Kapcsolt vállalkozás: új szabály 2015-től

Az alábbi kérdésekre keressük a választ: 1. Egy belföldi magánszemély az “A” betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a “B” Kft.-ben tulajdonos 50 százalékkal, és egyben a “B” Kft. egyik ügyvezetője (két ügyvezető van a társaságnál). 2. Egy belföldi magánszemély az “A” betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a “B” Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos, de semmilyen tisztséget nem tölt be. Ezen kívül még ez a magánszemély a “C” Kft.-ben az egyik ügyvezető, de tulajdoni részesedése nincs. Azt kérdezte: az 1-2. pontban leírtak megvalósítják-e 2015. 01. 01-jétől a kapcsolt vállalkozás fogalmát, és ha igen, akkor mikor kell azt bejelenteni (már 2015. 01. 01-jétől, vagy csak akkor, ha a társaságok között üzleti kapcsolat jön létre)?
2015. január 1-jei hatállyal a Tao. tv. 4. § 23. pontja kiegészül egy új f) alponttal, amely szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.

Két feltételnek kell tehát teljesülni ahhoz, hogy fennálljon  a kapcsolt viszony: (i) azonos (részben azonos) az ügyvezető(k) személye; (ii) megvalósul a döntő befolyás az üzleti és pénzügypolitikára.

Az új előírás azonban nem tartalmazza azt, hogy ha az ügyvezetők egymás közeli hozzátartozói, akkor őket egy személynek kell tekinteni a kapcsolt viszony fennállásának minősítéséhez – hangsúlyozta szakértőnk. Mindezek alapján az ügyvezetés ellátása alapján „A” bt. és „B” kft. , illetve „A” bt. és „C” kft. nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mivel „A” és „B”, illetve „A” és „C” ügyvezetői közeli hozzátartozók, de az ügyvezetés tekintetében külön személynek minősülnek.

Egy másik kérdés: Egy kft.-ben két tag van (A: 50, B: 50 százalékos tulajdonrésszel). Mindketten ügyvezetők, önállóan. Egy másik kft.-ben is tagok egy harmadik személlyel együtt (A: 33 %, B: 33%, C: 33 %). Itt mindhárman ügyvezetők, önállóan. A két cég között üzleti kapcsolat van évek óta. Ráadásul B egyéni vállalkozó is, és mindkét kft.-vel van üzleti kapcsolata. 2015-től hogyan kapcsoltak?

A Ptk. (2013. évi V. törvény) 3:21. §-a definiálja valamennyi jogi személy tekintetében az ügyvezetőkre irányadó előírásokat. E szerint az ügyvezetés: a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. Ügyvezetésre egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A Ptk. 3:112. §-a értelmében továbbá a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését – a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban – a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak alapján. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. Ezzel megvalósul az üzleti és pénzügypolitikára a döntő befolyás. A kérdésben vázolt társaságoknál fennáll mind a két feltétel, így azok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek 2015. január 1-től.

Forrás

Felszámolná cégét? Ezt kell tennie

Evás bt. kilépett a számviteli törvény hatálya alól. Tartozása nincs, hogyan szüntethető meg a legegyszerűbben?

289

Sajnos a cég megszüntetése általában bonyolultabb, mint az alapítása. A feltevés az, hogy a betéti társaság végelszámolással szűnik meg, nem pedig felszámolással, illetve nem egyéb módon.

A folyamat kezdő lépése a végelszámolás elhatározása a bt.-nél, egy alkalmas időpont kijelölésével, illetve ennek megfelelő dokumentálásával. Utána el kell készíteni a végelszámolás üzleti évének nyitómérlegét, mivel a számviteli törvényt „nem lehet elkerülni”. Bizonyos feltételek mellett – jogi személyiséggel nem rendelkező társaságnál – lehet az egyszerűsített végelszámolást is választani, ilyenkor viszont arra kell számítani, hogy a folyamatok felgyorsulnak, hiszen ilyenkor a végelszámolás kezdő időpontjától számítva 150 napon belül kell azt befejezni, tehát szervezettebben kell eljárni. A folyamathoz érdemes ügyvéd, illetve adótanácsadó segítségét kérni, mivel sok formai feladatot kell végrehajtani.

Könyvvizsgálóra nincs szükség: A nyitómérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni – kivéve, ha az eva-alanyiság megszűnésével egyidejűleg a vállalkozás végelszámolás, felszámolás alá kerül (Evatörvény 20. § (4)). Ilyenkor …(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

A végelszámolási eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezete, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) kormányrendelet határozza meg. A folyamat részletes szabályai megtalálhatók a NAV információs füzetében, melynek címe: „A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók”.

Forrás

Így fizetheti ki a tagi kölcsönt ingatlannal

Megszűnő vállalkozásoknál mindig nagy fejtörést okoz, hogyan fizessék vissza a tagi kölcsönöket. Hogyan lehet ingatlanvagyonnal rendezni a tartozást? “Végelszámolással megszűnő kft. visszafizetheti-e a tagi kölcsönt a tulajdonában lévő ingatlannal, melynek könyv szerinti és a forgalmi értéke közel azonos? Keletkezik-e valamelyik félnél illetékfizetési kötelezettség, és ha igen, milyen mértékben?”

A tagi kölcsönt elsősorban pénzben kelle(ene) kifizetni, így a társaság ezzel összefüggő tartozása közvetlenül az ingatlan átadásával nem rendezhető. A megoldás az, hogy két különböző ügyletet „kezelünk”. Egyrészt adott a társaságnak a tagi kölcsön miatt és annak összegében fennálló tartozása az érintett tulajdonosával szemben.

Másrészt az ingatlan átadásával annak értékesítéséről beszélünk. Az ingatlan aktuális piaci értékét a cég kiszámlázza a tulajdonosnak, és követelésként veszi nyilvántartásba. Az ingatlant a tárgyi eszközök értékesítésére vonatkozó számviteli szabályok szerint kivezeti a könyveiből.

A Ptk. szerinti beszámítás szabályait alkalmazva az ingatlan eladása miatti követelését a cég beszámítja a tulajdonossal szembeni, tagi hitellel kapcsolatos kötelezettségébe. Csak a két érték különbözetét kell pénzügyileg rendezniük a feleknek.

Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése kapcsán a magánszemélynek visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. Ennek mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékére vetítve 1 milliárd forintig 4 százalék, az a fölötti részre 2 százalék, de legfeljebb 200 millió forint (illetéktörvény 19. §).

Forrás