bérszámfejtés kategória bejegyzései

Így kell kiszámolni a végkielégítést

Közzétéve: Szerző:

Hogyan kell kiszámolni a korábban nyolcórás, majd négyórás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló végkielégítését?

234

A végkielégítés mértéke az Mt. 77. § (3) bekezdésében meghatározott havi távolléti díj.

A távolléti díjat

– az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,
- az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett
a) teljesítménybér,
b) bérpótlék
figyelembevételével kell megállapítani.

Az esedékesség időpontja a végkielégítés tekintetében

– a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,
– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén és abban az esetben, ha jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

A távolléti díj meghatározásakor külön-külön kell számítani az alapbérre + a pótlékátalányra + a teljesítménybérre + a bérpótlékokra eső távollétidíj-hányadot, melyek együttes összege = adja meg a távolléti díjat.

A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

Az alapbéren túl az irányadó időszakban (tehát az utolsó 6 hónapban) kifizetett bérpótlékokat csak korlátozottan kell számításba venni, így a bérpótlékok közül: a műszak-, és éjszakai, a vasárnapra, az ügyeletre, és a készenlétre járó pótlékokat.

A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításával kell figyelembe venni. Ez oly módon történik, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben a munkavállaló által teljesített órák számával (osztószám).

A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

A kérdező által vázolt esetben is irányadó az Mt. 136. § (3) bekezdése, mely szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Forrás

Vasárnapi és éjszakai pótlék: milyen esetekben kell fizetni?

Közzétéve: Szerző:

Kizárólag hét végén nyitva tartó vendéglátóhelyen kell-e vasárnapi pótlékot fizetni? „Vendéglátóegység (disco) kizárólag pénteken és szombaton van nyitva este 10 órától másnap reggel hat óráig. Így a szombati nyitva tartás vasárnap reggel 6-ig tart. Vannak dolgozók, akik szombat este 10-kor kezdenek és vannak, akik vasárnap 24 órakor (ők alkalmi munkavállalók), mivel a vendéglétszám ekkor kívánja meg a több dolgozót.” Jár-e a vasárnapi pótlék?

Az Mt. célja, hogy a pótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítsa, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap (rendes munkaidőben). Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak pótlékra (kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján ez a pótlék a lent meghatározott munkavállalókon kívül más munkavállalók részére is megállapítható).

Vasárnapi munkavégzés esetén az 50 százalék mértékű bérpótlék (vasárnapi pótlék) nem jár automatikusan, csak abban az esetben, ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a munka törvénykönyve 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető.

Azaz vasárnapi pótlék jár a több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló esetén.

E definícióban a lényeges a „kizárólag” feltétel. Azaz, ha bármely más – az Mt. 101.§ (1) bekezdés szerinti – eset alapján vasárnapi munkavégzés rendelhető el, a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére.

Jelen esetben azt kell tehát megvizsgálni, hogy az Mt. 101. § (1) bekezdésének mely rendelkezése alapján tart nyitva a munkáltató vasárnap. Amennyiben kizárólag a kereskedelemről szóló törvénnyel összefüggő fenti rendelkezésekre tekintettel, abban az esetben jogosultak a munkavállalók a vasárnapi pótlékra. Ha azonban azért dolgozhatnak vasárnap, mert a munkáltató rendeltetése folytán vasárnap is működik, vagy, mert az érintett dolgozók foglalkoztatására kizárólag szombaton és vasárnap kerül sor részmunkaidőben, akkor nem jár a bérpótlék.

Azaz, ha a munkavállaló nem a munkáltató munkaszervezése következtében dolgozik vasárnap, másképpen fogalmazva, aki a munkaköre, vagy a munkáltató tevékenységének sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre, annak nem jár a bérpótlék. Jelen esetben megítélésem szerint erről van szó, ugyanakkor a tényállás ismeretében javaslom az előző bekezdés szerintiek megvizsgálását is (mi alapján dolgoznak vasárnap).

Mindenképpen jár a dolgozók részére a rendes munkaidőre járó munkabéren felül az éjszakai munkavégzésre tekintettel – a teljes 22 és 06 óra közötti időszakban – a 15 százalékos mértékű bérpótlék.

Forrás

Minimálbér, garantált bérminimum: itt van a 2015-ös összeg

Közzétéve: Szerző:

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, és 122 ezer forint a garantált bérminimum összege, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A jövő évi bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a megállapodások alapján rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról.

Elmondta: a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3,4 százalékkal nő jövőre a 2014-es szinthez képest. Mivel a jövő évre prognosztizált infláció mértéke 1,8 százalék, a megállapodás további reálbér növekedést jelent – tette hozzá. A miniszter sikernek nevezte, hogy Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2014 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, ami összességében 38 százalékos növekedést jelent.

A miniszter kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi adókedvezményeknek köszönhetően. Csak októberben 3,7 százalékkal nőttek a bérek reálértéken, így csaknem két éve tart a bérek vásárlóértékének emelkedése – közölte. Varga Mihály kiemelte: 22 éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, mint most. Közel 4,2 millió ember dolgozik az országban, 360 ezerrel több, mint egy éve – tette hozzá. Az elmúlt egy évben közel 160 ezer embernek sikerült elhelyezkednie a versenyszférában – jegyezte meg. A munkahelyvédelmi lépéseknek köszönhetően több mint 800 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen és gyesről visszatérő ember munkahelyének megőrzéséhez sikerült hozzájárulni – mondta.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a munkavállalók képviseletében kiemelte: megfelelő megállapodást kötöttek, aminek eredményeképpen 3-4 százalék közötti bérajánlás is született, azaz sikerült egy olyan orientációt adni a munkahelyi tárgyalásokra, ami a gazdasági potenciált is figyelembe véve irányszámot ad a tárgyaló partnereknek. Hozzátette: az utóbbi években a gyakorlat mindig felülírta a megállapodásokat, mindig több volt az átlagos bérnövekedés, mint amit az ajánlás tartalmazott.

Gaskó reméli, hogy 2015-ben 5 százalék körüli lesz az átlagos keresetnövekedés. A bérmegállapodásokat előkészítő VKF és a monitoring bizottság működtetésével kapcsolatban Gaskó István elmondta: 2013-2014-ben eltértek az önként vállalt szabályoktól, és a munkavállalói oldal szerint egy elégtelen tárgyalási gyakorlat alakult ki. Ezért a mostani megállapodás második fejezetében felsorolták az elsősorban a munkavállalói oldal által felvetett problémákat, amelyekről február elsejétől megindulnak a tárgyalások a szociális partnerek között – mondta.

Tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Hozzátette: elrendezték a „nagy port kavart” korkedvezményes nyugdíj ügyét is, a felek tudomásul vették, hogy december 31-ével a rendszer kivezetésre kerül. Azonban egyetértés van abban, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai valamint pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek – tette hozzá.

A Liga elnökének ismertetése szerint határidőként a tavaszi parlamenti ülésszak végét jelölték meg a felek, legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a tárgyalások során létrejött, jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat. Gaskó István közölte azt is, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha „nem kellő irányt vesznek” a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.

A szakszervezeto vezető kitért a cafetéria rendszerre, amelynek átalakítása kimaradt a megállapodásokból. Azt szerették volna elérni, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak is kedvezményesen adózzanak 200 ezer forint felett is, a SZÉP-kártyához hasonlóan – mondta. Ezt nem sikerült most elérni, ezért a jövő évi tárgyalások során ezt a kérdést is napirendre tűzik – tette hozzá.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a munkáltatók képviseletében üdvözölte a megállapodás létrejöttét, előremutató eseménynek nevezte, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkaadók több kérdésben közös álláspontra tudtak jutni. Úgy véli, nem lesz könnyű a vállalkozások többségének kitermelnie a megemelt minimálbér összegét, azonban nagyon fontos, hogy ez hozzájárul a társadalmi jólét növeléséhez, a legkisebb keresettel rendelkezők életszínvonalának emeléséhez.

Az elmúlt két évben mintegy 3 százalékkal jobban emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, mint amit a gazdasági teljesítmény és az infláció indokolt volna, ami 3 év alatt körülbelül 8 százalékos reálbér-emelkedést idézett elő – jegyezte meg Rolek.

Forrás