Egyre többször teszik fel a kérdést: kell-e fizetni magyar lakóhellyel rendelkező Európai Uniós nyugdíjasként 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? A tagállamokban eltérőek az öregségi nyugdíjjogosultság feltételei és az öregségi nyugdíj kiszámításainak a szabályai. Sok magyar dolgozik az Európai Unió másik tagállamában és közülük is egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíj-megállapítási kérelem benyújtása során, a fenti ténnyel ők is szembesülnek.

Minden tagállamban érvényes az a szabály, hogy csak akkor nyújtható be nyugdíj iránti kérelem, ha a jogosult elérte az adott országban előírt törvényes nyugdíjkorhatárt. Erre tekintettel előfordulhat, hogy valaki Magyarországon és egy másik Európai Uniós tagállamban is dolgozott, azonban csak az egyik országban minősül nyugdíjasnak.

Példaként említhető Ausztria. Sok magyar állampolgár évek óta Ausztriában dolgozik. Ausztriában a nők nyugdíjkorhatára alacsonyabb, mint Magyarországon. Ausztriában nők 60 évesen nyugdíjba mehetnek. (Megjegyzem, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan Ausztriában is emelkedni fog 65 évre. A nyugdíjkorhatárt emelésre azonban majd 2024-től 2033-ig kerül sor.)

Mindezek alapján többen érintettek abban, hogy Ausztriában már elérték a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjat kapnak, míg magyarországi nyugdíjukat nem tudják igényelni, mert az itthon szükséges nyugdíjkorhatárt még nem érték el. Ők Magyarországon élnek, osztrák nyugdíjasként. Az esetükben is felmerül az a kérdés, hogy kell-e fizetni magyar lakóhellyel rendelkező Európai Uniós nyugdíjasként havi 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés akkor áll fenn, ha minimum egy éve Magyarországon élő személy nem biztosított, egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult és egészségügyi ellátásra megállapodást sem kötött.

A fenti példánál maradva, a Magyarországon élő osztrák biztosított Magyarországon nem áll biztosítási jogviszonyban és egészségügyi ellátásra megállapodást sem kötött. Erre tekintettel a kérdés az, hogy jogosult-e a magyar jogszabályok alapján Magyarországon egészségügyi ellátásra vagy sem. Ha nem jogosult, akkor köteles havonta 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, addig amíg a magyarországi nyugdíjkorhatárt be nem tölti és amíg nem állapítják meg a kérelme alapján a magyar nyugdíjat.

Nézzük meg az erre vonatkozó magyar szabályokat:

Az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján többek között egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki  a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban részesül. (Az említett 14. § alapján a nyugdíjbiztosítási ellátások a társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: az öregségi nyugdíj; hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások; rehabilitációs járadék.)

Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 1997. évi LXXX. törvény 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
–  a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, és belföldinek minősül.

A példában szereplő osztrák nyugdíjas belföldi – hiszen magyar lakóhellyel rendelkezik –, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. Mindezekre tekintettel nem kötelezheti őt a NAV arra, hogy magyarországi lakóhelye miatt fizessen havonta 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, az esetleges egészségügyi ellátására tekintettel.

Amennyiben a NAV hasonló helyzetben lévőknek előírná az  egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést, akkor ezt a döntést az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjára és a 16. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva megtámadhatják.

Forrás

2014 első félévében várhatóan alig, de a szokásosnál mindenképpen kevesebbel nő majd – sőt az elhalálozások miatt még csökkenhet is – a nyugdíjasok száma.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) alapján a sajátjogú öregségi nyugdíjban részesülők köre alapvetően két nagy csoportra bontható: az egyikbe azok tartoznak, akik már betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a másikba pedig azok, akik még alatta vannak ennek az életkornak.

Ez utóbbiak közé azok a nők tartoznak, akik a Tny. tv. 18. § (2a)-2(d) bekezdése („nők 40 éve”) alapján váltak nyugdíjassá vagy a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. (2) bekezdése c) pontja hatálya alapján a korhatár előtt megállapított öregségi nyugdíjuk a 2011. december 31-én fennálló 40 évnyi jogosultsági idejükre tekintettel öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra.

A korhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok státusza mindössze annyiban különbözik a korhatárt már betöltött társaikétól, hogy rájuk – keresőtevékenység folytatása esetén – még vonatkozik a minimálbér 18-szorososa, mint éves kereseti korlát. (Zárójelben jegyezzük meg, létezik még egy a jelenleg hatályos nyugdíjkorhatárnál fiatalabb nyugdíjas réteg, akikre ráadásul az előzőekben említett – a Tny. 83/B szakaszában meghatározott – kereseti korlát sem vonatkozik. Ők azok, akik 1954-ben vagy ezt megelőzően születtek és 2012. előtt már szolgálati nyugdíjban részesültek.)

Az említett kereseti korláton kívül a különböző korosztályokhoz tartozó nyugdíjasokat munkavállalóként vagy vállalkozóként ugyanazok a kötelezettségek terhelik és a megfizetett nyugdíjjárulékuk alapján egyaránt félszázalékos nyugdíjemelést igényelhetnek.

De mit is kell öregségi nyugdíjkorhatáron érteni?

Az öregségi nyugdíjkorhatár jelen pillanatban nem egy fix (lottón vagy sorsjegyen megjátszható) szám, hanem még éveken keresztül az érintett születési idejétől függő érték, amely a Tny.tv. 2009-ben (a 2009. évi XL. törvénnyel) módosított 2010. január 1-jétől hatályos 18. szakaszának (1) bekezdése értelmében a következők szerint alakul:

• az 1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
• az 1952-ben születettek esetében a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• az 1953-ban születettek esetében a betöltött 63. életév,
• az 1954-ben születettek esetében a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• az 1955-ben születettek esetében betöltött 64. életév,
• az 1956-ban születettek esetébe a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• az 1957-ben vagy azt követően született esetében pedig a betöltött 65. életév.

A számsorból az is következik, hogy 2014. január 1-je és június 30. között senki nem tölti be Magyarországon a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Hiszen, aki 1952. előtt született, az már 2013-ban elérte a 62. életévét, viszont aki ezt követően látta meg a napvilágot, neki már nem elég a nyugdíjkorhatár eléréséhez a 62 esztendő (melyet 2014 első félévében érhet meg), hanem ehhez még további 183 napot kell várnia.

Tekintve, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság egyik legfontosabb feltétele a betöltött öregségi nyugdíjkorhatár, ez elvben azt is jelenthetné, hogy ez év első félévében nem gyarapodik a nyugdíjasok száma.

Természetesen ez nem így van, hiszen a 40 év jogosultsági időt ezen időszakban elért hölgyek nyilván benyújtják nyugdíjigényüket, illetve nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy számosan vannak olyanok, akik különböző okok miatt csak utólagosan, éppen ebben az időszakban élnek már korábban megszerzett nyugdíj (vagy netalántán korhatár előtti ellátásra) való jogosultságukkal.
Számolja ki várható nyugdíját a nyugdíjkalkulátorral!

Forrás