2014. március hónap bejegyzései

Nem tudja visszaadni a tagi kölcsönt? Így rendezheti tárgyi eszközzel

Közzétéve: Szerző:

Betéti társaság beltagja tagi kölcsönt nyújtott az előző években a társaságnak. A bt. jelenleg nem tudja visszafizetni, törleszteni a tagi kölcsön összegét. Van-e rá lehetőség, hogy tárgyi eszközt adjon át a tartozás fejében (az eszközt piaci értéken számolnák el)?

5432

A tagi kölcsönt közvetlenül a tárgyi eszköz átadásával kiegyenlíteni nem lehet, csak a Ptk. 296. §-a szerinti beszámítás módszerének alkalmazásával. Főszabály szerint ugyanis a tagi kölcsönt vissza kell(ene) fizetni.

A Ptk. idézett pontja alapján van azonban arra lehetőség, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal beszámítsa a tartozásába. Ahhoz, hogy a beszámítás lehetőségével a felek élhessenek, szükség van arra, hogy a tagi kölcsönt nyújtó taggal szemben a társaságnak is legyen követelése, amelyet a tagi kölcsön miatti tartozásba a cég beszámíthat.

Tárgyi eszköz átadása esetén ez akkor fordulhat elő, ha a szóban forgó tárgyi eszközt „értékesíti” az érintett tagnak. Tehát a bt.-nek el kell adnia tárgyi eszközét a tagi kölcsönt nyújtó beltagnak, és az így keletkezett követelését a tagi kölcsön miatti tartozásába beszámíthatja, és az esetlegesen fennmaradó különbözetet rendezik pénzügyileg.

A tárgyi eszköz értékének meghatározásakor az általános előírásoknak kell érvényesülniük, amiből az következik – ahogy arra a kérdés is utal –, hogy az eszközt piaci értékén, áfa felszámításával értékesítik. Az ügyletről számlát kell a társaságnak kiállítania.

A tagi kölcsön kapcsán fontos tudni – erről a kérdésben nincs adat –, hogy azt a beltag kamatmentesen vagy kamat felszámítása mellett adta-e. Utóbbi esetben ugyanis az eszköz átadásával a kamattartozását is rendezi a cég.

A tagnak pedig a kamatbevétel miatt adóköteles jövedelme keletkezik, amely a beltag esetében egyéb jövedelemnek minősül, és az szja-törvény 28. §-ában részletezettek szerint kell utána megfizetni az adót. A társaságnak, mint kifizetőnek adóelőleget kell levonnia ebből, a kifizetés hónapját követő 12. napig befizetnie és bevallania, továbbá 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli a társaságot (szja-törvény 46.§ (3) és (6), valamint (8) bekezdés, eho-törvény 3. §).

Forrás

Így lehet távmunkában foglalkoztatni

Közzétéve: Szerző:

Hogyan lehet gyeden lévő kismamát távmunkában foglalkoztatni? Mit kell tartalmazni a munkaszerződésnek, s milyen szabályok vonatkoznak a költségtérítésre? Hogyan kell vezetni a (vagy kell-e vezetni) munka- és pihenőidő-nyilvántartó lapot? A munkáltató köteles-e a béren felül költségtérítést adni például a fűtés, a világítás, az internethasználat díjának kifizetéséhez, ha a munkavégzés helye a munkavállaló lakása? Megteheti-e a munkáltató, hogy úgy állapodik meg a munkavállalóval, hogy a megállapodott munkabér tartalmazza a munkavállaló esetlegesen felmerülő költségeit is?

7654

A munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodni abban, hogy a munkavállalót távmunkavégzés keretében foglalkoztatja a munkáltató. Indokolt rögzíteni, hogy hol van a munkavégzés helye (mivel ez nem kötelező eleme a munkaszerződésnek), különösen abban az esetben, ha például nem az otthonában végzi a munkát a dolgozó.

Érdemes megállapodni a kapcsolattartás módjában is (ugyanakkor ezt a munkáltató egyoldalú döntésével is meghatározhatja). Részletesen megállapodhatnak az ellenőrzés valamennyi kérdésében, ennek hiánya esetén a munkáltató egyoldalúan jogosult megállapítani annak módját (ebben az esetben nem jelenthet a munkavállaló, továbbá a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó személy számára aránytalan terhet).

A munkáltató előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja (azaz ebben is megállapodhatnak, de ettől eltérően is). Lényeges, hogy a munkáltató minden olyan információt köteles megadni a távmunkát végző munkavállalónak, amelyet más munkavállalónak is (éppen azért, mert a hagyományos információ-áramlás nehezebben valósul meg).

Főszabály szerint a távmunkát végző munkavállaló munkarendje kötetlen, ebből következően a rendes, rendkívüli munkaidőt, készenlétet nem kell nyilvántartani. A munkavállaló munkaideje beosztását, felhasználását maga jogosult beosztani. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a munkavállaló átlépheti a munkaidőre vonatkozó kógens szabályokat.

Ugyanakkor a felek abban is megállapodhatnak, hogy a munkáltató fogja beosztani a munkaidőt, és ebben az esetben a munkáltató köteles lesz ezeknek az időtartamoknak a betartását ellenőrizni és nyilvántartani (a gyakorlatban maga a munkavállaló vezeti a nyilvántartást, és az abban foglaltak betartását a munkáltató szúrópróbaszerűen ellenőrzi).

A munkaeszközök esetében – amennyiben azokat a munkavállaló biztosítja –, a munkáltató köteles munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot végeztetni (Munkavédelmi törvény 86/A §). A munkavállaló felmerülő költségeihez való hozzájárulással kapcsolatban nem tartalmaz kötelező előírást az Mt., a munkáltató azonban hozzájárulhat a kiadásokhoz.

Forrás

Elszáll a vagyon és még börtön is fenyeget? Vezető tisztségviselők szorítóban

Közzétéve: Szerző:

2014. március 15-étől, az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésétől kezdődően szigorodik a vezető tisztségviselők felelőssége az általuk irányított társasággal szemben a vezető tisztségviselő ellenőrzési körébe eső ügyekben.

A vezető tisztségviselők saját személyes vagyonukkal felelhetnek például a szavatossági igények, késedelmes teljesítés, hibás pénzügyi döntések (befektetések) vagy hibás gazdasági döntés (árazás, szállító kiválasztása) kapcsán.

Szintén az új Ptk. bevezetésével a társaságok vezető tisztségviselői bizonyos esetekben az általuk vezetett társasággal egyetemlegesen (egy sorban), saját személyes vagyonukkal felelhetnek harmadik személyekkel szemben az ilyen tisztségükben okozott károkért, így például a környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi vagy versenyszabályok megsértése eredményeképpen felmerülő károkért csakúgy, mint az üzemi balesetből származó igényekért.

Az új Btk. tavalyi hatályba lépése óta akár szabadságvesztéssel is sújtható a vezető tisztségviselő, ha nem tesz eleget az adók, járulékok és költségvetési támogatások befizetésével, nyilvántartásával és kezelésével foglalkozó dolgozók vagy vezetők esetében fennálló ellenőrzési és felügyeleti kötelezettségének és ezen mulasztására visszavezethetően dolgozója költségvetési csalást követ el.

Mire kell a vállalatoknak különösen odafigyelniük?

Javasolt az új Ptk. kapcsán a társaságnál felmerülő specifikus jogi és egyéb kockázatok elemezését elvégezni és az alapján megoldási tervet készíteni a megváltozott szabályok szerint biztonságosabb szervezeti és irányítási rendszer kialakításához.

Szükséges több szerződés felülvizsgálata vagy elkészítése, ezek:
• a vezetői és mentesítési (indemnity) szerződések a megváltozott felelősség tükrében,
• a társasági szerződés módosítása az új Ptk. által szélesebb körben lehetővé tett vezetői felmentvény részletes szabályozása érdekében,
• felül kell vizsgálni a társaság lényeges vevői és szállítói szerződéseit is, az új Ptk. által lehetővé tett felelősségkorlátozó rendelkezések alkalmazásához.

Felül kell vizsgálni továbbá a társaság belső szabályzatait, utasítási és ellenőrzési viszonyait és megfelelő dokumentumokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy a vezető tisztségviselők harmadik személyek felé fennálló személyes felelőssége és büntetőjogi elmarasztalásának lehetősége minimalizálható legyen.

A kötelességszegés következtében felmerülő károkra vezetői felelősségbiztosítás is köthető, számos magyar és nemzetközi biztosító termékei között megtalálhatóak az ilyen jellegű biztosítási termékek.

Esettanulmányok

Az alábbi esettanulmányok mind-mind olyan példákra világítanak rá, amikor a vezető tisztségviselő valamilyen szándékos vagy véletlen károkozás, mulasztás, baleset stb. kapcsán felelősségre vonható:
1.) A cég vendége a céges parkolóban hagyja kocsiját, amire az épületről lezúdul egy hótömb, mert senki nem gondoskodott a hómentesítésről a felelős takarító betegsége alatt.
2.) Egy munkatárs nyilvánvaló hanyagsága miatt több termék hibásan kerül kiszállításra. Több száz vevő hónapokon keresztül jelentkezik szavatossági és kártérítési igényével, ami jelentős anyagi károkat okoz a cégnek.
3.) A pénzügyi igazgató – aki a cégnél az adóbevallásokért felelős – csalást követ el a cég áfa-visszaigénylésében. Mivel a társaságnál az adók és járulékok befizetésével és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésével teljes körűen ő van megbízva, ezért a cég vezetője nem ellenőrzi az ő napi munkáját.
4.) A társaság egyik menedzsere a cég vezetőjének tudta nélkül árkartellben állapodik meg egy versenytárs képviselőjével, aminek nyomán később versenyhivatali megállapítás születik a céggel szemben.
5.) Egy régi berendezés hibája miatt üzemi baleset történik a cégnél, amiben több munkatárs súlyosan megsérül.

Forrás