Korlátlanul és feltétel nélkül adómentesítette 2014. január 1-jétől a sportrendezvényekre szóló belépőjegyek, bérletek ingyenes, kedvezményes juttatását az Országgyűlés az adótörvény-módosítási csomag zárószavazása előtti utolsó pillanatban benyújtott módosító indítvány elfogadásával. Mi lesz több: a szurkoló, vagy az adómegtakarítás?
A hatályos szabályok szerint sportrendezvényre ingyenes vagy kedvezményes belépőjegyet, bérletet (akár utalvány formájában) bármely cég, szervezet bárkinek (munkavállalóinak, azok családtagjainak, barátainak stb.) üzleti partnereknek adómentesen évente, fejenként 50 ezer forint értékben adhat, feltéve, hogy ebben a keretben ingyenes vagy kedvezményes kulturális szolgáltatásokban nem részesíti ugyanazt a magánszemélyt. Sporteseményen korlátozás nélkül csak sportrendezvény-szervező cég, szervezet által e tevékenységi körében biztosított ingyenes vagy kedvezményes részvételi lehetőségre terjed ki a korlátlan adómentesség, és csak akkor, ha a szervező cég, szervezet vállalta emiatt a bevételkiesést. A hatályos előírás ugyanis kizárja az adómentességből az olyan eseteket, amikor más személy (például a munkáltató) megrendelésére (annak költségére) verbuválják a nézőket, szurkolókat.
A Szja törvény 1. számú mellékletének 8.28. alpontja 2014. január 1-jétől úgy módosul, hogy korlátlanul és feltétel nélkül adómentes lesz a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó bármilyen sportrendezvényre szóló ingyenes vagy kedvezményes belépőjegy, bérlet juttatása bármely juttató által, és emellett évi 50 ezer forint keretben megmarad a kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra – szóló belépőjegy, bérlet ingyenes, kedvezményes juttatásának adómentessége is.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely (belföldi, külföldi) cég szervezet bármikor, bármennyi sportkedvelő nézőnek, szurkolónak osztogathat grátisz belépőket sportszervezetek vagy sportszövetségek által versenyrendszerben vagy azon kívül megtartott versenyekre, mérkőzésekre, egyéb sporteseményekre.
Kérdéses persze, hogy a korlátlan adómentesség révén várható-e a nézőszám, illetve a szurkolótábor ugrásszerű növekedése? Ha az effajta juttatást cafetéria keretében adják, az a béren kívüli juttatások más választható elemeihez (például étkezési jegy SZÉP-kártya támogatás, iskolakezdési utalvány) képest a sor végére kerül, sőt tapasztalatok szerint a munkavállalók többsége a kulturális szolgáltatásokat is előnyben részesíti a sportbelépőkkel szemben.
Az is igaz, hogy a sportrendezvényre szóló belépőket, bérleteket nem kötelező cafetériában választható elemként rendszeresíteni, azon felül, akár jutalomként is lehet azokat adni. Sőt, annak sem lesz akadálya, hogy megbízási díj helyett (akár utalvány formájában) rendszeresítsenek sportbelépőket a munkáltatók, vagy a családi kft.-ből így vegyék ki a személyes közreműködés ellenértékének egy részét.
Csakhogy az ilyen juttatást vagy „fizetséget” – különösen, hogy jövőre a visszaváltható, illetve átruházható utalvány már nem lehet adómentes – a jövőben is csak azok fogadják majd szívesen, akik amúgy is elkötelezett sportkedvelők. Így hát a kiterjesztett adómentesség feltehetően nem annyira a néző-számot növeli majd, hanem az adómegtakarítás révén inkább a szurkolótábor juttatóinak jelenthet 25-50 százalék költségcsökkenést.
Ezen felül a társasági adóalany juttatók esetében a munkavállalóik, a vezető tisztségviselőik, a személyesen közreműködő tagjaik, a saját jogú nyugdíjasaik, valamint azok közeli hozzátartozói részére kiosztott jegyek, bérletek személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt ellenértéke nem növeli a társasági adó alapját.