Nem jogosít az összes tb-ellátásra a gyes: itt van a Kúria ítélete

A gyes, mint családtámogatási forma nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak, a gyes szolgálati idő, de társadalombiztosítási szempontból nem minősül a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak – állapította meg ítéletében a Kúria.

A másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, egyetértve az első fokon eljáró szerv megállapításaival, mely szerint a felperes egészségi állapotának mértéke ugyan eléri az 50 százalékos, tartós foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, de a felperes nem rendelkezett az igénybenyújtást megelőző öt éven belül 1095 nap biztosításban töltött idővel.

A felperes kereseti kérelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságának megállapítását kérte, vitatta a megállapított az egészségi állapot mértékét és hivatkozott arra, hogy a gyermekgondozási segély idejét biztosítási időként kell elfogadni az Mmtv. 2. § (1) bekezdés, a Tbj. 5. § és 8. § a) pont rendelkezéseire figyelemmel. Az alperes a kereset elutasítását kérte – olvasható a Kúria összefoglalójában.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét elutasította, hivatkozva az Mmtv. 2. § (1) bekezdés, a Tbj. 5. § a) pontja, 8. § a) pontja, az Mt. 138. § (5) bekezdés, a Csvt. 20-22. § rendelkezéseire. Megállapította, hogy az Mmtv. 2. § (1) bekezdés alkalmazása során a Tbj. 5. § rendelkezései az irányadóak, a Tbj. 8. § a) pontban írt kivétel pedig nem alkalmazható. A gyermekgondozási segély folyósítása időszakának beszámítását az Mmtv. 2. § (3) bekezdése nem teszi lehetővé.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a közigazgatási határozatok megváltoztatását és a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultsága megállapítását az Mmtv. 2. § (1) bekezdése, a Tbj. 5. § és Tbj. 8. § rendelkezéseire tekintettel. Az alperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő.

A perbeli esetben a felperes a gyermeke szülését követően 2008. december 30-ától 2011. december 30-áig fizetés nélküli szabadságon volt, gyermekgondozási segélyben részesült. A gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának időtartama alatt a felperes a Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja alapján biztosítottnak minősült.

Az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítotti jogviszonyt követeli meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultság megállapíthatóságához.

A Tbj. 5. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyban álló személy biztosított tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a felperes munkaviszonya „szünetelt”, a Tbj. 8. §-a alapján biztosított volt, azonban a foglalkoztatására nem került sor. A felperes biztosított jogviszonya a Tbj. 8. §-a alapján fennállt, azonban az Mmtv. 2. § (1) bekezdés alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot nem teremtett. A gyes, mint családtámogatási forma nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak, a gyes szolgálati idő, de társadalombiztosítási szempontból nem minősül a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak. A munkaügyi bíróság helytálló jogértelmezés eredményeként állapította meg, hogy a társadalombiztosítási határozatok nem sértik a felperes által felhívott jogszabályokat, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Forrás

Tízezrektől eshetnek el családok, ha megszegik ezt a törvényt

Elveszíthetik a szülők a családi pótlékot, ha nem járatják óvodába a gyermekeiket – döntött az Országgyűlés. 2015. szeptember 1-jétől kötelező lesz óvodába járniuk azoknak a gyermekeknek, akik az adott év augusztus 31-éig betöltik a hároméves kort. Mivel jár az igazolatlan mulasztás?

345

A családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) már jelenleg is előírja, hogy ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórákról igazolatlanul hiányzik, az intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság tíz igazolatlanul mulasztott tanóra után jelzi a családi pótlékra jogosult szülőnek, hogy az igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után 8 napon belül kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését.

A Cst. 15. §-a 2015. szeptember 1-jétől úgy módosul, hogy az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek esetében is – öt nap igazolatlan mulasztás bekövetkeztével – figyelmeztetnie kell a szülőt az óvoda vezetőjének a családi pótlék folyósításának szüneteltetéséről, ha az igazolatlan napok száma a húszat eléri. Magát a szüneteltetést az óvodások esetében 2016. január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Az óvodai nevelésben való részvétel a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig legalább napi négy órában kötelező azon év szeptemberétől, amely évben a gyermek augusztus 31-éig a harmadik életévét betölti. Ugyanakkor a jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete azt indokolja.

Fontos tudnivaló, hogy

– a kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető;

– a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és a munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.

Öt nap óvodai, illetve ötven iskolai tanóra igazolatlan mulasztás esetén a családi pótlék szüneteltetését a gyámhatóság kezdeményezi a kincstárnál, és egyúttal elrendeli a védelembe vétel hatálya alatt nem álló, a 16. életévét be nem töltött gyermek védelembe vételét. Ezt követően a gyámhatóság három nevelési hónapot vagy tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és – feltéve, hogy a családi pótlék szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt – a nevelési év vagy tanítási év lezárását követő 15 napon belül felülvizsgálja a családi pótlék szüneteltetésének szükségességét.

Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a gyermek az érintett időszakban háromnál több óvodai nevelési napot, illetve ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, kezdeményezi a kincstárnál a családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését. A gyámhatóság akkor is kezdeményezi a családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését, ha a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyezték el, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került.

A családi pótlék szüneteltetése esetén a kincstár a szüneteltetést elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére. Ha a jogerőre emelkedés hónapja május, június vagy július, úgy a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul.

A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhatóság szüneteltetés megszüntetésére irányuló kezdeményezésének hónapjára kell ismételten folyósítani a kincstárnak a szüneteltetést megszüntető döntése meghozatalát követően visszamenőlegesen.

Fontos kitétel, hogy a családi pótlék folyósításának felfüggesztése a családi kedvezményre vonatkozó előírásokat nem érinti, azt a szüneteltetés időszakában is érvényesíteni lehet.

Forrás

Változott a táppénzszámítás, így szól a kormányrendelet

Több ponton is módosultak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, vonatkozó szabályok. A cikkben a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket részletezzük.

A Magyar Közlöny 187-es számában jelent meg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendelet (217/1997.) módosítása, amely szerint több ponton változtak a táppénzre vonatkozó szabályok is.

Definíciók

A pénzbeli ellátások számításának – törvényben szabályozott – módosulása következtében változott az irányadó és a számítási időszak meghatározása.

– Irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.

– Számítási időszak: az irányadó időszakon belül az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallást benyújtják.

A törvény alkalmazza a keresőtevékenység fogalmát is, amelyet a végrehajtási rendelet határoz meg. Eszerint keresőtevékenység a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

Egyidejűleg fennálló jogviszony esetén a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok számítása

Módosult az a szabály, hogy az egyidejűleg fennálló jogviszony esetén a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napokat abban a jogviszonyban kell figyelembe venni, amelyik előbb kezdődött.

A módosítás alapján a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri.

Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait.

Változott a táppénz összegének megállapításakor figyelembe vehető jövedelem

Korábbi szabály alapján a táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlék, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj, valamint a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem.

A módosítás alapján a pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. A naptári napi alap megállapításánál a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. T

Tényleges jövedelem hiányában a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelem harmincad részében kell megállapítani a táppénz alapját.

Jogviszony megszűnése

Ha a biztosított részére a pénzbeli ellátást vagy baleseti táppénzt az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv folyósítja, és a biztosítási jogviszony a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt megszűnik, akkor a foglalkoztató 2015. január 1-jétől nem köteles értesíteni a szakigazgatási szervet a megszűnéskor kifizetett jövedelmekről és azok jogcíméről, hanem elegendő az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról tájékoztatni.

Forrás