2014. november hónap bejegyzései

Ennyi fizetett szabadság jár a részmunkaidőben dolgozónak

Közzétéve: Szerző:

A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó részére ugyanannyi fizetett szabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak? A munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta – rögzíti a 19. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás.

376

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, de maga a szabadság, a szülési szabadság is. Ezen kívül ide tartozik a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának tartama, naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama, a munkavégzés alóli mentesülésnek a munka törvénykönyvében (Mt.) meghatározott tartama.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, mely mellett pótszabadság jár az életkor alapján.

Pótszabadság jár továbbá a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalónak, az apának gyermeke születése esetén, a fiatal munkavállalónak, a föld alatt állandó jelleggel dolgozó vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállaló részére, a fogyatékossági támogatásra, a vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak, továbbá akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

A munkavállaló részére – ha a munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – a szabadság arányos része jár (kivéve az apát a gyermeke születése esetén megillető pótszabadságot).

Forrás

Taj szám igénylése külföldiek részére

Közzétéve: Szerző:

Külföldi munkavállalók esetében sokszor felmerül, hogy miként kell megigényelni a részükre a taj számot.

Mielőtt a taj igénylésére részletesen kitérnék, nézzük meg, hogy az 1997. évi LXXX. törvény alapján ki is a külföldi természetes személy?

576

Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.

Belföldi pedig az, aki

  • Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
  • szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
  • hontalan.

Azaz például Magyarországon bejelentett lakóhellyel nem rendelkező német állampolgár a fenti szabály alapján külföldinek minősül.

A foglalkoztató – a foglalkoztatás megkezdése előtt – az OEP honlapján elérhető úgynevezett Megrendelőn kérheti a taj szám kiállítását. A Megrendelőn ki kell tölteni a foglalkoztató adatait, valamint a munkavállaló adatait. Továbbá a Megrendelőn nyilatkozni kell arról is, hogy a munkavállaló az Európai Gazdasági Térség más államában rendelkezik-e egészségbiztosítással.

A Megrendelőhöz a foglalkoztatónak fénymásolatban csatolni kell a külföldi személy munkavállalási engedélyét (ha ez szükséges a magyar munkavállaláshoz), valamint az útlevél, a vízum (ha szükséges), a tartózkodási engedély, a szálláshelybejelentő‐lap fénymásolatait is.

A kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve a külföldi munkavállaló részére taj-t képez és értesíti a foglalkoztatót a taj kártya átvételéről.

A taj kártyánál érdemes megemlíteni – és ez nem csak a külföldiek esetében igaz –, hogy az az országban bárhol igényelhető, azaz nem csak a lakóhely vagy a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél lehet kérni.

Forrás

A háztartási munka alapvető szabályai

Közzétéve: Szerző:

Háztartási munkának minősül a lakástakarítás, a főzés, a mosás, a vasalás, a gyermekek felügyelete és otthoni tanítása, a házi gondozás és ápolás, a házvezetés, a kertgondozás, vagyis a család mindennapjait szolgáló tevékenységek. Az ilyen munkákra fogadott alkalmazottat be kell jelenteni a NAV-nál, de a jövedelem nem adóköteles, mindössze regisztrációs díjat kell fizetnie a foglalkoztatónak.

156

Ha valaki háztartási alkalmazottat foglalkoztat, még a munkakezdés előtt – havonta vagy több hónapra előre – be kell jelenteni a NAV-nak a legfontosabb adatokat:

– a foglalkoztató adóazonosító jelét,

– a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,

– a foglalkoztatás kezdő napját.

A bejelentés teljesíthető:

–          az Ügyfélkapun a www.nav.gov.hu-ról letölthető 14T1043H jelű bejelentő és változás-bejelentő lapon,

–          a 185-ös telefonszámon.

Az ismételt foglalkoztatást újra be kell jelenteni. A bejelentés módosítására és visszavonására csak a bejelentés utáni 24 órán belül van lehetőség.

A foglalkoztató a háztartási alkalmazott után havi 1000 forint regisztrációs díjat köteles fizetni. A befizetést a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hónap 12-éig kell teljesíteni csekken, banki átutalással (a 10032000-01076215 Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára), vagy a NAV ügyfélszolgálatain bankkártyás fizetéssel.

A regisztrációs díj összege független a foglalkoztatás időtartamától.

A regisztrációs díj az alkalmazottat nem jogosítja társadalombiztosítási ellátásra és egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Ha a háztartási alkalmazottnak más munkaviszonya nincs, akkor havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a 14T1011-es nyomtatványon történő bejelentkezés után.

Mivel a háztartási munka adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás, ezért az ebből származó jövedelmet sem a foglalkoztatónak, sem a foglalkoztatottnak nem kell bevallania. A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató igazolást ad a foglalkoztatásról, melyhez igazolásminta tölthető le a NAV honlapjáról.

Forrás: NAV