Azt ígéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy 2014. május 1-jéig nem indít új ellenőrzéseket a magánszemélyek ingóságok értékesítéséből származó jövedelmeivel kapcsolatban. Az adóhatóság önellenőrzést javasol a Kúria jogegységi határozata kapcsán, kinek kell ezt megtennie?
A Kúria 2013. november 13-án kelt 3/2013.KMJE jogegységi határozata szerint az szja-törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása előtt is üzletszerűnek volt minősíthető, és ezáltal nem különadózó, hanem az összevont adózás alá tartozó jövedelem volt az a bevétel, amelyet az adóalany ingóságok rendszeresen történő, ellenérték fejében végzett értékesítéséből szerzett akkor is, ha nem jelentkezett be az áfa hatálya alá.
A jogegységi határozat elsősorban azokat a magánszemélyeket érinti, akik a 2011. december 31-e előtti, még el nem évült időszakban rendszeresen, ellenérték fejében értékesítettek ingóságokat, de nem jelentkeztek be áfaalanynak, és egyáltalán nem, vagy nem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesítették személyi jövedelemadó kötelezettségüket. Emellett a határozat minden – az említett időszakot követően is – az internetes aukciós oldalakon, illetve általában ingóságokat értékesítők számára is tanulságul szolgál, mert a szja-törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosult rendelkezése és az üzletszerűségre vonatkozó áfaelőírások betartásának fontosságára, illetve az esetleges szabálytalanságok utólagos korrigálására hívja fel a figyelmet.
A NAV közleménye szerint a Kúria decemberi jogegységi döntése igazolta az ingóértékesítések ellenőrzése területén lefolytatott adóhatósági eljárások jogszerűségét, ezért azoknak, akik vétettek a szabályok ellen, önellenőrzést, illetve az adószám megállapítására utólagos bejelentkezést javasol. Az adókötelezettség visszamenőleges, de önkéntes teljesítése jóval kedvezőbb, mint amit az adóellenőrzéskor megállapított adóhiány jogkövetkezményei jelenthetnek. Annak érdekében, hogy a mulasztást elkövető adózók maguk javíthassák hibáikat, a NAV az érintett körben 2014. május 1-jéig nem indít új ellenőrzéseket.
Ezek után érthető az aggodalom, sokan kérdezik, mitévők legyenek.
Először is szögezzük le ismét, hogy nem kell minden vaterásnak aggódnia, az otthoni kinőtt, megunt, felesleges vagy már nem használt holmikat alkalmilag értékesítőknek évi 600 ezer forint bevétel alatt nem kell pánikba esniük.
Kétségtelen, hogy vannak határesetek is. Például annak a magánszemélynek, aki az elmúlt évek egyes hónapjaiban ismétlődően 6-10 dolgot is eladott, máskor meg semmit, de évente mindössze 200-300 ezer forint közötti a bevétele, a személyi jövedelemadó szempontjából nincs teendője. Ugyanis az elért bevételei alapján szja-t nem kell fizetnie, tehát nem kell önellenőrzést beadnia. Emellett az igazoltan saját használt holmik időszakosan ismétlődő, de alkalmi jellegű eladása nem üzletszerű tevékenység, vagyis ilyen esetben az áfa szempontjából sincs teendője.
Aki azonban életvitelszerűen foglalkozik saját cuccainak túladásán kívül, felvásárolt, gyűjtött használt holmik eladásával, az az szja szerinti adókötelezettségtől – értékhatártól – függetlenül gazdasági (üzletszerű) tevékenységet folytatónak minősül, vagyis a következő teendői vannak:
– köteles a tevékenységet az adóhatóságnak bejelenteni, ennek következtében adószámot kap, valamint áfaalannyá válik, azzal, hogy 6 millió forint éves bevételig alanyi adómentességet választhat. Az esetleges ellenőrzési szankciók mérséklése érdekében a még el nem évült időszakra vonatkozóan a bejelentkezést utólag is célszerű megtenni. Visszamenőlegesen azonban nem választható az alanyi áfamentesség! Ez azt jelenti, hogy az áfakötelezettség utólagos tejesítése csak pótlólagos bevallásokkal oldható meg,
– a személyi jövedelemadó kötelezettséget (ha az éves bevétel a 600 ezer forintot meghaladta) az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. Ez – a még el nem évült időszakra vonatkozóan – utólag az adott évre vonatkozó szja-bevallás önellenőrzésével oldható meg, illetve aki nem adott be adóvallást, annak pótolnia kell.
Természetesen önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot, pótlólagos bevallás esetén pedig késedelmi pótlékot kell fizetni, de indokolt esetben az adóhatóság fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést, mérséklést) engedélyezhet.