Alacsony mértékű egységes társasági adókulcsot, az iparűzési adózás rendszerének drasztikus átalakítását, a feketegazdaság elleni eszközök hatékonyabbá tételét szorgalmazza egyebek mellett a hazai és külföldi vállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség (JVSZ).
A magyarországi adózási struktúra egyik fontos problémája továbbra is a központosítás nagy aránya, vagyis a GDP-hez viszonyítva magas az újraelosztás mértéke. Lényeges adócsökkenés csak a kiadási oldal lefaragásával valósulhat meg, emellett a JVSZ álláspontja szerint több ponton is finomhangolható az aktuális adórendszer.
Jövedelemadók
Jelenleg sarkalatos törvény rendelkezik az egykulcsos jövedelemadóról; további lépésként 2015. január elsejével pedig ki kell terjeszteni a társasági adó (Tao) mértékére is, vagyis a jelenlegi 10, illetve 19 százalékos kulcsot egy kulcs váltja fel.
A JVSZ álláspontja szerint az egységes Tao-kulcs mértéke versenyképességi szempontból 10 százalék vagy ahhoz közeli mérték kell, hogy legyen. Az általános adóterhelés vizsgálatakor ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az iparűzési adót, amivel együtt 30 százalék feletti az átlagos adóterhelés.
Az alacsony mértékű egységes Tao-kulcs bevezetése mellett megfontolandó az iparűzési adó eltörlése, vagy drasztikus átalakítása (tekintettel az önkormányzatok lecsökkentett feladataira és a végrehajtott adósságkonszolidációra). Szükség lenne a kapcsolt vállalkozások adókonszolidációjára is, azaz be kellene vezetni a csoportadóztatást.
Számvitel
A szövetség javaslata szerint az is megfontolandó változtatás lehet, ha az IFRS (International Financial Reporting Standards – Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek) a magyar számvitellel szemben választható opcióként jelenne meg a társaságok számára. Ez jelentősen egyszerűsítené az adminisztrációt, hiszen a nemzetközi összehasonlítás miatt számos vállalkozás mind IFRS, mind magyar számvitel szerint is készít beszámolót.
Fontos ugyanakkor, hogy az adóalap-kalkulációkhoz ne kelljen magyar számvitel szerinti kimutatást készíteni, inkább a jelentősebb különbséget adó tételekhez tartozzon speciális adóalap-módosító szabályozás.
A feketegazdaság elleni harc
Több módon is javítható a feketegazdaság elleni eszközök hatékonysága – áll a JVSZ munkaanyagában. Kiemelendő javaslat, hogy legyen teljes körű a a belföldi áfaösszesítő lista, miközben uniós szinten lenne érdemes kezdeményezni az EU-s összesítőkön a szállítói és beszerzői jelentési kötelezettség egyezését annak érdekében, hogy a kontrolladatok használhatók legyenek.
Fontos lenne eltörölni az illetéket a pénzforgalom területén a banki átutalásos/bankkártyás tranzakciók esetén, a készpénzforgalom további jelentős szigorítása mellett. Prioritás az adóellenőrzések hatékonyságának növelése az állami szervek közötti jobb koordinációval, “big data” elemzési technikákkal, illetve egy egységes feketelista felállítása, amelyben egy helyen ellenőrizhető a potenciális partnerek előélete.
Mindezekkel párhuzamosan ugyanakkor fontos a megbízható vállalkozások ösztönzése, vagyis hogy az állami támogatások, közbeszerzések esetén fontos kiválasztási, bírálati szempont legyen az egy főre eső adóteljesítmény.
K+F
A szövetség javasolja az innovációs járulék megszüntetését, vagy legalább a minősített K+F kiadások levonhatóságának visszaállítását, melynek eltörlése jelentősen sújtotta a tényleges K+F tevékenységet végzőket. Az adminisztráció megkönnyítése érdekében továbbá lehetővé kellene tenni, hogy a rendszeresen nagyszámú K+F projektet végzők előzetes „minősített K+F vállalkozás” címet kérhessenek (hasonlóan a vámban már régóta jól működő engedélyezett gazdálkodó státushoz), mely alapján elkerülhetnék, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyenként véleményezze a projektjeiket. A szövetség javasolja, hogy a Phd-vel rendelkezők foglalkoztatása után járó kedvezményt terjesszék ki az MSc-vel rendelkezőkre is.
Kiegészítések
Mindezek mellett a JVSZ néhány kiegészítő pontban fogalmazta meg a további szükségesnek látott módosítási javaslatokat:
– kerüljön vissza az adózás rendjéről szóló törvénybe az az alapelv, mely szerint ha az adóhatóság egy adóalanynál minősített egy ügyletet, akkor ne minősíthesse a tranzakció másik oldalán másképp (Art. 130. §); ezen alapelv hatályon kívül helyezése számos bizonytalanságot okoz, és rossz gyakorlatot szül
– kerüljön vissza a szabályozásba a reprezentációs költségek elszámolásánál az árbevételkorlát
– legyen egységes a béren kívüli juttatások adóztatása
– ösztönzőleg kapjanak kedvezményt a számlával igazolt zöldenergia beruházások mind természetes személyek, mind társasházak esetén.
Forrás
