Nyugdíj-újraszámítás: ők kérhetik

A korhatár előtti ellátásban részesülők jelentős része dolgozik, vállalkozik, következésképpen nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Ezért a korhatár betöltésekor – meghatározott feltételek teljesülése esetén – kérhetik nyugdíjuk újraszámítását.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012. január 1jétől történt átalakítását követően azon személyek saját jogú nyugellátása, akik a fenti időpontban még nem töltötték be a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, a külön jogszabály alapján megállapított művésznyugdíj stb. – ezen időponttól a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khtv.) rendelkezései alapján korhatár előtti ellátásként folyósítják.

A Khtv. 18. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a korhatár előtti ellátásban részesülő személy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától automatikusan – tehát külön kérelem nélkül – öregségi nyugdíjként kell a részére folyósítani. Az ellátás összege ebben az esetben nem változik, csak a folyósítás jogcíme módosul, tekintettel arra, hogy ettől a naptól kezdve az ellátásban részesülő ismét sajátjogú öregségi nyugdíjasnak minősül.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az addig folyósított korhatár előtti ellátás összege csak abban az esetben változhat, ha az illető személy a korhatár előtti ellátás folyósításának tartama alatt fennállt kereső tevékenysége alapján legalább 365 nap szolgálati időt szerez, és ennek alapján a Khtv. 18. § (3) bekezdésére való hivatkozással a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől külön igénybejelentéssel az öregségi nyugdíj újbóli kiszámítását kéri.

Az öregségi nyugdíj ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni, figyelemmel arra, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően az adott személy saját jogú nyugdíjasnak minősül, és ettől a naptól a nyugellátás folyósítása mellett fennálló kereső tevékenysége alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22/A §-a szerinti növelésre szerezhet jogosultságot.

Tekintettel arra, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő a nyugdíjkorhatára betöltésétől kezdődően öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása során az eljáró nyugdíjbiztosítási szerveknek a Tny. 18. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását nem kell vizsgálniuk. Ez egyben azt jelenti, hogy, amennyiben a nyugdíjigénylő az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napján biztosítással járó jogviszonyban áll, ezen jogviszonyát nem kell megszüntetnie az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása érdekében.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Khtv. 18. § (3) bekezdése szerinti az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül lehet benyújtani, ezen határidő elmulasztása jogvesztő, azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti igazolási kérelem előterjesztésére lehetőség van.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása során a Tny. 20-22. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni, a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásánál a tárgyévi valorizációs szorzókat kell alkalmazni. Amennyiben az így kiszámított ellátás az adott személyre kedvezőbb, ez az összeg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének a napjára visszamenőlegesen kerül megállapításra és folyósításra.

A fentiek alapján tehát, amennyiben a korhatár előtti ellátás mellett az adott személy keresőtevékenységet folytat, és ezáltal legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérheti annak beszámítását és a nyugdíja összegének módosítását.

Újabb 365 nap szolgálati idő hiányában a korhatár előtti ellátásban részesülő személy számára az öregségi nyugdíj újonnan történő kiszámítására nem kerülhet sor.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy sem a Khtv., sem a Tny. nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő személy a korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjigényt terjesszen elő. A fent említett korhatár előtti ellátás folyósítása mellett szerzett 365 napi szolgálati idő hiányában, az öregségi nyugdíj megállapítására azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha az adott személy legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző nappal lemond a korhatár előtti ellátásról (Khtv. 17. § (1) bekezdés d) pont), hiszen az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével a korhatár előtti ellátás megszűnik (Khtv. 17. § (1) bekezdés b) pont), és a nyugdíjfolyósító szerv öregségi nyugdíjként folyósítja tovább a korhatár előtti ellátást.

A fentiek szerinti öregségi nyugdíj újbóli megállapítása során is a Tny. 20-22. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni, azonban ezen igények elbírálásakor az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a Tny. 18. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállását is vizsgálniuk kell, azaz, amennyiben az adott személy az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napján biztosítással járó jogviszonyban áll, ezen jogviszonyát meg kell szüntetnie az öregségi nyugdíja megállapítása érdekében.

Fontos hangsúlyozni, hogy a lemondást követően a korhatár előtti ellátás ismételten már nem állapítható meg még akkor sem, ha az újonnan megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alacsonyabb összegű lenne a korábbi korhatár előtti ellátásnál, ezért ennek kiküszöbölése érdekében mindenképpen célszerű előzetes tájékoztatást kérni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél a követendő eljárásra nézve, ahol az igénybejelentésre tekintettel teljes körű, személyre szóló tájékoztatást nyújtanak az öregségi nyugellátás várható összegére vonatkozóan, mely alapján az adott személyek megalapozottan dönthetnek az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás között.

Végezetül tájékoztatásul közlöm, a különböző korcsoportokra alkalmazandó Tny. hatályos rendelkezései szerinti az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárokat:

– 1952. január 1-je előtt született személy, a betöltött 62. életév,
– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183 nap,
– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183 nap,
– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183 nap,
– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Forrás

Ezt teheti rajtaütés során a versenyhivatal

Júliustól módosulnak a versenytörvényben a versenyhatóság “hajnali rajtaütésének” szabályai, az új elnevezés helyszíni kutatás lesz, amelyet lehetőleg hétköznap reggel 8 és este 20 óra között kell végezni.

6543

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – mint versenyhatóság – a hajnali rajtaütést a kartellügyek többségében alkalmazza. Magyarországon a GVH, valamint az Európai Bizottság, mint eljáró versenyhatóság hivatalnokai is végezhetik az ellenőrzést. A vizsgálók ekkor elsősorban a vállalkozás hivatalos helyiségeiben – irodák, tárgyalók, raktárak – kutatnak, de nem kizárt a céges, vagy akár a magánhasználatban lévő gépjármű átvizsgálása sem.

A GVH által végzett helyszíni kutatáshoz előzetes bírói engedély kell, valamint a GVH külön végzést hoz az eljárás megindításáról.

A vizsgált cég jogi védelmet vehet igénybe a versenyhatóság eljárása, így a helyszíni kutatás során is, viszont a versenyhatóság nem köteles megvárni az ügyvéd megérkezését. A helyszíni kutatás során a vállalkozás és az ügyvédei közötti – a védekezés céljából készült – dokumentumok (például e-mailek) tartalmát a vizsgálók nem ismerhetik meg. Azok később sem használhatók fel bizonyítékként a versenyfelügyeleti eljárásban a vállalkozás ellen, feltéve, hogy annak jellege magából az iratból kiderül.

A belső jogásszal, jogtanácsossal folytatott kommunikáció, levelezés sem a magyar, sem az Európai uniós szabályok alapján nem esik az előbbi védelem alá.

A magyar versenytörvény alapján – az EU versenyjogi szabályaitól eltérően – a GVH átkutathat, és lefoglalhat a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, az előzetes engedélyben nem szereplő iratokat, bizonyítékokat is, amelyek versenykorlátozó magatartásra, vagy erőfölénnyel való visszaélésre utalnak. Ilyen esetben a versenyhatóságnak utólag kell beszereznie a kutatást engedélyező bírói engedélyt. Amennyiben a bíróság nem adja meg az engedélyt, a GVH a lefoglalt iratokat nem használhatja fel bizonyítékként.

Forrás

Vaterások, figyelem! Mi a teendő május 1-jéig?

Azt ígéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy 2014. május 1-jéig nem indít új ellenőrzéseket a magánszemélyek ingóságok értékesítéséből származó jövedelmeivel kapcsolatban. Az adóhatóság önellenőrzést javasol a Kúria jogegységi határozata kapcsán, kinek kell ezt megtennie?

4321

A Kúria 2013. november 13-án kelt 3/2013.KMJE jogegységi határozata szerint az szja-törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása előtt is üzletszerűnek volt minősíthető, és ezáltal nem különadózó, hanem az összevont adózás alá tartozó jövedelem volt az a bevétel, amelyet az adóalany ingóságok rendszeresen történő, ellenérték fejében végzett értékesítéséből szerzett akkor is, ha nem jelentkezett be az áfa hatálya alá.

A jogegységi határozat elsősorban azokat a magánszemélyeket érinti, akik a 2011. december 31-e előtti, még el nem évült időszakban rendszeresen, ellenérték fejében értékesítettek ingóságokat, de nem jelentkeztek be áfaalanynak, és egyáltalán nem, vagy nem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesítették személyi jövedelemadó kötelezettségüket. Emellett a határozat minden – az említett időszakot követően is – az internetes aukciós oldalakon, illetve általában ingóságokat értékesítők számára is tanulságul szolgál, mert a szja-törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosult rendelkezése és az üzletszerűségre vonatkozó áfaelőírások betartásának fontosságára, illetve az esetleges szabálytalanságok utólagos korrigálására hívja fel a figyelmet.

A NAV közleménye szerint a Kúria decemberi jogegységi döntése igazolta az ingóértékesítések ellenőrzése területén lefolytatott adóhatósági eljárások jogszerűségét, ezért azoknak, akik vétettek a szabályok ellen, önellenőrzést, illetve az adószám megállapítására utólagos bejelentkezést javasol. Az adókötelezettség visszamenőleges, de önkéntes teljesítése jóval kedvezőbb, mint amit az adóellenőrzéskor megállapított adóhiány jogkövetkezményei jelenthetnek. Annak érdekében, hogy a mulasztást elkövető adózók maguk javíthassák hibáikat, a NAV az érintett körben 2014. május 1-jéig nem indít új ellenőrzéseket.

Ezek után érthető az aggodalom, sokan kérdezik, mitévők legyenek.

Először is szögezzük le ismét, hogy nem kell minden vaterásnak aggódnia, az otthoni kinőtt, megunt, felesleges vagy már nem használt holmikat alkalmilag értékesítőknek évi 600 ezer forint bevétel alatt nem kell pánikba esniük.

Kétségtelen, hogy vannak határesetek is. Például annak a magánszemélynek, aki az elmúlt évek egyes hónapjaiban ismétlődően 6-10 dolgot is eladott, máskor meg semmit, de évente mindössze 200-300 ezer forint közötti a bevétele, a személyi jövedelemadó szempontjából nincs teendője. Ugyanis az elért bevételei alapján szja-t nem kell fizetnie, tehát nem kell önellenőrzést beadnia. Emellett az igazoltan saját használt holmik időszakosan ismétlődő, de alkalmi jellegű eladása nem üzletszerű tevékenység, vagyis ilyen esetben az áfa szempontjából sincs teendője.

Aki azonban életvitelszerűen foglalkozik saját cuccainak túladásán kívül, felvásárolt, gyűjtött használt holmik eladásával, az az szja szerinti adókötelezettségtől – értékhatártól – függetlenül gazdasági (üzletszerű) tevékenységet folytatónak minősül, vagyis a következő teendői vannak:

– köteles a tevékenységet az adóhatóságnak bejelenteni, ennek következtében adószámot kap, valamint áfaalannyá válik, azzal, hogy 6 millió forint éves bevételig alanyi adómentességet választhat. Az esetleges ellenőrzési szankciók mérséklése érdekében a még el nem évült időszakra vonatkozóan a bejelentkezést utólag is célszerű megtenni. Visszamenőlegesen azonban nem választható az alanyi áfamentesség! Ez azt jelenti, hogy az áfakötelezettség utólagos tejesítése csak pótlólagos bevallásokkal oldható meg,

– a személyi jövedelemadó kötelezettséget (ha az éves bevétel a 600 ezer forintot meghaladta) az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. Ez – a még el nem évült időszakra vonatkozóan – utólag az adott évre vonatkozó szja-bevallás önellenőrzésével oldható meg, illetve aki nem adott be adóvallást, annak pótolnia kell.

Természetesen önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot, pótlólagos bevallás esetén pedig késedelmi pótlékot kell fizetni, de indokolt esetben az adóhatóság fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést, mérséklést) engedélyezhet.

Forrás