A korkedvezményre jogosultságra, az előadó művészek biztosítási kötezettségére, a megállapodás alapján visszajáró járulékra, valamint az egészségügyi szolgáltatási jogosultságra vonatkozó végrehajtási szabályokra vonatkozó módosításokat is tartalmaz a tb-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tervezett módosítása.
A kormány honlapján olvasható az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet módosítása. Ennek egyik pontja a korkedvezmény-biztosítási járulékhoz kapcsolódik. A költségvetési törvénytervezetben olvasható, hogy 2015-től megszűnik a 13 százalékos mértékű korkedvezmény-biztosítási járulék. A kormányrendelet szabályozza, hogy az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmeknél még alkalmazni kell az alábbi korkedvezmény-biztosítási járulékra vonatkozó alábbi szabályt:
ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (például a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez. A módosítás alapján 2015. január 1-jét követő időszakra ez a szabály már nem alkalmazható.
Az előadó művészekre vonatkozó módosítás
A kormányrendelet külön rendelkezik az előadó (művész) biztosítási kötelezettségének elbírálásánál figyelembe vehető időtartamról. A módosítás a jelenleg hatályos szabályt kiegészíti azzal az esettel, ha nem kerül sor szerződéskötésre, akkor miként alakul a biztosítási jogviszony időtartama.
Ekkor az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől – írásbeli szerződés hiányában az előadásra történő felkérés elfogadásától – az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
Megállapodás alapján visszajáró járulék
Megállapodást lehet kötni nyugellátásra és egészségügyi szolgáltatásra. A rendeletmódosítás pontosítja azokat a személyeket, akiknek a megállapodás alapján vissza kell fizetni a járulékot. Azaz a visszafizetést a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére kell teljesíteni. Erre tekintettel a normaszöveg az alábbi – vastag betűvel jelölt – módosítás alapján változik:
„A megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére – az Art. szerinti elévülési időn belül – vissza kell fizetni
a) ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás),
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy
c) ha utólag a megállapodást kötő személy – illetve halála esetén az örököse – a 9/C §-ban meghatározott okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.”
Egészségügyi szolgáltatási jogosultsághoz kapcsolódó változások
Eddig az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság kezdetét és megszűnését az OEP-nek kellett bejelenteni. Január 1-jétől a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban elhelyezettek, illetve a nevelőszülőnél elhelyezettek esetén az illetékes fővárosi- és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének kell bejelenteni a jogosultságot.
Jövő év elejétől a kormányrendelet 24. §-a alapján a munkáltatónak nem arról kell nyilatkoznia, hogy a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással, hanem arról, hogy a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt.
Ezzel a jogosultsággal összhangban módosul a kormányrendelet 25. § (6) bekezdésének b) pontjában lévő ba) alpont is, amely alapján nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a munkavállaló nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap, megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal.