A korhatárt még be nem töltött öregségi nyugdíjas személy esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény kereseti korlátot határoz meg.
A Tny. 83/B szakaszának (1) bekezdése szerint, ha az említett körbe tartozó személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2014-ben 1 827 000 forintot), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.
Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a Tny. 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni.
Tulajdonképpen ezzel már válaszoltunk is a címben megfogalmazott kérdésre, jövedelem-túllépés esetén az adott év végéig (vagy ha ezt megelőzi a korhatár betöltése, akkor a korhatár betöltésig) szünetel a nyugellátás folyósítása, illetve ha a korlát túllépésére december hónapban kerül sor, akkor a december havi ellátást vissza kell fizetni.
Ez a viszonylag egyszerű szabály azonban több problémát is felvet.
Az első, hogy miként szerez tudomást arról a nyugdíjfolyósító, hogy az adott nyugdíjas a jövedelme meghaladta a „kritikus” összeget? Nos, egyrészt a NAV adatszolgáltatás alapján, másrészt pedig magának az érintettnek a bejelentése révén. A Tny. 97. § (5) bekezdése értelmében ugyanis a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti, így a kereseti korlát túllépéséről is.
E bejelentési kötelezettsége természetesen akkor áll fenn a munkavállalónak, ha az adott nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet ténylegesen meg is kapta. Előfordulhat azonban, hogy a nyugellátás a nyugdíjas munkavállaló egyébként jogszerű bejelentése ellenére, már ezt megelőző időszaktól kerül szüneteltetésre. Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény végrehajtását segítő 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 4/A szakaszának (2) bekezdése szerint ugyanis az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
Például, ha egy nagyobb összegű kifizetésre (amellyel a nyugdíjas kereseti korlátját túllépi) 2014 novemberében került sor, ám az augusztus-szeptember hónapokra vonatkozik, akkor az érintettnek az október, november és december havi nyugellátásának a visszafizetésre kap határozatot, hiszen az említett kifizetést szeptember–október hónapra kell figyelembe venni.
A nyugdíjas egyébként a nyugellátás folyósításának a szüneteltetése tartama alatt is nyugdíjasnak minősül, megilleti az egészségügyi szolgáltatás illetve, ha egyéni vagy társas vállalkozó, akkor továbbra is kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő. (Tny. 83/C §, illetve. Tbj. 4. § e) pontja.)
Viszont, ha nem vállalkozóról van szó, akkor a szünetelés tartama alatt meg kell fizetnie a Tbj. 25. szakasza értelmében a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is. Ez viszont a vázolt esetben azt is felveti, hogy a járulékfizetést utólag kell rendezni. Erre a legegyszerűbb megoldás az önellenőrzés, illetve a munkavállalótól a járulék utólagos levonása.
A korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülőkre a fent említett szabályokat ugyancsak alkalmazni kell azzal, hogy az ő esetleges járulékfizetési kötelezettségüket semmilyen módon sem befolyásolja az ellátásuk kereseti korlát túllépése miatti szüneteltetése, hiszen az említett ellátásokban részesülők nem minősülnek sajátjogú nyugdíjasnak, így biztosítási jogviszony létesítése esetén az általános előírások szerinti járulékfizetés terheli őket.