Az építőiparban tevékenykedő adózók figyelmét hívjuk fel azokra a körülményekre, amelyek fennállásakor a szolgáltatást igénybevevő lesz kötelezett az áfa megfizetésére. Az ügylet aszerinti minősítésénél, hogy az az áfatörvény alapján fordított adózás alá tartozik-e három feltételt szükséges vizsgálni.
1. A szolgáltatás építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősül.
2. A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul.
3. Maga az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles. Építési hatóság alatt nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként nevesített hatóság, hanem minden olyan hatóság értendő, amelyik építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult.
Amennyiben a három feltételből egy nem valósul meg, a tevékenységre az egyenes adózás szabályait kell alkalmazni. Vizsgálandó továbbá a személyi feltétel, amely alapján kijelenthető, hogy magánszemély, vagy egyéb, a jogállása miatt áfa fizetésére nem kötelezhető gazdálkodó nem lehet fordított áfás ügylet szereplője.
Komplex ügyleteknél a tevékenység áfa rendszerbeli megítélésekor azt kell vizsgálni, hogy a felek közötti szerződés alapján a teljesítésre kötelezett adóalany szolgáltatást nyújt a megrendelő felé és ahhoz biztosítja a szükséges anyagot, vagy pedig terméket értékesít, és a beszerelés csak járulékos eleme az ügyletnek. Az adózási mód megítélése a termék árától és a szolgáltatás ellenértékétől független. Alvállalkozói láncolat esetén a fenti 3+1 feltételt láncszemenként kell vizsgálni. Ezért nem tartozhat a fordított adózás hatálya alá az az eset, ha egy alvállalkozó csak arra köt szerződést, hogy a törmeléket az építkezésről elszállítja. Gép bérbeadása esetén sem jöhet szóba a fordított adózás.
Forrás: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete