Lakáshitelesek figyelem! Változnak a munkáltatói lakáscélú támogatások szabályai!

Az ötödik sebességre kapcsolt törvénygyár váratlan meglepetéssel szolgál a bankhitelektől megszorult munkavállalóikat segíteni akaró munkáltatók számára: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz a gazdasági és informatikai bizottság egyik vaskos módosító indítványa többek között ismét módosítja a személyi jövedelemadó törvénynek a lakáscélú támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit. Érdemes megvárni a végszavazást.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvény (szja törvény) 2014-től hatályos rendelkezései szerint az adómentesen adható lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználási köre kibővült a korábban hitelintézettől lakáscélra felvett hitel visszafizetésével, törlesztésével. Az adómentessége adóévenként hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott olyan összegre érvényesíthető, amely (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének 30 százalékát, és a lakás megfelel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek.

Az Adózónát ostromló kérdések is tanúsítják, hogy ezt a juttatási lehetőséget sokan szeretnék kihasználni, ám a háromszereplős (munkáltató, munkavállaló, hitelintézet) ügylet lebonyolítására nincsenek egyértelmű előírások. Bár nem könnyű a folyton változó szabályok követése, most mégis csak üdvözölni lehet azt soron kívüli, egy napirenden lévő saláta törvényhez csatolt indítványt, amely pontosítja és kiegészíti a szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. alpontjában a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezéseket.
A javaslat szerint:
– Adómentes
„2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján,a 9.3 . pontban és az adópolitikáért felel ős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjed ő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).
– „9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
9.3.1 . Lakáscélú felhasználás:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz locsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbevételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.
9.3.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthet ő adómentesnek, ha a munkáltató rendelkezik a hitelintézet, a kincstár igazolásával. Ha a hitelintézet, a kincstár igazolása alapján az adóévi lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészben nem felel meg az adómentesség feltételeinek, vagy ha a munkáltató nem rendelkezik az igazolással, a munkáltató a közterheket az adóévet követő év május hónapra – lakás korszerűsítéséhez adott támogatás esetén az adóévet követő második év május hónapra – vonatkozó kötelezettségként állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
9.3.3. A hitelintézet, a kincstár a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.”

Ez azt jelenti, hogy a méltányolható lakásigény vizsgálatakor elegendő lesz az együtt költöző családtagok és a lakás szobaszámának megfelelését vizsgálni, és a lakás építési költségének nem kell megfelelnie a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott maximális összegeknek. A módosítás lehetővé teszi továbbá, hogy a munkáltató a lakáscélú hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például banki, végrehajtási költségek, késedelmi pótlék) megfizetéséhez is nyújthasson adómentes támogatást.

A kiegészült szabály a közterhek megfizetését a munkáltató adókötelezettségévé teszi, ha a támogatás nem felel meg az adómentesség feltételeinek.

Mindemellett az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap, hogy rendeletben határozza meg a felelősségi viszonyokat, az egyes szereplőktől elvárt magatartást (ki és mit ellenőriz), az eljárási típusú határidőket (az igazolás kiállításának és a támogatás сél szerinti felhasználása igazolásának határidejét), és az adómentesség fennállásának igazolására szolgáló bizonylatokat.

Átmeneti rendelkezés szerint az adómentesen adható lakáscélú munkáltatói támogatás módosított szabályait 2014. január 1-jétől lehet alkalmazni.

Forrás

Hozzászólások lezárva.