Kapcsolt vállalkozás: új szabály 2015-től

Az alábbi kérdésekre keressük a választ: 1. Egy belföldi magánszemély az “A” betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a “B” Kft.-ben tulajdonos 50 százalékkal, és egyben a “B” Kft. egyik ügyvezetője (két ügyvezető van a társaságnál). 2. Egy belföldi magánszemély az “A” betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a “B” Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos, de semmilyen tisztséget nem tölt be. Ezen kívül még ez a magánszemély a “C” Kft.-ben az egyik ügyvezető, de tulajdoni részesedése nincs. Azt kérdezte: az 1-2. pontban leírtak megvalósítják-e 2015. 01. 01-jétől a kapcsolt vállalkozás fogalmát, és ha igen, akkor mikor kell azt bejelenteni (már 2015. 01. 01-jétől, vagy csak akkor, ha a társaságok között üzleti kapcsolat jön létre)?
2015. január 1-jei hatállyal a Tao. tv. 4. § 23. pontja kiegészül egy új f) alponttal, amely szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.

Két feltételnek kell tehát teljesülni ahhoz, hogy fennálljon  a kapcsolt viszony: (i) azonos (részben azonos) az ügyvezető(k) személye; (ii) megvalósul a döntő befolyás az üzleti és pénzügypolitikára.

Az új előírás azonban nem tartalmazza azt, hogy ha az ügyvezetők egymás közeli hozzátartozói, akkor őket egy személynek kell tekinteni a kapcsolt viszony fennállásának minősítéséhez – hangsúlyozta szakértőnk. Mindezek alapján az ügyvezetés ellátása alapján „A” bt. és „B” kft. , illetve „A” bt. és „C” kft. nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mivel „A” és „B”, illetve „A” és „C” ügyvezetői közeli hozzátartozók, de az ügyvezetés tekintetében külön személynek minősülnek.

Egy másik kérdés: Egy kft.-ben két tag van (A: 50, B: 50 százalékos tulajdonrésszel). Mindketten ügyvezetők, önállóan. Egy másik kft.-ben is tagok egy harmadik személlyel együtt (A: 33 %, B: 33%, C: 33 %). Itt mindhárman ügyvezetők, önállóan. A két cég között üzleti kapcsolat van évek óta. Ráadásul B egyéni vállalkozó is, és mindkét kft.-vel van üzleti kapcsolata. 2015-től hogyan kapcsoltak?

A Ptk. (2013. évi V. törvény) 3:21. §-a definiálja valamennyi jogi személy tekintetében az ügyvezetőkre irányadó előírásokat. E szerint az ügyvezetés: a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. Ügyvezetésre egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A Ptk. 3:112. §-a értelmében továbbá a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését – a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban – a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak alapján. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. Ezzel megvalósul az üzleti és pénzügypolitikára a döntő befolyás. A kérdésben vázolt társaságoknál fennáll mind a két feltétel, így azok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek 2015. január 1-től.

Forrás

Adózni kell a bérfőzött párlat minden litere után

Január 1-jétől változott a bérfőzött pálinkára fizetendő adó – figyelmeztet közleményében a NAV.

267

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó szabályai 2015. január 1-jétől megváltoznak – írja a NAV közleménye.

A Jöt. hatályba lépő rendelkezései értelmében a szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig előállított bérfőzött párlat adója – az alkoholtermékek tekintetében meghatározott adóalapra számítva – az eddigi kedvezményes nulla forintról 167 ezer forintra változik. 50 liter bérfőzött párlatnak 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz, azaz 43 hektoliterfok mennyiségű bérfőzött párlat felel meg.

A változással összefüggésben a NAV felhívja a figyelmet arra, hogy a 2014. évben előállított, azonban a bérfőzető részére 2015. január 1-jét követően átadott párlat után fizetendő jövedéki adó összegét minden esetben az átadás-átvétel időpontjában hatályos adómérték alapján (50 liter gyümölcsszesz mennyiségig 1670 forint/hektoliterfok, a felett 3333,85 forint/ hektoliterfok) kell megállapítani.

A jogszabályváltozásra tekintettel a Bérfőzési napló nyomtatvány adattartalma és formátuma a jövőben módosításra kerül, azonban a jelenleg használatban lévő Bérfőzési naplók 2015. január 1-jét követően időbeli korlátozás nélkül továbbra is megvásárolhatók és felhasználhatók.

Forrás

Felszámolná cégét? Ezt kell tennie

Evás bt. kilépett a számviteli törvény hatálya alól. Tartozása nincs, hogyan szüntethető meg a legegyszerűbben?

289

Sajnos a cég megszüntetése általában bonyolultabb, mint az alapítása. A feltevés az, hogy a betéti társaság végelszámolással szűnik meg, nem pedig felszámolással, illetve nem egyéb módon.

A folyamat kezdő lépése a végelszámolás elhatározása a bt.-nél, egy alkalmas időpont kijelölésével, illetve ennek megfelelő dokumentálásával. Utána el kell készíteni a végelszámolás üzleti évének nyitómérlegét, mivel a számviteli törvényt „nem lehet elkerülni”. Bizonyos feltételek mellett – jogi személyiséggel nem rendelkező társaságnál – lehet az egyszerűsített végelszámolást is választani, ilyenkor viszont arra kell számítani, hogy a folyamatok felgyorsulnak, hiszen ilyenkor a végelszámolás kezdő időpontjától számítva 150 napon belül kell azt befejezni, tehát szervezettebben kell eljárni. A folyamathoz érdemes ügyvéd, illetve adótanácsadó segítségét kérni, mivel sok formai feladatot kell végrehajtani.

Könyvvizsgálóra nincs szükség: A nyitómérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni – kivéve, ha az eva-alanyiság megszűnésével egyidejűleg a vállalkozás végelszámolás, felszámolás alá kerül (Evatörvény 20. § (4)). Ilyenkor …(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

A végelszámolási eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezete, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) kormányrendelet határozza meg. A folyamat részletes szabályai megtalálhatók a NAV információs füzetében, melynek címe: „A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók”.

Forrás