Mi lesz a katásokkal, ha már a NAV-nál van az iparűzésiadó-tartozásuk?

Búcsút inthetnek a kisadózó vállalkozások a katának, ha az állami adóhatóságnál nyilvántartott, adótartozásuk a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Na, de mi a helyzet azzal az iparűzési adó tartozással, amelyet az önkormányzat ad át behajtásra az állami adóhatóságnak?

“Katás egyéni vállalkozó iparűzési adó tartozását az önkormányzat átadta behajtásra az állami adóhatóságnak. Negyedév végén beleszámít-e a 100 ezer forintos adótartozásba az átadott iparűzési adó?” A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 5. § (1) bekezdésének j) pontja rendelkezik arról, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 4. § (1) bekezdésének a) pontja alapján e törvény hatálya kiterjed az adóval, a járulékkal, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó).

Az Art. 178. § 4. pontja értelmében adótartozás az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy, ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti.

Az Art. 146. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.

A fentiek alapján tehát – bár valóban az állami adóhatóság intézkedik az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások végrehajtása ügyében – a nettó adótartozás számítása az adófolyószámlán szereplő adónemek tekintetében kerül megállapításra, tehát az adók módjára behajtandó köztartozások, a végrehajtásra és visszatartásra átadott kötelezettségek a nettó adótartozás egyenlegébe nem számítanak bele. Azokat ugyanis nem az állami adóhatóság tartja nyilván, vagyis a helyi iparűzési adótartozás nem számítandó bele a kisadózókról szóló törvényben meghatározott összeghatárba.

Forrás

Így lehet elszámolni a kft.-tulajdonos saját gépkocsijának költségét

Hogyan lehet elszámolni a kft.-tulajdonos magánszemély saját autójának használati költségeit, amelyek a cég ügyeinek intézése érdekében merülnek fel? „Egy kft. tulajdonosa a céges ügyek intézéséhez (tárgyalásra, ügyfélhez, hivatalba megy) a saját autóját használja. Szeretné legalább az üzemanyag-költséget a cégben elszámolni. Hogyan lehetséges ez? Ingyenesen a rendelkezésére bocsátja a cégnek az autót? A cégautóadót kinek kell megfizetni?”

278

Az üzleti utazással járó céges feladatokhoz használt saját autó költségeinek megtérítése kiküldetési rendelvénnyel a legegyszerűbb. Ebben az esetben cégautóadót nem kell fizetni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a munkába járás, a lakóhelyről a telephelyre történő bejárás nem minősül üzleti utazásnak [szja-törvény 3. § 10. pont].

A kiküldetési rendelvény olyan – a szja törvény 3. § 83. pontjában meghatározott tartalommal előállított – bizonylat, amelynek alapján bármely hivatali, üzleti utazáshoz igénybevett saját személygépkocsi használata miatt a szja törvény 7.§ (1) bekezdésének r) pontja értelmében adómentes költségtérítést lehet fizetni, ha a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. A mértékre vonatkozó előírásokat a szja törvény 3. számú mellékletének 4. és 6. pontja tartalmazza, miszerint igazolás nélkül elszámolható

– a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet [60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet] szerint meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma;

– a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint kilométerenként 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

A kiküldetési rendelvény formájára nincs kötelező előírás, ugyanakkor két példányban kell kiállítani (az egyiket a kifizető, a másikat a magánszemély őrzi az elévülésig), és az előzőekből következően, kötelezően tartalmaznia kell

– a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát,
– az utazáshoz használt gépkocsi futásteljesítményét, üzemanyag-fogyasztási normáját,
– a gépkocsihasználat idején érvényes, a NAV által közzétett üzemanyagárat,
– az elszámolási időszakonként megállapított utazási költségtérítést.

Természetesen a nyomtatványnak tartalmaznia kell a kifizető és a magánszemély adóazonosítóit, valamint a személygépkocsi azonosítására alkalmas adatokat is.

Forrás

Nyugdíj mellett dolgozik? Így veszítheti el ellátását

Évközi nyugdíjba menetel esetén hogyan érvényesül a kereseti korlát? Figyelembe kell venni a nyugdíjazás előtti keresetet is? Időarányosan kell kiszámolni a kereseti korlátot? A nyugdíjas munkavállaló éves jövedelme, ha meghaladja a minimálbér 18-szorosát, akkor attól a hónaptól kezdve nem jogosult a nyugdíjra. De például ha valakinek a szeptember hónapig járó munkabére már meghaladja az 1 827 000 forintot, akkor az nem dolgozhat nyugdíj mellett (szeptember 25-étől megy nyugdíjba)? Vagy pedig a keresete nem haladhatja meg időarányosan, azaz havi szinten a minimálbér 1,5-szeresét?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B §-a szerinti keresetkorlátot kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek esetében kell alkalmazni.

Az említett nyugdíjfolyósítás korlátozás során a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás megállapítását követően fennállt keresőtevékenységből származó kereseteket kell figyelembe venni. Az adott éven belül, a nyugellátás kezdő időpontjáig szerzett nyugdíjjárulék alapot képező keresetek a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset kiszámításánál kerülnek figyelembe vételre, a Tny. 83/B §-a szerinti keresetkorlát során irrelevánsak, hiszen azok nem nyugdíjasként szerzett keresetek.

A megkeresése szerint az adott személy ez év szeptember 25-étől lenne nyugdíjas, ezért a vonatkozó jogi szabályozásnak megfelelően nyugdíjasként legkorábban szeptember 26-ától létesíthet új biztosítási jogviszonyt – szeptember 25-én nem állhat munkaviszonyban, vagy annak megfelelő biztosítási jogviszonyban. A Tny. 83/B §-a szerinti keresetkorlátozás szempontjából pedig kizárólag a szeptember 25-ét követő jogviszonyaiból származó kereseteit kell figyelembe venni. A jogszabályban rögzített éves keretösszeg – 2014. évben 1 827 000 forint – független azon ténytől, hogy a saját jogú nyugellátás, vagy a korhatár előtti ellátás év eleji időponttól, vagy év közbeni időponttól kerül megállapításra.

A megkeresése szerinti esetben tehát, figyelemmel arra, hogy a nyugdíj 2014. szeptember 25-ei dátummal kerülne megállapításra, a fent említett 1 827 000 forintos keresetkorlát a 2014. szeptember 25-ét követően december 31-éig szerzett nyugdíjjárulék alapot képező keresetekre vonatkozik.

Amennyiben az érintett a keresetkorlátot a decemberi hónapra vonatkozó nyugdíjjárulék alapot képező keresettel érné el, úgy abban az esetben a december havi nyugdíjat vissza kell fizetnie.

Forrás