Kifizettetheti a munkáltató az orvosi vizsgálatot?

Átháríthatja-e a munkáltató a leendő dolgozójára az orvosi alkalmassági vizsgálat költségeit? A munka törvénykönyvéről szóló törvény (Mt.) 51. § (2) bekezdés szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A (4) bekezdés kimondja, hogy a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

157

Bár korábban is a munkáltatónak kellett megtérítenie a munkaköri alkalmassági vizsgálat költségeit, azonban ezt a szabályt kifejezetten az új Mt. tartalmazza. E szabályoktól csak kollektív szerződés térhet el, de az is kizárólag a munkavállaló javára (Mt. 57. § (2) bekezdés).

A fentieket támasztja alá a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet is, mely szerint munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni.

A rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően.

Azaz a munkáltatói kötelezettségek teljesítése körében felmerült költség nem hárítható át a munkavállalóra, sem a jövendőbeli munkavállalóra. Még akkor sem, ha a munkaviszony létesítésére nem került sor, miután kiderült, hogy az alkalmassági vizsgálat alapján a munkavállaló az egészségi állapotára tekintettel nem töltheti be az adott munkakört.

Forrás

Így tudhat meg többet ingyen céges partneréről! Itt az új cégtár

Ingyenes Nemzeti Cégtár céginformációs szolgáltatást indított a BCE Nemzeti Cégtár Zrt., hogy hozzájáruljon az üzleti etika erősödéséhez, a lánctartozások visszaszorításához és az egészséges cégstruktúra kialakításához. A céget alapító Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint a szolgáltatás a hallgatók kutatási feladatait is segíti, hiszen a cégtárból – egyedülálló módon – friss aggregált pénzügyi adatok is nyerhetők a cégvilágról.

432

Ingyenes, minden érdeklődő számára hozzáférhető webes céginformációs szolgáltatást indított a nemzeticegtar.hu címen a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. „A céget a Budapesti Corvinus Egyetem és az Opten Kft. alapította azzal a küldetéssel, hogy hozzájáruljon az üzleti etika szintjének növeléséhez, a lánctartozások visszaszorításához és a gazdaság megtisztításához. „A szolgáltatás mindezek mellett kitűnően támogatja a hallgatók kutatási tevékenységét is, hiszen nemcsak egyedi céginformációkat nyújt, hanem a magyar piacon egyedülálló módon ágazat és régiók szerinti bontásban aggregált pénzügyi adatokat is képez a cégvilágról” – mondta a szolgáltatás elindításakor Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora.

A Nemzeti Cégtár elindítására azért volt szükség, mert a rendkívül szétaprózott magyar cégvilágban gyenge a cégek likviditási helyzete, ami nagy kockázatot jelent minden szereplőnek. „Elég egy ki nem fizetett számla, és a tartozás cégek sokaságán szalad végig. Kialakul a lánctartozás, amely akár egy egész vertikumot is komolyan érinthet, ha az élén álló vállalkozás meghatározó szereplő a piacon” – mutatott rá prezentációjában Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár vezérigazgatója. Márpedig Pertics szerint nem fizető vállalkozások a magyar gazdaság minden területén akadnak.

A Nemzeti Cégtár képet ad a keresett cégekhez kötődő pozitív és negatív (hatályos és már nem hatályos) információkról, megjeleníti, ha a cég közbeszerzést vagy EU-s pályázatot nyert, és iránymutatást ad az üzletkötéshez. A partnerkockázat csökkentésére törekszik a szolgáltatás azzal, hogy a keresett cég neve mellett feltünteti, hogy a cég tulajdonosainak és vezetőinek milyen arányban vannak kiemelten magas kockázatú kapcsolt vállalkozásaik. „Ennek rendkívül nagy jelentősége van a magyar cégvilágban, hiszen az újonnan alapított cégek 80 százaléka köthető korábbi cégek tulajdonosaihoz és vezető tisztségviselőihez, márpedig ezen cégek jelentős része úgy szűnt meg, hogy adósságokat hagyott maga után” – mondta a vezérigazgató.

„Nem véletlen, hogy a közös cél elérése érdekében az ország meghatározó gazdasági egyeteme és céginformációs szolgáltatója együttesen hozta létre a Nemzeti Cégtárat” – mondta Tóth Tamás, a másik társtulajdonos, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője. Úgy látja, a BCE és az Opten egyaránt felelősséget érez a vállalkozói kultúra fejlesztésével kapcsolatban, aminek – vállalkozásmérettől függetlenül – elengedhetetlen részét képezi a körültekintő üzletkötés.

„A hazai mikro- és kisvállalkozások helyzetének javítása alapvető cél jelenleg is. Sajnos még mindig gyakran előfordul, hogy mikrovállalkozók családjainak kell megélhetési problémával küzdeniük pusztán azért, mert becsületesen elvégzett munkájukat nem fizetik ki. – Ezt már Kassai Róbert miniszterelnöki megbízott, az Ipartestületek mondta. Kassai szerint a szolgáltatás jelentőségét az adja, hogy nem pusztán alapadatokat, hanem kifejezetten döntéstámogató segítséget kínál az üzletkötés előtt álló vállalkozások számára. – A szolgáltatás tehát akkor és ott segít, amikor és ahol a legnagyobb szükség van rá.”

Az új webes szolgáltatás szükségességét támasztja alá a könyvvizsgálói és jogi szakma képviselőinek nyilatkozata is. „A könyvvizsgálók folyamatosan szembesülnek a kintlévőségek okozta károkkal. Úgy véljük, a Nemzeti Cégtár azok számára is kitűnő felületet kínál ezek megelőzésére, akiknek anyagi lehetőségeik nem engedik meg, hogy fizetős rendszereket használjanak” – nyilatkozta Tácsi Hajnalka, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara főtitkára.

Szavait megerősítette Fekete Tamás, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára is, aki szerint a nemfizetésekből származó jogi eljárásokat sokszor meg lehetne előzni körültekintő tájékozódással és jól felépített szerződéses keretekkel. Úgy véli, az ingyenes rendszer kényelmes megoldást nyújt a vállalkozások számára arra, hogy ellenőrizzék a velük szerződő cégeket.

Forrás

 

Így lehet megúszni az adófizetést: mit mond az új elévülési szabály?

Milyen módon számítandó az Art. szabályozásában szereplő – bírósági eljárás miatti – 6 hónapos elévülés? Az eredeti elévülési időponthoz kell hozzáadni a 6 hónapot (például 2012. 12. 31. volt a 2007. 1-11. havi bevallások elévülési ideje, és ez hosszabbodik meg hat hónappal 2013. 06. 30-ára, vagy a bírósági eljárás lezárásának időpontjához kell hozzáadni a nyugvás idejével együtt?)

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 164. § (1) bekezdése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.

Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra.

Az Art. 164. § (5) bekezdése alapján, ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. Az Art. 164. § (13) bekezdésének c) pontja értelmében az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik, egy alkalommal, ha az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

A fentieket értelmezve tehát, amennyiben az adózó egy adóhatósági eljárás során hozott másodfokú adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezi, akkor az ezen felülvizsgálattal érintett másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől (kézbesítésétől) a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig (az ítélet kihirdetése) nyugszik az elévülési idő.

Abban az esetben, ha ezen bírósági felülvizsgálat eredményeként a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezi az adóhatóságot, akkor majd a bírósági határozat jogerőre emelkedésével folytatódik az elévülési idő azzal, hogy ez meghosszabbodik további hat hónappal. Vagyis a kérdésben foglalt második értelmezés a helytálló.

Forrás