Sok szó esik mostanában arról, mekkora terhet jelent a cégeknek a tranzakciós adó bevezetése, számos cég gondolkozik az újabb teher elkerülésének lehetséges módjain. Gergely Péter a Bankráció.hu szakértője szerint viszont sokkal inkább a bankhasználati szokásainkat kellene racionalizálni a jelentős megtakarítás érdekében. Ha ebben tudatosak vagyunk, a plusz adónál lényegesen nagyobb terheket is megspórolhatunk.

A Budapest Bank korábbi kutatása szerint a cégek jelentős része soha nem váltott bankot, annak ellenére sem, hogy átlagosan 40.000 forintos havi tranzakciós adó költségük van. A bankváltás helyett inkább máshogy utalnak, több készpénzt használnak és ehhez hasonló módokon igyekeznek csökkenteni a költségeiket. A tranzakciós illeték és az alacsony kamatok miatt jelentősen növekedett a készpénzhasználat. Pedig kevesebb készpénz az MNB becslése szerint százmilliárdos megtakarítást jelenthetne.

Pedig nem az adón kéne takarékoskodni, hanem komplexen nézni azt, hogy mennyi az adott bankszámla költsége – hangsúlyozta a hitelszakértő a Piac & Profit KKV-Akadémiáján. Ebből a tranzakciós adó csak egy tétel, amit nem önmagában kellene nézni ahhoz, hogy eredményesen takarékoskodjunk. A számlák költségei közötti különbségek nagyon jelentősek lehetnek, egy általános számítás szerint egy mondjuk 200 millió forint árbevételű cég a legjobb és legrosszabb ajánlat között akár évi 1 millió forintos költség különbséggel is találkozhat. Hogy kevesebbet költsünk, ahhoz saját szokásainkon is változtatni kell – például minden esetben érdemes az online tranzakciókat választani, mert ezek minden esetben jelentősen olcsóbbak.

A külföldi számlanyitás, bár mostanában sok szó esik róla, nem mindenki számára jó megoldás, mert partnereinknek és nekünk is az oda utalás nemzetközi utalás kategóriába kerül, aminek költsége nagyon magas –sokkal magasabb a tranzakciós adónál. Ez a költség akkor elkerülhető, ha exportáló cégek „elkerülik” a pénzzel Magyarországot, ha külföldi számlára utaltatnak és onnan intézik bizonyos kifizetéseiket is. De keveseknek tényleg jó megoldás.

Sokan a tranzakciók összevonásával spórolnak, több számlát fizetnek ki egyben. Mind a banki költségen, mind a tranzakciós illetéken spórolni lehet ezzel, és még időt is megtakarítunk. Ez az egyik legkézenfekvőbb spórolási módszer, hiszen akár 2 milliót utalunk, akár 5 milliót, a tranzakciós illeték mindkét esetben 6000 Ft. Szintén jó megoldás, hogy az esetlegesen keletkező készpénzes bevételt nem fizetjük be azonnal a bankba, hiszen cégként a befizetésnél és a kivételnél is fizetünk érte tranzakciós díjat. Ami készpénzként áramlik be, használjuk fel úgy, fizessük vele költségeinket. Már csak azért is jó, ha rendelkezünk készpénzzel, mert így nem kell a bankból felvennünk azt – aminél még a kártyás vásárlás is olcsóbb. Pedig cégek esetében a bankok felszámítják a vásárlásnál is a tranzakciós adót (szemben a magánszemélyekkel), de ennek értéke a fele a készpénzfelvétel díjának.

Azonban a legtöbbet azzal spórolhatunk, ha az igényeinknek és használati szokásainknak megfelelő bankszámlát választunk – mondja a Bankráció.hu szakértője. Nem könnyű mindent összehasonlítani, de megéri aktívnak lenni. Vizsgáljuk meg a tranzakcióinkat, azok minimális, átlagos összegét, darabszámukat. Ezek alapján már utána lehet járni annak, hogy melyik bank az adott használati szokásokhoz milyen költségű számlát kínál. Érdemes a saját bankunkkal is leülni tárgyalni és egyedi feltételeket kialkudni, bár a tapasztalatok szerint erre inkább a 400 milliós árbevétel feletti cégeknek van esélye. Ha webáruházunk van, próbáljuk lebeszélni őket a tételdíjról, vagy ha sok a külföldi utalás, arra próbáljunk kedvezményt kérni. A bankok sokat költenek az új ügyfelekre, de érdekük megtartani a régieket, tehát érdemes futni néhány kört emiatt.

1. Fel kell mérni a vállalkozás bankhasználati szokásait: mekkora a forgalom forintban vagy devizában, bankfiókban (papír alapon) vagy elektronikusan bonyolítja a vállalkozás a pénzügyeit (gondoljuk át, hogy a költségek csökkentése érdekében lehet-e ezen változtatni!), jellemző-e a kártyahasználat. Mérlegeljük azt is, hogy rendelkezésre áll-e szabad pénz, amelyet megfelelően el kell helyezni, s nem árt tekintettel lenni arra is, hogy ez a bankforgalom mennyire tervezhető, lehetnek-e erős ingadozások.
2. Gondoljuk át a cég várható fejlődési pályáját, és hogy milyen módon alakulhat át a pénzforgalom. A kínálatot úgy érdemes áttekinteni, hogy lesz-e a változásokhoz megfelelő számlacsomag.
3. Az alapinformációk alapján kiválasztott megfelelő csomagok éves költségét számoljuk ki, és hasonlítsuk össze. Egyes tételek – például a bankkártyák – díja nem havonta jelentkezik, ezért ajánlható az éves kalkuláció.
4. A konkrét költségek mellett figyelembe kell venni egyéb tényezőket is: a pénzintézet elérhetőségét (ha ez szempont), a cég legfontosabb partnerei hol bankolnak, milyen szolgáltatásokat kínál a bank. Fontos lehet a forráshoz jutás lehetősége, és a devizaforgalommal összefüggő kérdéseket is kiemelt figyelemmel kell áttekinteni, mert óriási többletköltséget jelenthet e területen egy rossz döntés. Ne feledkezzünk meg a munkavállalói számlákról, illetve a kártyaelfogadáshoz kapcsolódó kínálatról se.