Gyakran vergődnek évek óta vegetáló kis családi cégek pénzügyi helyzetük csapdájában; rég megszüntették volna tagi hiteles vállalkozásukat, ha elő tudták volna teremteni az ehhez szükséges forrást.
Kérdezőnk egy olyan bt. helyzetéről számolt be, amely 3 éve nem folytat gazdasági tevékenységet. Beltagja saját jogú nyugdíjas, kültagja egyéni vállalkozó. Szeretnék megszüntetni a társaságot, amelynek köztartozása ugyan nincs, viszont van közel 2 millió forint tagi hitele. Meg lehet-e úgy szüntetni a bt.-t, hogy ez a tétel rendezetlen marad? Nincs arra anyagi fedezet, hogy a tagi hitel elengedésével járó illetéket befizessék. Van mód a bt. megszüntetésére, illetve mit javasolna ebben az esetben? – kérdezte az Olvasónk.
“Ahogyan Ön arra kérdésében is utalt, valóban az a legrosszabb megoldás, ha az érintett tulajdonos elengedi a tagi hitellel kapcsolatos követelését” – írta szakértőnk. A tagi hitel elengedése ugyanis a bt.-nél azt jelentené, hogy az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kellene elszámolnia a társaságnak, amely rendkívüli bevétel az adózás előtti eredmény része lesz, azaz az elengedett összeg után társasági adót kell fizetni. A magánszemély tulajdonos által elengedett kötelezettséget az illetéktörvény a társaságnál vagyonszerzésnek minősíti, és így az elengedett összeg után 18 százalék vagyonszerzési illetéket is kell(ene) a bt-nek fizetnie.
Tekintettel arra, hogy a társaság évek óta nem folytat gazdasági tevékenységet, illetve azt a továbbiakban sem tervezik, az a lehetőség sem jelent megoldást, ha a kölcsön miatti követelést apportálnák (a Gt. 13. §-ában foglaltak figyelembevételével), azaz a követelés összegével növelnék a vagyoni betét és a tőketartalék összegét.
Probléma továbbá, hogy a szóban forgó követelést a társaság nem tudja visszafizetni, és feltehetőleg nincsen olyan eszköze, amely eszköz értékesítéséből befolyó bevétellel rendezni tudná a kötelezettségét. Ez azt is jelenti a cég számára, hogy a végelszámolást nem szabad megindítaniuk a tulajdonosoknak, mert az hivatalból átmenne felszámolásba.
A csődtörvény (Cstv.) ugyanis meghatározza a hitelezők ismérveit (Cstv. 3.§.(1) bek. c) pont).
Ennek alapján a tagok által a bt. rendelkezésére bocsátott pénzeszközök (kölcsönök) is hitelezői követelésnek minősülnek.
A – feltehetőleg – évek óta veszteséges társaság a. tagjaival szemben fizetésképtelen, így a Cstv. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adós (a bt.) kérelmére a felszámolási eljárás lefolytatható.
A cégbíróság törölheti a céget, kényszertörlési eljárás során (de az a tulajdonosok, a cégvezetés számára is hátrányosabb).
Marad tehát az a lehetőség, hogy maga a bt. kéri a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását.
Amennyiben a tagi hitel elengedésére a felszámolási eljárás lefolytatása alatt – egyezség keretében – kerül sor, ajándékozási illetéket nem kell fiztni, mert a vagyonszerzés alapja a bíróság ez irányú döntése, nem pedig egy kétoldalú ajándékozási szerződés.