, hogy alternatív ajánlatokat kérjen be, és összehasonlítsa a piaci árakat. Ha a fogyasztó mégis elkezd önállóan ajánlatokat bekérni, könnyen előfordulhat, hogy csak hosszas várakozás után vagy egyáltalán nem kap ajánlatot másik kereskedőtől, hiába is kér.

Ennek egyszerű oka van. A földgáz-ellátási szerződések megújításának időszaka május, a villamosenergia-ellátási szerződések újrakötésének időszaka pedig november. Ez az a két hónap, amikor „csúcsra jár” az energiakereskedelem, ekkor a legterheltebbek a kereskedők és az ügynökségek, mivel a legtöbb szerződés ilyenkor jár le, és mindenki ilyenkor kér ajánlatot.

Mit lehet tenni:

Tudatosan kell készülni  az energiapiaci ajánlatok időben történő bekérésére. Először is a szerződés lejárta előtt két-három hónappal érdemes a jelenlegi kereskedőtől bekérni egy következő időszakra vonatkozó, konkrét, érvényes ajánlatot. Ezt referenciaként használva neki lehet kezdeni körülnézni és tájékozódni az aktuális piaci lehetőségekről.

3. „Majd én kiszámolom …”

Harmadik leggyakoribb hiba, hogy a legtöbb kkv önállóan próbálja meg sikerre vinni az energiabeszerzést. Ritkán születik jó eredmény ilyenkor. Aki próbált már összehasonlítani versenypiaci földgáz-ajánlatokat egymással, az tudja, hogy mennyire el lehet veszni a mértékegységek, képletek és az apró betűs részek tengerében. Nemegyszer maga a cégtulajdonos vagy az ügyvezető próbálja kézbe venni a dolgot, és éjszakákat, hétvégéket tölteni a 10-20 oldalas ajánlatok átolvasásával és összehasonlításával. Nem nagy hatékonysággal. Nyugodtan kijelenthető, hogy az energiabeszerzés olyan szakmai kompetenciát és tapasztalatot igényel, amely értelemszerűen nincs vagy csak részlegesen van meg a kkv-k túlnyomó többségénél. Ez így teljesen rendben is van, hiszen energiabeszerzéssel évente csak egy-egy alkalommal kell foglalkozni, tehát nem is lenne ésszerű egy önálló munkatársat emiatt alkalmazni. Nagyvállalatok gyakran főállású energetikust alkalmaznak az energiabeszerzés lebonyolítására, kisebb vállalkozások ezt természetesen nem engedhetik meg maguknak.

Mit lehet tenni:

Két megoldás látszik kézenfekvőnek. Az egyik, amikor több kisebb-nagyobb vállalkozás megbíz egy közös energetikust, aki kézben tartja a cégek energiaügyeit. A másik, talán ennél is költséghatékonyabb megoldás, amikor az energiabeszerzés lebonyolításával független energiaügynökséget bíznak meg.

4. „Ennél biztos van jobb ajánlat is …”

Negyedik leggyakoribb hiba, hogy a túlbonyolítják az energiabeszerzési folyamatot, és nem születik meg időben a döntés. Ez a hiba leginkább azoknál fordul elő, akik saját maguk próbálják az ajánlatokat bekérni, kiértékelni és kiválasztani a számukra legkedvezőbbet. Nézzük, hogyan néz ez kI: az illetékes munkatárs – aki a gyakorlat szerint a titkárnőtől az ügyvezetőig bárki lehet egy kkv-nál – bekér legalább három energiakereskedőtől ajánlatot. Miután ezek megjöttek, megörül nagyon, hogy talált jobbat, mint a jelenlegi ajánlata, de nem fogadja el ezt a jobbat, hanem a sikeren fellelkesedve bekér újabb két-három ajánlatot. Ez a második kör már lehet, hogy lassabban érkezik meg, és lehet, hogy az új ajánlatok már nem is lesznek annyira jók, mint az előző három. Igen ám, csakhogy időközben lejárt az előző körben kért ajánlatok érvényességi ideje, és ezzel oda is lett a lehetőség. Indulhat minden elölről… Ez leginkább oda vezet, hogy végül rosszabb ajánlat lesz elfogadva, mint amit el lehetett volna érni a piacon.

Mit lehet tenni:

Éves összesen 50 000 m3 feletti földgázfogyasztás, illetve 100 000 kWh feletti villamosenergia-fogyasztás felett bízzuk az energiakereskedők versenyeztetését erre szakosodott ügynökségekre. Egy ügynökség tudja, hogy egy adott fogyasztó számára, melyik kereskedőtől, milyen típusú ajánlatot, milyen formátumban és milyen érvényességi határidővel kell bekérni. Képes az ajánlatok kiértékelésére, adott esetben egy-két vagy többkörös verseny lebonyolítására. Egy ügynökség a kapcsolatai, a szaktudása, illetve egész egyszerűen amiatt, mert nagyobb mennyiségben kér ajánlatot, általában jobb árat fog elérni a kereskedőknél, mint ha a kkv önmaga ügyintézné ezt a dolgot.

5. „Nem fizetem én ezt már ki úgysem …”

Ötödik leggyakoribb hiba, hogy úgy próbál valaki kereskedőt váltani, hogy lejárt tartozása van a jelenlegi kereskedője felé. Nem fog sikerülni. Emiatt nem is érdemes elkezdeni az ajánlatkérési folyamatot. Feleslegesen dolgozna az ajánlatok kidolgozásával a kereskedő, feleslegesen értékelné ki az ajánlatokat a fogyasztó, ha nincs kifizetve a számlatartozás a jelenlegi kereskedő felé, akkor a kereskedőváltás meghiúsulhat.

Mit lehet tenni:

Mielőtt elindítana bárki is egy energiabeszerzési folyamatot, javasolt előzetesen kikérni a jelenlegi kereskedőnél az aktuális számlaegyenleget. Ha lemaradást mutat a befizetés, akkor azt rendezni kell, ha vitás kérdés merül fel, akkor azt tisztázni kell az aktuális kereskedővel. Az új kereskedő sem szívesen vesz át „rosszul fizető, problémás fogyasztót”, tehát már csak ezért is érdemes „tiszta lappal” kereskedőt váltani.

Forrás