Felszámolná cégét? Ezt kell tennie

Közzétéve: Szerző:

Evás bt. kilépett a számviteli törvény hatálya alól. Tartozása nincs, hogyan szüntethető meg a legegyszerűbben?

289

Sajnos a cég megszüntetése általában bonyolultabb, mint az alapítása. A feltevés az, hogy a betéti társaság végelszámolással szűnik meg, nem pedig felszámolással, illetve nem egyéb módon.

A folyamat kezdő lépése a végelszámolás elhatározása a bt.-nél, egy alkalmas időpont kijelölésével, illetve ennek megfelelő dokumentálásával. Utána el kell készíteni a végelszámolás üzleti évének nyitómérlegét, mivel a számviteli törvényt „nem lehet elkerülni”. Bizonyos feltételek mellett – jogi személyiséggel nem rendelkező társaságnál – lehet az egyszerűsített végelszámolást is választani, ilyenkor viszont arra kell számítani, hogy a folyamatok felgyorsulnak, hiszen ilyenkor a végelszámolás kezdő időpontjától számítva 150 napon belül kell azt befejezni, tehát szervezettebben kell eljárni. A folyamathoz érdemes ügyvéd, illetve adótanácsadó segítségét kérni, mivel sok formai feladatot kell végrehajtani.

Könyvvizsgálóra nincs szükség: A nyitómérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni – kivéve, ha az eva-alanyiság megszűnésével egyidejűleg a vállalkozás végelszámolás, felszámolás alá kerül (Evatörvény 20. § (4)). Ilyenkor …(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

A végelszámolási eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezete, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) kormányrendelet határozza meg. A folyamat részletes szabályai megtalálhatók a NAV információs füzetében, melynek címe: „A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók”.

Forrás

Így fizetheti ki a tagi kölcsönt ingatlannal

Közzétéve: Szerző:

Megszűnő vállalkozásoknál mindig nagy fejtörést okoz, hogyan fizessék vissza a tagi kölcsönöket. Hogyan lehet ingatlanvagyonnal rendezni a tartozást? “Végelszámolással megszűnő kft. visszafizetheti-e a tagi kölcsönt a tulajdonában lévő ingatlannal, melynek könyv szerinti és a forgalmi értéke közel azonos? Keletkezik-e valamelyik félnél illetékfizetési kötelezettség, és ha igen, milyen mértékben?”

A tagi kölcsönt elsősorban pénzben kelle(ene) kifizetni, így a társaság ezzel összefüggő tartozása közvetlenül az ingatlan átadásával nem rendezhető. A megoldás az, hogy két különböző ügyletet „kezelünk”. Egyrészt adott a társaságnak a tagi kölcsön miatt és annak összegében fennálló tartozása az érintett tulajdonosával szemben.

Másrészt az ingatlan átadásával annak értékesítéséről beszélünk. Az ingatlan aktuális piaci értékét a cég kiszámlázza a tulajdonosnak, és követelésként veszi nyilvántartásba. Az ingatlant a tárgyi eszközök értékesítésére vonatkozó számviteli szabályok szerint kivezeti a könyveiből.

A Ptk. szerinti beszámítás szabályait alkalmazva az ingatlan eladása miatti követelését a cég beszámítja a tulajdonossal szembeni, tagi hitellel kapcsolatos kötelezettségébe. Csak a két érték különbözetét kell pénzügyileg rendezniük a feleknek.

Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése kapcsán a magánszemélynek visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. Ennek mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékére vetítve 1 milliárd forintig 4 százalék, az a fölötti részre 2 százalék, de legfeljebb 200 millió forint (illetéktörvény 19. §).

Forrás

Tízezrektől eshetnek el családok, ha megszegik ezt a törvényt

Közzétéve: Szerző:

Elveszíthetik a szülők a családi pótlékot, ha nem járatják óvodába a gyermekeiket – döntött az Országgyűlés. 2015. szeptember 1-jétől kötelező lesz óvodába járniuk azoknak a gyermekeknek, akik az adott év augusztus 31-éig betöltik a hároméves kort. Mivel jár az igazolatlan mulasztás?

345

A családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) már jelenleg is előírja, hogy ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórákról igazolatlanul hiányzik, az intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság tíz igazolatlanul mulasztott tanóra után jelzi a családi pótlékra jogosult szülőnek, hogy az igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után 8 napon belül kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését.

A Cst. 15. §-a 2015. szeptember 1-jétől úgy módosul, hogy az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek esetében is – öt nap igazolatlan mulasztás bekövetkeztével – figyelmeztetnie kell a szülőt az óvoda vezetőjének a családi pótlék folyósításának szüneteltetéséről, ha az igazolatlan napok száma a húszat eléri. Magát a szüneteltetést az óvodások esetében 2016. január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Az óvodai nevelésben való részvétel a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig legalább napi négy órában kötelező azon év szeptemberétől, amely évben a gyermek augusztus 31-éig a harmadik életévét betölti. Ugyanakkor a jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete azt indokolja.

Fontos tudnivaló, hogy

– a kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető;

– a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és a munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.

Öt nap óvodai, illetve ötven iskolai tanóra igazolatlan mulasztás esetén a családi pótlék szüneteltetését a gyámhatóság kezdeményezi a kincstárnál, és egyúttal elrendeli a védelembe vétel hatálya alatt nem álló, a 16. életévét be nem töltött gyermek védelembe vételét. Ezt követően a gyámhatóság három nevelési hónapot vagy tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és – feltéve, hogy a családi pótlék szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt – a nevelési év vagy tanítási év lezárását követő 15 napon belül felülvizsgálja a családi pótlék szüneteltetésének szükségességét.

Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a gyermek az érintett időszakban háromnál több óvodai nevelési napot, illetve ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, kezdeményezi a kincstárnál a családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését. A gyámhatóság akkor is kezdeményezi a családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését, ha a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyezték el, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került.

A családi pótlék szüneteltetése esetén a kincstár a szüneteltetést elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére. Ha a jogerőre emelkedés hónapja május, június vagy július, úgy a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul.

A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhatóság szüneteltetés megszüntetésére irányuló kezdeményezésének hónapjára kell ismételten folyósítani a kincstárnak a szüneteltetést megszüntető döntése meghozatalát követően visszamenőlegesen.

Fontos kitétel, hogy a családi pótlék folyósításának felfüggesztése a családi kedvezményre vonatkozó előírásokat nem érinti, azt a szüneteltetés időszakában is érvényesíteni lehet.

Forrás