Az ügyvezető járulékait az is meghatározza, hogy munkaviszonyban, teljes vagy részmunkaidőben, vagy tagi jogviszonyban látja el feladatait.
Olvasónk biztosítási jogviszonyok elbírálásához kért segítséget. Mint kérdésében leírta, a 2013 novemberében alakult betéti társaság bel- és kültagja azonos betéti aránnyal rendelkezik a társaságban. A társasági szerződés szerint: “a társaság üzletvezetésére és képviseletére a beltag és a kültag időbeli korlátozás nélkül jogosult. A társaságnál cégvezető kinevezésére nem kerülhet sor. Az együttes cégjegyzési joggal rendelkezők: beltag neve, kültag neve”.
A kültag rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és ténylegesen nem végez munkát a társaságnál semmilyen formában sem. A beltag jelenleg gyesen van 14 hónapos gyermekével, egyelőre az ügyvezetői teendőket látja el, 1 hónap múlva esetlegesen személyesen is szeretne közreműködni a társaság által üzemeltetni kívánt üzletben. Kérdése: ki után, és milyen jogcímen keletkezik a betéti társaságnak bejelentési és fizetési kötelezettsége?
A társas vállalkozó biztosított – hangsúlyozta válaszában szakértőnk. A biztosítási jogviszonyt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon.
A betéti társaság beltagjának, aki ügyvezetői teendőit látja el a járulék és szociális hozzájárulási fizetése aszerint alakul, hogy milyen jogviszonyban látja el a tevékenységét. Mivel a kérdésben a jogviszony nem szerepelt, a szakértő az összes lehetőségre megírta a fizetési kötelezettséget:
Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban, választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.
Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.
Ez esetben 10 százalék nyugdíjjárulék, a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által 27 százalék fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118 000 forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkásiskola is.)
Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés, valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, illetve a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja a részmunkaidővel arányosítottan csökken.
Társas vállalkozói jogviszonyban és választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.
A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja a beltag ügyvezető jövedelme azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, míg a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.
A kültagnak – tekintettel arra, hogy 36 órát meghaladó egyéb munkaviszonnyal rendelkezik, és ténylegesen nem végez munkát a társaságnál – nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adót – még a minimális alapok után sem – megfizetni. Amennyiben a jövőben munkát végezne a társaságban, akkor is csak a tényleges jövedelme lesz a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja.