Az Európai Bíróság tavaly decemberi döntése óta ketyeg az a 180 napos jogvesztő határidő, amelyen belül visszakérhetik a megfizetett áfát, illetve az esetleges adóbírságot és kamatot azok a hazai cégek, amelyeket érintett a magyar áfatörvény direktívaellenes szabálya – hívja fel a figyelmet a MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: egyaránt érintett, aki nem tudta érvényesíteni az export adómentességét az EU területéről történő kiléptetés csúszása miatt, és akiket erre a szabályra hivatkozva büntetett meg a NAV.
Az Európai Bíróság 2013. december 19-én ítéletben mondta ki, hogy az uniós áfairányelvvel nem egyeztethető össze az olyan nemzeti szabályozás, amely a ténylegesen kiszállított áru esetében pusztán azon az alapon vonja meg az értékesítés adómentességét, hogy az nem lett határidőn belül kiléptetve az országból. A hatályos magyar áfatörvény rendelkezése szerint ugyanis, az exportra – azaz unión kívülre – értékesített terméket a teljesítés napjától számított kilencven napon belül igazoltan ki kell léptetni az EU területéről, egyébként az ügyletre nem alkalmazható az adómentesség.
Az EB véleménye szerint, amennyiben az áru igazolhatóan elhagyta az unió területét, akkor az adómentességet az eladótól nem lehet megvonni. Mivel – az irányelv értelmében –az adómentesség ilyen szintű korlátozása sosem volt megengedett, ezért a korábban ilyen okból elmarasztalt cégek is – amennyiben a termékek vámhatósági kiléptetését igazolni tudják – jogosan kérelmezhetik az elmarasztaló határozatok felülvizsgálatát.
„Az EB ítélet nyomán igényt tarthatnak a befizetett adó visszatérítésére azok a cégek, amelyek az értékesített termékeiket az unió vámterületéről igazolhatóan kiszállították és az uniós joggal ellenes hazai szabály miatt ennek ellenére áfa-fizetési kötelezettségük keletkezett” – foglalta össze az ügyben az EB előtt eljáró dr. Gerey Ágoston, a Gerey Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. Az érintettek, a lezárt ügyekben önellenőrzés, felügyeleti intézkedés, illetve korábban már lezárult peres eljárás esetében esetleg perújítás keretében kérhetik a befizetett áfa, késedelmi pótlék és bírság visszatérítését, folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásban pedig hivatkozhatnak a Gerey Ügyvédi Iroda ügyvédei közreműködésével sikerre vitt EB C-563/12. számú ítéletre.”
Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere felidézte: a rendkívül szigorú hazai szabályozás miatt többször előfordult, hogy a vevő hibájából vagy egyszerűen csak a kedvezőtlen körülmények miatt az exportra értékesített termék nem hagyta el az unió területét a határidőn belül és ezért a jóhiszemű eladót súlyos anyagi kár érte.
„Ilyen esetekben az adóalanynak – még ha csak egy-két napos csúszásról is volt szó – az értékesítése után visszamenőlegesen adófizetési kötelezettsége keletkezett – foglalta össze Nyári Zsolt. Minekután az unión kívül letelepedett vevő nem, vagy csak ritkán fogadta el, hogy a beszerzése után – utólag – még a magyar áfát is megfizesse, az eladóknak a pluszban felmerült adókötelezettség komoly veszteségeket eredményezett.”
Még nagyobb kárt okozott, amikor a mulasztásra egy-egy adóhatósági ellenőrzés során derült fény, és ilyenkor a meg nem fizetett áfa után az eladóra még további 50 százalék adóbírságot és késedelmi kamatot is kivetett a NAV.
„A jogorvoslatra a 2013. december 19-ét követő 180 napos, jogvesztő határidőt megelőzően van csak lehetőségük a vállalkozásoknak, olyan ügyekben, amelyek még nem évültek el – mutatott rá Nyári Zsolt. Érdemes idejében áttekinteni az ilyen ügyleteket és szükség esetén idejében adó- és jogi szakértői segítséget kérni a szükséges dokumentumok elkészítéséhez, benyújtásához és a visszaigénylési folyamat teljes levezetéséhez.”
A határidő betartása egyaránt vonatkozik azokra, akiknek az export adómentességét az EU területéről történő kiléptetés csúszása miatt nem volt lehetőségük érvényesíteni, illetve azokra is, akiknek a NAV az exportügyletük során alkalmazott adómentességet a 90 napos szabály megsértése miatt nem fogadta el – tette hozzá.