Az év vége közeledtével, az eredmény kalkuláció során sokakban merül fel az osztalékfizetéssel kapcsolatos kérdés is. Nem közömbös számunkra, hogy befektetésünk mennyire jövedelmező, illetve az adózott eredményt milyen formában használjuk fel.
A gazdasági társaság tagjai a társaság fennállása alatt az általuk teljesített vagyoni hozzájárulást többé nem követelhetik vissza. Ez azt jelenti, hogy a tag a társaságból kiszállni, csak úgy tud, ha üzletrészét másra átruházza. A társaság tagja a már teljesített vagyoni hozzájárulása, befektetése arányában, a vagyoni hozzájárulásáért cserébe gyakorlatilag csak osztalékra és osztalékelőlegre tarthat igényt, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak.
Az osztalékfizetés jogszabályi feltételei A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 39. § (3) bekezdése – összhangban a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben foglaltakkal – az osztalékfizetés általános szabályaként a következőt mondja ki. A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával együtt lehet határozni az eredményfelosztásról. Tekintettel arra, hogy a beszámoló elfogadásáról és az eredmény felosztásáról csak egy időben lehet dönteni, a két döntést szétválasztani nem lehet.
A Gt. és a számviteli törvény hivatkozott előírásaira tekintettel az osztalékfizetés következő esetei lehetségesek:
Kifizethető az osztalék abban az esetben, ha
-A pozitív összegű tárgyévi adózott eredmény teljes összegben kifizethető, ha
— pozitív összegű az eredménytartalék
— negatív összegű az eredménytartalék, de legalább ezzel azonos nagyságú a tőketartalék.
-Pozitív összegű a tárgyévi adózott eredmény, ennél nagyobb összegű osztalék kifizetésére a szabad eredménytartalék igénybevételével akkor van lehetőség, ha pozitív összegű a szabad eredménytartalék
-Negatív összegű a tárgyévi adózott eredmény, pozitív összegű az eredménytartalék és az eredménytartalék összege meghaladja a tárgyévi adózott eredmény negatív összegét, akkor a különbözet fizethető ki osztalékként
Nem fizethető osztalék abban az esetben, ha
-Negatív összegű a tárgyévi adózott eredmény, pozitív összegű az eredménytartalék, de az kisebb összegű, mint a tárgyévi adózott eredmény
-Negatív összegű a tárgyévi adózott eredmény és negatív összegű az eredménytartalék is
Ez azt jelenti, hogy a negatív összegű tárgyévi adózott eredmény és a pozitív összegű eredménytartalék összevont egyenlege az, ami osztalékként maximum kifizethető.
Az osztalék kifizetés adózása
A taggyűlés által jóváhagyott osztalék kifizetése esetén, a jelenleg érvényes szabályok szerint társaság magánszemély tagját 16 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli (450 000 forintig).[Szja tv. 66. § (1) a)], [Eho tv. 3.§ (3) c-e)]
Gazdasági társaság társas vállalkozó tagjának kifizetett osztalék az osztalékot kapó társaságnál azért nem adózik, mert a kapott osztalékkal csökkenthető a társasági adó alapja. [Tao. tv. 7. § (1) g)]
Az osztalékelőleg jogszabályi feltételei
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 39.§ (4) bekezdése és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 133. § és 221. § szerint osztalékelőleg csak közbenső mérleg alapján fizethető.
A Gt. 141.§ (2) bekezdés b) pontja szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az osztalékelőleg fizetésének jóváhagyása. Osztalékelőleg fizetéséről részvénytársaság esetében főszabályként a közgyűlés dönthet, míg a korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés. Előbbiek esetében a törvény 2004.- től lehetőséget ad arra, hogy az alapszabály a kérdésről való döntésre felhatalmazza az igazgatóságot. Amennyiben ez az alapszabályban szerepel, nem a közgyűlés, hanem az igazgatóság határoz az osztalékelőleg fizetéséről, viszont előzetesen be kell szereznie a felügyelő bizottság hozzájárulását is ugyanúgy, mint a részvényesek nyilatkozatát az esetlegesen szükségessé váló visszafizetésről.
A részvényesek, tagok nyilatkozata, mely szerint vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, arra az esetre, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az derülne ki, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke mértékét, tehát a jogszabályi feltétel hiányzik. (Jogszabályi feltétel hiányában a visszafizetési kötelezettség automatikusan beáll.)
A Számviteli törvény rendelkezései
„Osztalékelőlegként – más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett- csak akkor fizethető ki a Sztv. 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett –a közbenső mérlegben kimutatott-saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.” [2000. évi C. törvény 39. § (4)]
„Két egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés azt megengedi – a taggyűlés osztalékelőlegről akkor határozhat, ha
a) a számviteli törvény szerinti – e célból készített – közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel: azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá
b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján – a 131.§ (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel- az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.” [2006. évi IV. törvény 133.§]
A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan a könyvviteli nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell, hiszen nincs évzárás, de biztosítani kell a leltár összeállításával, hogy a közbenső mérleg, az azt alátámasztó eredmény kimutatás a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján készüljön, az eszközök és a források év végi értékelésére vonatkozó előírások megtartásával, korrekcióival, és az azokat alátámasztó számításokkal.
Fontos!
A társaság éves rendes taggyűlésén, közgyűlésén, csak a december 31.-i fordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan születhet döntés, ugyanazon időpontban a következő üzleti évre vonatkozóan osztalékelőlegről nem lehet határozni.
A január elsejével kezdődő üzleti év vonatkozásában a január elseje és a társaság által meghatározott nap (mint közbenső mérleg fordulónapja) közötti gazdasági események figyelembevételével elkészített közbenső mérleg alapján lehet dönteni az abban kimutatott – szabad eredménytartalékkal kiegészített – adózott eredmény alapján (feltéve, hogy az előző üzleti évről készült beszámoló már elfogadásra került)..
Osztalékelőleg kifizetésének adózása
A taggyűlés által jóváhagyott osztalékelőleg kifizetése esetén, a jelenleg érvényes szabályok szerint társaság magánszemély tagját 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. [Szja tv. 66. § (1) b)].
Osztalékká nem vált osztalékelőleg személyi jövedelemadója
Abban az esetben, ha a magánszemély részére kifizetett osztalékelőleg, vagy annak egy része a kifizetést követő első mérleg szerinti eredmény felosztásakor nem válik osztalékká, akkor az osztalékká nem váló osztalékelőleg – visszafizetendő – hitellé válik.
Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztásig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt. A kamatkedvezmény a kifizető által kért kamat és a törvény szerinti kamat öt százalék ponttal növelt kulccsal számított kamatkülönbözet, mely után a kifizetőnek személyi jövedelemadót és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell. A személyi jövedelemadót az szja tv. 72. § (2) bekezdése szerint a kamatkülönbözet 1,19 szorosa után kell megállapítani. Az egészségügyi hozzájárulást az eho tv. 3. § (1) bekezdés bb) pontja alapján a kamatkülönbözet 1,19-szorosa (az adóalapként meghatározott összeg) után 27 százalékos mértékben a kifizető fizeti meg.
Ha a felvett osztalékelőleg, vagy annak egy része nem válik osztalékká, és nem is kell azt visszafizetni, akkor az elengedett rész a magánszemély egyéb jövedelmének minősül és akként válik adókötelessé. Ezt a jövedelmet az elengedés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani. Ilyenkor az osztalékelőlegből levont adóelőleg az egyéb jövedelem adóelőlegeként vehető számításba.
Fontos, hogy a kifizető az elszámolás eredményéről olyan igazolást adjon a magánszemélynek, mely alapján egyértelműen eleget tehet adóbevallási kötelezettségének.
Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
A 2000. évi C. törvény 114. § (1) bekezdése szerint osztalék a gazdálkodó tagjai részére a tárgyévi, valamint az előző évben (években) ki nem osztott adózott eredményből kifizetni jóváhagyott összeg, melyet a beszámolóban a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatunk ki, függetlenül attól, hogy év közben történt – e osztalékelőleg kifizetés.
A kötelezettségként előírt, de ki nem fizetett osztalék – a számviteli előírások mellett- nem tud elévülni, mivel azt minden évben leltározni és egyeztetni kell a tagokkal. Ezért előfordulhat, hogy akár évekig ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között, mert a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé annak kifizetését. Az évek óta tartó gazdasági válság miatt bekövetkezett veszteséges gazdálkodás eredménye lehet az, ha a társaság tagja lemond a részére jóváhagyott osztalékról, elengedi azt, ezzel a társaság tárgyévi eredményét pozitívan befolyásolja. Esetleges hitelfelvételhez szükséges pozitív eredmény érdekében is sor kerülhet erre a lépésre.
Amennyiben a magánszemély tulajdonos úgy dönt, hogy a jóváhagyott osztalékáról lemond, az ő esetében nem történik jövedelemszerzés, így nem keletkezik jövedelemadó fizetési kötelezettség sem [Szja tv. 66. § (3) bekezdés]
Az ingyenes vagyonszerzés a társaságnál bekövetkezik, ezért ajándékként kezelve az elengedett osztalékot, illetékfizetésre a megajándékozott társaság köteles.
A témához kapcsolódóan fontosnak tartom megjegyezni, hogy korábbi évek osztalékáról hozott döntést nem lehet utólag módosítani. Tekintettel arra, hogy a számviteli törvény 153. § (12) bekezdése előírja, hogy valamennyi, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás köteles az elfogadott beszámolóját, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot letétbe helyezni. A számviteli törvény és a cégtörvény sem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy a letétbe helyezett, illetve közzétett beszámolót saját hatáskörben módosítani lehetne. A beszámoló elfogadásával egyidejűleg az osztalékról hozott döntés- saját hatáskörben hozott döntés, melyet visszamenőleg változtatni nem lehet. A saját hatáskörben hozott és jogszerű döntések utólagos felülvizsgálatának bárminemű lehetősége mind a társasági jog, mind a hitelezői, illetve tulajdonosi érdekvédelem szempontjából olyan negatív következményekkel járna, amelyeknek még a felvetése is jogbizonytalanságot eredményezne.[2000. évi C. törvény 39. § (3), 87. § (4), Ctv.18. § (3)]
Forrás: Önadozó