Nem feltétlenül jogosak az adórendszer átalakításával kapcsolatban készített tanulmányukat ért kritikák, az egykulcsos személyi jövedelemadót kiragadni az egész rendszerből nem lehet, ám a jövedelem-eloszlás mellett az adóváltozások egyéb dimenzióit – mint például kereslet élénkítését – is érdemes lenne megvizsgálni. E területekről rendkívül kevés nyilvános hatástanulmány áll rendelkezésre. A költségvetési átláthatóság szempontjából mindeközben nemcsak a kelet-közép-európai régió, hanem Afganisztán vagy Albánia is lehagy bennünket. A hvg.hu interjúja Tóth G. Csabával, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt kutatási igazgatóhelyettesével, az egykulcsos adó hatásait elemző, nagy port felkavaró tanulmány egyik szerzőjével.
hvg.hu: Elég nagy vihart kavart mind szakmai, mind kormányzati berkekben az egykulcsos adóról Virovácz Péterrel közösen írt tanulmányuk. Talán mindenkinek az jött le annak ismertetéséből, hogy a 2010 óta végigvitt adóváltozásokkal kapcsolatban a felsőbb jövedelmi tizedekbe tartozók jártak jól. Hogyan jutottak erre a megállapításra?
Tóth G. Csaba: A két felső jövedelmi tizedben a nyertesek száma valóban meghaladja kilencven százalékot, míg az alsó nyolc decilisben ez az arány átlagosan 30 százalék. Ez azzal magyarázható, hogy előbbiek esetében az adózók számára kedvező, vagy semleges intézkedések (felső kulcs eltörlése, szuperbruttósítás eltörlése, családi adókedvezmény kiterjesztése) képesek voltak kompenzálni az egyetlen jelentős kedvezőtlen változást, az adójóváírás eltörlését. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a felső két jövedelmi tized tagjai elsősorban nem azok, akiket kiugróan gazdagnak gondolunk, sőt! Ide tartozik mindenki, aki bruttó 217 ezer forintos, vagy annál nagyobb havi jövedelemmel rendelkezik.
hvg.hu: Utóbbi körülbelül a bruttó magyar átlagfizetés.
T. G. Cs.: Így van. A kilencedik tized az átlagbér környékén kezdődik, a legfelső decilis alsó határa pedig bruttó havi 323 ezer forint. Ez azzal magyarázható, hogy a kiugróan magas jövedelmek miatt az átlagbérnél nagyobb jövedelemmel rendelkezők sokkal kevesebben vannak, mint az annál kevesebbet keresők. Ám mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy bár a vesztesek összesen 2,5 millióan, a nyertesek pedig 1,7 millióan vannak, előbbiek éves adóemelkedése (75 ezer forint), jócskán elmarad az utóbbiak adócsökkenésétől (364 ezer forint). Ez az oka annak, hogy összességében az adóreform 444 milliárd forinttal csökkentette a lakosság jövedelemadóját.
hvg.hu: Megtörtént akkor egy értékválasztás az adórendszeren belül, amely kijelenti, hogy mely csoportokat preferálja. A kisebb keresetűek ezek szerint kevésbé tudják igénybe venni a kedvezményeket.
T. G. Cs.: Az nem meglepetés, hogy akinek kisebb az adója, az kevesebb kedvezményt tud felhasználni, aki pedig egyáltalán nem fizet adót, annak lehetetlen adót csökkenteni. Márpedig 2010-ben körülbelül egymillió olyan ember volt, aki készített adóbevallást, ám nem keletkezett adókötelezettsége a kedvezményeknek köszönhetően. Ők értelemszerűen csak a vesztesek, vagy jobb esetben a semlegesek csoportjába kerülhettek. Az adójóváírás eltörlése miatt viszont félmillió alá csökkent a számuk, azaz ennyivel bővült az adóreform eredményeképpen az adózók tábora.
A teljes interjút ITT olvashatja el!