2014. október hónap bejegyzései

Ez az oka, hogy alig nőtt a cégek adója

Közzétéve: Szerző:

A korábbinál kevesebb kettős könyvvezetésű cég társaságiadó-bevallásáról, a kkv-k térnyeréséről, jobb teljesítményekről, növekvő adóalapról, de alig gyarapodó adófizetésről adott számot mai sajtótájékoztatóján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

897

A NAV a 2013. adóévről benyújtott társasági adóbevallásokból 400 540 kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózó feldolgozott bevallásának adatait összegezte. (Az adóhatóság előző évhez hasonlóan külön jelenítette meg az alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintett, úgynevezett speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok.)

A 2013. évi társasági adó bevallás összesítésében szereplő vállalkozások száma elmaradt a 2012-es állományétól (418 335). Ennek oka elsősorban az, hogy az új, a társasági adóval szemben alternatívát kínáló lehetőségek (kiva, kata) jelentős számú adózót csábítottak el az adónemtől – szögezi le a NAV.

Gazdálkodási nagyság szerint továbbra is meghatározó a mikro-vállalkozások aránya (89,3 százalék), mely az előző évhez viszonyítva 0,6 százalékponttal nőtt. A kisvállalkozások részesedése 0,2 százalékponttal nőtt (5,9 százalék), a középvállalkozások súlya nem változott (1 százalék), míg az egyéb (a kkv-törvény alá nem tartozó, jellemzően a nagyvállalati kör) vállalkozások részesedése 4,6 százalékról 3,8 százalékra csökkent.

A bevételek alakulása

2013-ban 314 ezer adózó tüntetett fel árbevételt a bevallásában, ami 7,4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az export árbevételt is realizáló cégek száma 0,8 ezres bővüléssel 33,6 ezer vállalkozásra emelkedett.

A vállalkozások nettó árbevétele 72 297,6 milliárd forint volt. A belföldi értékesítés összegét tekintve 567,8 milliárd forinttal nőtt, mely 1,2 százalékos emelkedésnek felel meg. Az export bővülése ennél magasabb 881,6 milliárd forint volt, ami 4 százalékos dinamikát jelent. Így aránya az árbevételen belül 0,6 százalékponttal 31,3 százalékra emelkedett. (Az export bevételek ágazati szempontból rendkívül koncentráltak, a feldolgozóiparhoz köthető az értékesítés több mint kétharmada. Ezen belül is 41,4 százalék a gépipar és 13,4 százalék a vegyipar részesedése.)

A fentiek következményeként a nettó árbevételben folyóáron 1 449,4 milliárd forintos, 2 százalékos emelkedés következett be.

A költségek alakulása

A társas vállalkozások a bevallások adatai szerint 2013-ban 73 745,5 milliárd forint összegben számoltak el költségeket és ráfordításokat. Ez 1,3 százalékkal több, mint a megelőző üzleti évben. Az emelkedés elmaradt az üzemi bevételek növekedésétől, melynek következményeként az üzemi eredmény javult.

A ráfordítások összegének háromnegyede anyagjellegű, összegszerűen 56 359,5 milliárd forint. Ebben a költségnemben 2 százalék volt a növekedés, a személyi jellegű ráfordítások összege 2013-ban 2,2 százalékkal növekedett.

Az adózás előtti eredmény összetevői

2013. évben a társas vállalkozásoknál 5 311,7 milliárd forint üzemi nyereség és 1 755,3 milliárd forint üzemi veszteség keletkezett. Ezek egyenlegeként 3 556,4 milliárd forint üzemi eredmény képződött, ami 9,1 százalékkal több mint az előző évben. Ez tükrözi a bevételek és költségek korábbiakban kifejtett változásainak hatását.

A pénzügyi műveletek eredménye 2012-hez hasonlóan negatív volt. A 2013. évi 911,4 milliárd forint veszteség azonban lényegesen (82,5 százalékkal) több, mint az egy évvel korábbi. A negatívum 57,6 százaléka, 524,6 milliárd forint a pénzügyi szektorhoz köthető. A rendkívüli eredmény 2013-ban 50,6 százalékkal 66,5 milliárd forintra csökkent. A fentiek hatására az adózás előtti eredmény, 6,4 százalékkal, 184,1 milliárd forinttal 2 712,9 milliárd forintra csökkent. Az adózás előtti nyereség összege 5,3 százalékkal, a veszteség 3,9 százalékkal esett vissza.

2013. évben több a nyereséges és kevesebb a veszteséges, valamint a nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozás. Összesen 226 387 cég adott számot adózás előtti nyereségről, ami 6 552 darabbal több, mint 2012-ben. A veszteséges vállalkozások száma 15 675-tel kevesebb, mint a bázisévben, összesen 150 457 darab. A nulla eredményt elérő vállalkozások száma 26,8 százalékkal maradt el a bázistól.

Az adózás előtti eredmény valamennyi kkv kategória esetében növekedett.

A jövedelem(nyereség) minimum érvényesülése, adózás előtti eredményt módosító tényezők, adókedvezmények

2013-ban 57,6 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-) minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket (pl. alapítványok, társadalmi szervezetek), 208,8 ezer vállalkozás esetében pedig az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap elérte a jövedelem-(nyereség-) minimumot, így az adóalap meghatározása az általános szabályok szerint történt.

Az adózók 32,6 százaléka (130,7 ezer társas vállalkozás) döntött úgy, hogy nem tesz az Art. 91/A § bekezdése szerinti nyilatkozatot, hanem a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján határozza meg fizetendő adóját. Az így megállapított adó 6,2 milliárd forintot tett ki.

A társasági adó alakulása

A társas vállalkozások a 2013. üzleti évre az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása után 3 206,7 milliárd forint pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely 4,7 százalékkal magasabb a bázisévi értéktől. A pozitív adóalap után számított adó 3,8 százalékos dinamika mellett 433,2 milliárd forintot tett ki. A számított adót 109,1 milliárd forinttal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó. Az igénybe vett adókedvezmények összege 13,8 százalékkal haladta meg a 2012. évit. Ennek oka elsősorban a különböző támogatások (látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezet, filmalkotás) növekedése volt. A fejlesztési kedvezmények összege ugyanakkor csökkent.

A kkv-k által felhasznált kedvezmények nagysága 10,1 százalékkal nőtt, az egyéb vállalkozásoké 15,3 százalékkal.

2013. adóévben 294,9 ezer kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásnál 324,2 milliárd forint társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. Míg a pozitív adóalap a bázishoz képest 4,7 százalékkal nőtt, a tényleges kötelezettség esetében a 2012. évi bevallásokban lévő összeghez képest mégis csak 0,6 százalékos a növekedés. Ez az adókedvezmények növekedésére vezethető vissza.

Forrás

Ezt nem teheti meg a NAV: lehet, hogy túllőtt a célon?

Közzétéve: Szerző:

Kötelezheti-e a magyar adóhatóság egy külföldi illetőségű cég magyarországi illetőségű magánszemély tulajdonosát arra, hogy mutassa be a külföldi cég könyvelését? „Cégünk szlovák székhelyű cég. Magyarországon semmiféle telephellyel, vagy székhellyel nem rendelkezik, Magyarországon tevékenységet nem végez, magyar adószáma nincsen. A cég ügyvezetője magyarországi illetőségű, itt lakik, itt él. A magyar adóhatóság a cég ügyvezetőjének lakására idézést bocsátott ki. Végzésében kötelezi a magyar ügyvezetőt, hogy a cég képviselője a cég könyvelését bocsássa a magyar adóhatóság rendelkezésére, mert a cég ellen az Art 87. § (1) c) pontja szerinti egyes adókötelezettségek vizsgálata, továbbá a d) pont szerinti adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés van folyamatban. Meglepődtünk rajta. Valóban jogosan kéri be a magyar adóhatóság a magyar ügyvezetőtől a szlovák cég könyvelését? Véleményünk szerint a cég felett a magyar adóhatóságnak semmiféle joghatása nincsen csak azért, mert az ügyvezető magyar illetőségű. A szlovák cég önálló jogi személy, véleményünk szerint a jogos az lenne, ha a magyar adóhatóság megkeresné a szlovák adóhatóságot, aki már jogosan kérné be ezen adatokat. Hogyan tudjuk törvényesen elhárítani a magyar adóhatóság megkeresését, hiszen büntetéssel és rendőri elővezetéssel fenyegetőzik, miközben véleményünk szerint jogtalan a kérése, úgy, hogy közben semmiféle retorzió ne érje az ügyvezetőt?”

124

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 3. paragrafusa (1) bekezdésének a) pontja szerint Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Art. 92. § (12) bekezdése alapján, ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Amennyiben a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság megkeresése postára adásának napjától számított 1 év utolsó napja.

A fentiek alapján – amennyiben a magyar adóhatóság joghatóságát, illetve hatáskörét és illetékességét semmilyen egyéb, a kérdésben nem említett körülmény nem alapozza meg – abban az esetben, amint arra a kérdező is helyesen utalt, a magyar adóhatóságnak nincs joghatósága a szlovákiai cég tekintetében, azaz nem kedvezményezhet vele szemben az Art. szerinti adóellenőrzést, még abban az esetben sem, ha annak ügyvezetője magyar illetőségű személy.

Így amennyiben általa vizsgált cég és a kérdés szerinti szlovák adózó közötti gazdasági tevékenység részleteit kívánja feltárni a szlovák társaság oldalán, akkor a szlovák adóhatósághoz kell nemzetközi megkereséssel (úgynevezett SCAC) fordulnia.

Forrás

Nyugdíjazás: így lehet előtte megszüntetni a munkaviszonyt

Közzétéve: Szerző:

A nyugdíjkorhatárhoz közelítő munkavállalók esetében rendre felmerülő kérdés, hogy a nyugdíjazáskor, illetve azt megelőzően mit tehetnek és mit nem a munkáltatók, hogyan lehet megszüntetni a dolgozók munkaviszonyát.

267

Bizonyára jócskán akadnak olyan élethelyzetek, amikor a munkaviszony alanyainak kapcsolata nem a legharmonikusabb, de a felek a munkavállaló belátható időn belüli nyugdíjjogosultságára tekintettel „kitartanak” egymás mellett.

A nyugdíjasnak nem minősülő, ám a nyugdíjkorhatártól maximum ötévnyire lévő munkavállalót ráadásul munkajogi védelem illeti meg. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. § (4) bekezdése szerint ugyanis, ha a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időre szóló munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással, csak akkor szüntetheti meg, ha az érintett

– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

– egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)  jól ismert rendelkezése szerint  azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, az érintett nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyba. Ez tehát azt jelenti, hogy az érintettnek meg kell szüntetnie a jogviszonyát, illetve a nyugdíjigény benyújtásakor rendelkeznie kell a jogviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozattal (pl. felmondás), hiszen a nyugdíjigényt akár 30 nappal korábban is be lehet nyújtani.

A jogviszony megszüntetésére leggyakrabban a közös megegyezést alkalmazzák a felek, hiszen ez a legrugalmasabb megoldás mind a juttatások, mind pedig a jogviszony megszűnésének időpontját illetően.

A másik lehetőség, hogy a munkavállaló felmond. Ekkor azonban számolnia kell a felmondási idővel, amely hosszabb jogviszony esetén jóval meghaladhatja az említett 30 napot, tehát amennyiben nem kezdeményezi a felmondást időben, akkor vagy „csúszik” az ellátás megállapításának ideje, vagy pedig szükséges a munkaadó jóindulata a felmondási időtől való eltekintés érdekében. Ráadásul ebben az esetben semmilyen többletjuttatásra (például végkielégítésre) nem jogosult a dolgozó.

És végül a harmadik megoldás, amikor a dolgozó nyugdíjjogosultságára hivatkozással a munkaadó kezdeményezi a jogviszony megszűnését. A bevezetőnkben említett helyzetet alapul véve nyilvánvalóan vannak munkaadók, akik alig várják ezt a pillanatot, de pontosan az ő figyelmüket kell felhívni arra, hogy fokozottan körültekintően járjanak el.

Az Mt. 294. § g) pontja szerint ugyanis az minősül nyugdíjasnak, aki

– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

– az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban,

– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),

– egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban,

– öregségi, munkaképtelenségi járadékban

– növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

– rokkantsági ellátásban részesül.

Tehát csak annak a munkavállalónak mondhat fel indoklás és végkielégítés nélkül a munkaadó, aki már vagy részesül az említett ellátások valamelyikében vagy elérte a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik 20 évnyi szolgálati idővel.

Semmiképpen nem tartoznak bele ebbe a körbe azok a hölgydolgozók, akik már igazoltan megszerezték a 40 év jogosultsági időt. Ők ennek ellenére a munkajogi szabályok alkalmazásában sem tekinthetők nyugdíjasnak, és teljesen szabadon dönthetnek arról, hogy igénybe veszik-e a nyugellátást.

Forrás