2014. április hónap bejegyzései

Május 20-áig ajánlható fel a személyi jövedelemadó 1+1 százaléka

Közzétéve: Szerző:

Adójuk 1+1 százalékát a személyijövedelemadó-bevallást akár adónyilatkozatot vagy egyszerűsített bevallás formájában benyújtó, illetve adókötelezettségét munkáltatói adómegállapítással teljesítő magánszemélyek, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző egyéni vállalkozók és őstermelők ajánlhatják fel. Hogy a felajánlásból valóban támogatás legyen, a személyi jövedelemadót időben meg kell fizetni, és a rendelkező nyilatkozatot 2014. május 20-áig meg kell küldeni a NAV-nak.

1

Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része. Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, valamint nem önálló tevékenységből származó, és egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ugyanakkor a különadózó jövedelmek – például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója a vállalkozói kivéten kívül – nem tartoznak az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.

Az adófizetési kötelezettség akkor teljesül határidőben, ha a pótlólagos – az év közben adóelőlegként megfizetett adón felüli – adókötelezettséget május 20-áig, illetve az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezettek esetében február 25-éig teljesítik. Határidőben való teljesítésnek minősül továbbá az egyszerűsített bevallás javítása esetén, illetve a bevallásban jelölt 6 havi vagy adóhatósági határozat alapján 12 havi részletekben, illetve halasztás maradéktalan teljesítése esetén módosult határidőben történő megfizetés.

A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást vagy adónyilatkozatot ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (EGYSZA lap) kitöltésével rendelkezhet, és a nyilatkozatot papíron, vagy elektronikusan is megküldheti az adóhivatalnak. Lehetőség van azonban a rendelkező nyilatkozatot a bevallástól elkülönülten – lezárt, adóazonosító jellel ellátott borítékban – postán vagy személyesen eljuttatni az adóhivatalhoz. A május 20-ai határidő jogvesztő, azaz késedelmes benyújtás esetén a nyilatkozat érvénytelen.

Azok, akik a munkáltatói adómegállapítást választották, a rendelkező nyilatkozatot vagy az azzal egyező adattartalmú lapot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 12-éig adhatják át. A borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írni. A munkáltató a nyilatkozatokat legkésőbb május 20-áig továbbítja az adóhivatalnak.

Forrás: MKOE

Rendelettel írta felül az NGM az áfatörvényt! Számlásoknak is jelenteniük kell

Közzétéve: Szerző:

Aggályos jogi megoldáson alapul az az előírás, amely szerint azoknak a vállalkozásoknak is eleget kell tenniük előzetes bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségüknek, amelyek nyugtaadás helyett számlával bizonylatolják az ügyleteiket.

Ismeretes, hogy március 1-jén „élesedett be” az a jogi rendelkezés, amelynek értelmében fő szabály szerint előzetes bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséggel tartoznak az állami adóhatóság felé azok, akik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 166. § (2) bekezdése alapján bizonylatolási kötelezettségüknek az egyébkénti nyugtaadás helyett kizárólag számlaadással tesznek eleget. E kötelezettségek előírása azonban egy felettébb aggályos jogi megoldáson alapul. Hogy miért? – arra keressük a választ a következőkben.

Kiinduló pontként először érdemes szó szerint idézni az Áfa tv. ominózus 166. § (2) bekezdését: „Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése].” Az idézett törvényi rendelkezésből – a bevezetőben már említetteken kívül – az is egyértelműen és világosan kitetszik, hogy annak második mondata alapján az érintett mi alól mentesül még. Ezt azért fontos kiemelni, mert bár ott csak az Áfa tv. 178. § (1) bekezdésére történik kifejezett utalás, de a tartalmi összefüggések alapján ez – többek között – kiterjed az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésére is, hiszen utóbbi bekezdés rendre azokra az esetkörökre alapítja az adatszolgáltatás elrendelésére vonatkozó felhatalmazást, ahol a nyugtakibocsátást kötelezően gépi kiállítással kell teljesíteni.

Ehhez képest mit látunk az előzetes bejelentést és az adatszolgáltatást elrendelő miniszteri rendeletben? Idézem: „A rendelet [tudniillik a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet – kiemelés tőlem] 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki (amely) az Áfa tv. 166. §-a szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségét az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag számla kibocsátásával teljesíti, az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés vonatkozásában úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségének gépi nyugtakibocsátással tesz eleget.” (50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A. § (1) bekezdés első mondata).

Első pillantásra is szembeszökő, hogy a fentiekben idézett passzus legalább két szempontból aggályos. Egyrészt azért, mert az Áfa tv. 166. § (2) bekezdését nem az ott leírtakkal összhangban interpretálja, mivel az éppen hogy a külön jogszabály alkalmazása alól ad felmentést, így nem igaz az, hogy ez a kör pénztárgép használatra lenne kötelezett. Másrészt azért, mert az előbbit felhasználva egy olyan fikciót alkalmaz, amellyel az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alá tartozókat egyszersmind az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése hatálya alá vonja, holott az Áfa tv. szintjén ilyen összefüggés  – mint láttuk – nincs, sőt.

Ez pedig jogállami keretek között megengedhetetlen. Azért megengedhetetlen, mert a jogforrási hierarchiában magasabb szinten álló jogszabálynak (törvény) egy alacsonyabb szintű jogszabály (miniszteri rendelet) nem mondhat ellent. Továbbá ez a jogi megoldás tételesen sérti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt is, konkrétan annak 5. § (3) bekezdését, amely többek között kimondja, hogy „[…] olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni.”

Márpedig jelen esetben épp az történt, hogy az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alá tartozókra vonatkozó előzetes bejelentés és adatszolgáltatás előírásával olyan tárgykört szabályoz, amelyre az Áfa tv. egyik rendelkezése sem (így annak meghivatkozott 260. § (1) bekezdés e) pontja sem) adott felhatalmazást. Ezt nyilván a jogalkotó maga is érezhette, különben nem lett volna szüksége arra a már idézett „önlegitimáló” fikciós szabályra (az „úgy kell tekinteni, mint” fordulat alkalmazásával), amely az Áfa tv. szintjén nem létező összefüggés ellenére mégis összefüggést tételez.

Ezen a problémán egyébként mit sem változtat az, hogy egy február 28-ai (!) módosítás (11/2014. (II. 28.) NGM rendelet) eredményeként enyhítettek a március 1-jétől alkalmazandó szabályokon. Az érintettek közül ugyanis azok, akik 2013. szeptember 1-jét megelőzően már az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése szerint jártak el, és ezt a tényt legkésőbb március 16-áig az állami adóhatóságnak az e célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelentik, ez év végéig felmentést kapnak a rendszeres adatszolgáltatás alól. Mindehhez annyi megjegyzés kívánkozik, hogy finoman fogalmazva sem tűnik igazán elegánsnak a kedvezmény igénybevételét egy olyan múltbeli időponthoz kötni, amelynek pusztán a prózai „csak” a relevanciája.

Átmeneti rendelkezésről lévén szó, 2015. január 1-jétől kezdve azonban ez a kör is integrálódik – az erősen vitatható jogi megoldást követve – a rendszeres adatszolgáltatók közé.

Forrás

Kérhető-e készpénzben a munkabér?

Közzétéve: Szerző:

A részben ingyenes banki automatás készpénzfelvétel ellenére (vagy éppen annak következtében) folyamatosan nőnek a banki tranzakcióik költségei. A régi Mt. főszabálynak a munkabér készpénzben való teljesítését tekintette, kivételesen lehetőség volt arra, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló fizetési számlájára utalja.

1234

A hatályos szabályok alapján az utalással történő teljesítéshez nem szükséges kollektív szerződés felhatalmazása. Amennyiben a munkavállaló fizetési számlát jelöl meg, úgy átutalással, ellenkező esetben, készpénzben kell teljesítenie a munkáltatónak (azaz van rá lehetőség).

A munkáltató tehát nem kötelezheti arra a dolgozót, hogy fizetési számlát nyisson (de kollektív szerződés igen).

A fizetési számlára történő utalása teljesítése során lényeges, hogy a munkavállalónak a bérfizetési napon (munkabér esedékességének napja) rendelkezésére kell álljon a munkabére.

A munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat. A nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalás költségeit azonban a munkáltató nem köteles viselni.

A törvény külön szakaszt szentel a készpénzben történő bérfizetés szabályainak. Ennek során a munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. Ha a dolgozó a bérfizetési napon jogos okból (azaz nincs munkavégzési kötelezettsége, így például mert keresőképtelen, kötelező orvosi vizsgálaton van, hozzátartozója halálára tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól) nem tartózkodik a munkahelyén, a munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, ha erre nincs mód, a munkáltató költségére meg kell küldeni a munkavállaló tartózkodási helyére.

Ha a bérfizetés napja szabadság idejére esne, abban az esetben a munkáltatónak a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetnie a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybevett szabadság idejére járó munkabért.

A munkáltató saját költsége terhére köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni a munkabért, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt.

A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben (azaz munkaidőn kívül a dolgozó a munkabér átvételére nem köteles) kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki.

Kétségtelen, hogy a munkáltató számára a készpénzben történő bérfizetés okozhat többletköltségeket és bonyodalmat is (le kell vennie a saját számlájáról a pénzt, meg kell oldania a pénz szállítását, tárolását stb.), azonban a munkavállaló erre irányuló igénye jogszerűnek minősül.

Forrás