Milyen az a jelenléti ív, munkaidő-nyilvántartás, amelyet, ha vezetünk, biztosan elkerülhető a munkaügyi bírság?
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát (Mt. 134. §). Ez szolgálja egyrészt a munkavállalók érdekének védelmét, másrészről azt a célt, hogy a munka-és pihenőidőre vonatkozó szabályok ellenőrizhetőek legyenek.
A nyilvántartásból naprakészen megállapítható kell, hogy legyen a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja is. A rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
Nem tartalmaz rendelkezést az Mt. arra vonatkozóan, hogy ki vezesse a nyilvántartást. Itt arra kell figyelemmel lenni, hogy a nyilvántartás vezetése a munkáltató kötelezettsége, így a munkavállaló által vezetett nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkáltató (vagy az általa feljogosított személy) leigazolta, aláírásával ellátta.
A munkaidő-nyilvántartás hollétével kapcsolatosan az Mt. nem határoz meg semmilyen kötelezettséget a munkáltató részére, ugyanakkor a munkaügyi hatóság által kialakított gyakorlat szerint a nyilvántartást a munkavégzés helyén kell tartani.
Egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő-nyilvántartáson szereplő adatokat rendszerint összehasonlítják egyéb nyilvántartások adataival (munkaidő-beosztás, szabadság-nyilvántartás, egyéni bérelszámolások, őrnapló, takarítási napló) a hitelesség eldöntése végett.
A munka- és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó rendelkezésektől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el, azaz valamennyi fenti nyilvántartást köteles vezetni a munkáltató.
Kötetlen munkarend esetén nem kell nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét tartamát.