Veszélyben tízezrek vagyona: a NAV szeme több ezer milliárd forinton

Több mint 16 ezer magyar állampolgár több ezer milliárdos külföldi bankszámlákon tartott vagyonáról lehet pontosabb képe a NAV-nak egy májusban elfogadott OECD nyilatkozat révén. Az adózási információk automatikus cseréjéről szóló nyilatkozatot 47 ország, köztük Magyarország, Svájc, Ausztria, Luxemburg és több adóparadicsom is aláírta, így a jövőben az eddig rejtve maradt külföldi vagyonokról is adatokat kaphatnak az adóhatóságok.

598

Rövidtávon sem lehet a banktitkok korábban megszokott védelmére számítani, ennek egyik intő jele, hogy több svájci bank is felhívta már az ügyfelei figyelmét, tisztázzák a náluk vezetett bankszámlájukon tartott vagyonuk eredetét.

Valamennyi érintett magánszemélynek és cégnek mielőbb fel kell készülnie, hogy transzparens módon kezeljék pénzügyeiket – figyelmeztet Dr. Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője. A kettős adóztatást elkerülő kétoldalú egyezmények keretében konkrét adózóra vonatkozó kérés esetén már eddig is volt lehetőség információcserére, de sok esetben a banktitokra vonatkozó nemzeti jogszabályok akadályozták az érdemi együttműködést. Kivéve a büntetőjogi megkereséseket, ahol ez nem lehetett kifogás.

Jelentős mérföldkő volt az EU megtakarítási irányelve, amely a magánszemélyek megtakarításai után keletkező kamatjövedelmekről már korábban is előírta az automatikus adatszolgáltatást. Az OECD nyilatkozata viszont ennél tovább megy: nem korlátozódik a kamatjövedelmekre, ráadásul nem csak az EU tagállamai csatlakoztak hozzá, hanem olyan országok is, mint Svájc vagy Szingapúr, amelyek korábban mereven őrizték banktitkaikat. Az adatszolgáltatás ráadásul nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek számláira is kiterjedne.

A technológiaI megoldások kidolgozására 2014. harmadik negyedévéig szabtak határidőt az OECD nyilatkozatot aláíró országok, az automatikus információcserét pedig 2017-től kezdenék meg a 2015. december 31. után keletkező adatok vonatkozásában.

Ez sem jelenti azonban azt, hogy a banktitkok eddig a határidőig a megszokott védelmet élvezik majd. Egyrészt, több ország is jelezte, hogy kétoldalú kapcsolataiban már ennél előbb is elindítanák az automatikus adatszolgáltatást, másrészt a technológiaI és jogszabályi háttér megteremtésével már korábban is hatékonyabbá válik az adózási információk megosztása, így a megkeresésen alapuló információcsere.

Az EU megtakarítási irányelve alapján szolgáltatott adatok szerint 16 ezer magyar állampolgárnak van külföldön számlája, az automatikus információcsere így ennél is szélesebb kört érint. A vagyon nagyságáról is csak becslések vannak, de szerényebb számítások szerint is több ezer milliárd forintról lehet szó. Az automatikus információcsere révén erről is sokkal pontosabb képet kap majd a NAV.

Mindez azt is jelenti, hogy a jelenleginél sokkal szélesebb körben kerülhetnek majd a külföldi bankszámlával rendelkező adózók az adóhatóság látókörébe, ezért minden érintettnek fel kell készülnie arra, hogy transzparens módon kezelje vagyonát – hangsúlyozza Békés Balázs.

A legnagyobb bajban azok lesznek, akik nem tudják majd igazolni a külföldi számlákon tartott vagyon eredetét. Az igazolt eredetű és adózott jövedelmek esetén is problémát okozhat, ha az azután keletkező kamatjövedelmet nem tüntették fel megfelelően a bevallásban.

Emellett az agresszív adótervezést végző cégeknek is fokozottan kell majd ügyelniük arra, hogy az adóstruktúráik mögött valós gazdasági teljesítmény álljon. Az adóhatóságok ugyanis már az elmúlt években is nagyon szigorúan léptek fel azokkal a megoldásokkal szemben, amelyek a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva csökkentették az adóterheket.

Bár a NAV gyakorlata az automatikus információcsere elindulása után forrhat ki igazán, az biztos, hogy jelentős szankciókra számíthatnak azok, akiknél az adófizetés elmaradását tapasztalja az adóhatóság.

Forrás

Saját tehergépkocsijával fuvaroz? Így számolhatja el a költségeit

Hogyan számolhatja el a mezőgazdasági kistermelő annak a költségét, ha a saját tehergépkocsiját használja áruk szállítására?

234

Egy mezőgazdasági kistermelő a saját tehergépkocsiját használja az áruk szállítására, de azt a tárgyi eszközök között nem mutatja ki, üzemanyag- és javítási számlákat sem számolt el. Útnyilvántartást vezethet-e anélkül, hogy cégautóadót kellene fizetnie (mivel nem személyautóról van szó)? Elegendő-e az útnyilvántartás vagy menetlevél is szükséges? Milyen feltételeknek kell megfelelni, ha kistermelőként érvényesíteni szeretné a költségeit?

A szja-törvény 23. §-a értelmében a mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia [Szja tv. 23.§].

Választhatja a tételes költségelszámolást, ekkor tehergépkocsi használata esetén útnyilvántartás alapján célszerű a jármű üzemanyag-fogyasztási normája és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembe vételével legalább az üzemanyagköltséget elszámolni, továbbá az igazolt költségeken felül a bevétel 40 százaléka kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolható (a bevételből levonható), de ilyen esetben az esetleges veszteség nem határolható el [Szja tv. 22. § (6) bekezdés].

Ezen felül a Szja tv. 39. § (1) bekezdése értelmében az őstermelői jövedelmének adójából legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményt is levonhat. Cégautóadót tehergépkocsi után nem kell fizetni.

Az útnyilvántartás vezetése helyett menetlevél vezetése is megfelel, ha az tartalmazza a törvényben előírt adatokat. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát, az év első és utolsó napján a kilométeróra állását (ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni). Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá

– az utazás időpontját,
– az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),
– a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
– a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.

Forrás

Cégjog: konfekció helyett egyedi szabásminta. Mit enged az új Ptk.?

Az új Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a társasági jogszabályok eltérést engedővé, azaz diszpozitívvá váltak. A korábbi kötelező erejű szabályozás csak akkor engedett a jogszabálytól eltérő megállapodást a társasági szerződésben, ha azt a törvény kifejezetten megengedte.

Fontos változás a cégjogban, hogy március 15-től a tagok a társaság alapító dokumentumában módosíthatnak a Ptk. szabályai adta kereteken. Saját maguk alakíthatják ki társaságuk szervezetét és működésének társasági jogi szabályait is.

Az új törvény hatályba lépése óta az üzleti életet lázban tartja, hogy meddig terjed a tagok szabadsága a Ptk. szabályaitól való eltérésre. Különösen aktuálissá teszi a témát, hogy az ügyben időközben megszólaltak a bíróságok képviselői is. Milyen esetekben nem lehet továbbra sem eltérni a Ptk. előírásaitól?

Ha az eltérést a törvény tiltja

Nem lehet eltérni a Ptk. szabályaitól, ha az eltérés lehetőségét maga a törvény tiltja. Ezen egyszerű kivételnek azonban nem lesz egyszerű a bírósági gyakorlata. Egyes esetekben teljesen egyértelmű az eltérés tilalma, így például a Ptk. kimondja, hogy az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása a társasági szerződésben érvényesen nem zárható ki.

Bizonyos nézetek szerint viszont, ha a Ptk. a „kell” vagy a „nem lehet” kifejezést használja, azt jelenti, hogy az eltérés lehetősége eleve kizárt.  A kérdésben elfogadottá kezd válni az az álláspont, hogy magát az eltérés tilalmát kell a jogszabálynak kimondania, nem elegendő, ha az puszta kötelezést tartalmaz.

„Önmagában az a megfogalmazás, hogy „munkavállaló nem lehet a felügyelőbizottság tagja” vagy, hogy „a közgyűlésen a részvényes képviseletét nem láthatja el az igazgatóság tagja” véleményünk szerint nem jelenti azt, hogy ezektől a rendelkezésektől ne lehessen eltérni. „ Hiába tűnnek továbbá kötelező erejűnek a Ptk. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései; így például, hogy ugyanaz a személy nem lehet vezető tisztségviselő egy ugyanolyan főtevékenységet végző társaságban, az uralkodóvá váló nézet szerint a társasági szerződésben az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoktól is eltérhetnek a felek.

Ha hitelezői, munkavállalói vagy kisebbségi jogok sérülnek

A Ptk. szerint a tagok akkor sem térhetnek el a jogszabályban foglalt rendelkezésektől, ha az eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sértené. Így például a tagok nem térhetnek el azon szabálytól, hogy 200 fő feletti munkavállalói létszám esetén a társaságnál kötelező a felügyelőbizottság létrehozása, hiszen az eltérés a munkavállalók jogait nyilvánvalóan sértené. Szintén nem megengedett az eltérés a hitelezővédelmi szabályoktól – így például nem lehet lerövidíteni azt a határidőt, amin belül egy tőkeleszállítás esetén a hitelezők biztosíték iránti kérelmet nyújthatnak be.

A kisebbség jogainak a sérelme azonban jóval több bizonytalanságot vet fel. Át lehet-e például a jogszabály szerint minősített (azaz 75 százalékos) többséget igénylő határozatokat tenni az egyszerű többséget igénylő határozatok közé? Egy ilyen eltérés egy 30 százalékos részesedéssel rendelkező kisebbségi tulajdonos érdekeit sértené ugyan, jogait azonban nem. A bírói gyakorlat megengedhet majd ilyen jellegű eltéréseket.

Bírói „jogalkotás”

A bíróságok elkezdték kialakítani az eltérés egy további korlátját is. E szerint a felek nem térhetnek el az úgynevezett „státusz-szabályoktól”, azaz az olyan rendelkezésektől, amelyek az adott társasági forma jellegadó sajátosságait alkotják. Így például hiába nem sért hitelezői vagy kisebbségi érdekeket, továbbra sincs arra lehetőség, hogy egy kft. részvényeket bocsásson ki.

Kérdéses persze, hogy a gyakorlat mit fog ilyen alapvető, státuszszabálynak tekinteni és hol húzódik majd meg a határ. Elengedhetetlen-e egy kft. létéhez például az, hogy egy tagnak csak egy üzletrésze lehet? Hasonlóan, jellegadó adósajátossága-e a kft.-nek, hogy egy tag törzsbetétjének mértéke nem lehet kevesebb 100 ezer forintnál? Mennyiben jellegadó sajátossága egy kft.-nek az, hogy azt önállóan eljáró ügyvezetők és nem egy testület – például ügyvezetőség – vezeti?

„Ezen kérdésekre adott válaszok egyelőre nemcsak az ügyfelek és a gyakorló jogászok, hanem még a cégbíróság körében is bizonytalanok: azokat jelenleg másképpen látják a cégbírók Budapesten és másként Debrecenben. Könnyen elképzelhető, hogy a cégbírók az ország két pontján eltérően fogják elbírálni az ilyen igényeket”.

Forrás