Az Országgyűlés még 2009-ben döntött arról, hogy az öregségi nyugdíj korhatárt a 62. életévről – az 1952-es születési évjárattal kezdődően az 1957-es korosztállyal kiteljesedve – fokozatosan a 65. életévre emeli. E szabály alapján összefoglaltuk, hogy kik mehetnek nyugdíjba 2014-ben.
Az egyes születési évjáratok szerinti öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg a következő:
- az 1952. január 1-je előtt születetteknél a betöltött 62. életév,
– az 1952-ben születetteknél a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– az 1953-ban születetteknél a betöltött 63. életév,
– az 1954-ben születetteknél a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– az 1955-ben születetteknél a betöltött 64. életév,
– az 1956-ban születetteknél a 64. életév betöltését követő 183. nap,
– az 1957-ben vagy azt követően születetteknél a betöltött 65. életév.
2012. január 1-jétől a Parlament megszüntette azokat az öregségi típusú nyugdíjakat, amelyeket a nyugdíjkorhatár előtt különböző korhatárkedvezményekkel lehetett igénybe venni (nevezetesen: előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, „művész” nyugdíj, „országgyűlési képviselők” nyugdíja, „polgármesterek” nyugdíja, Európai Parlament magyarországi képviselőinek nyugdíja, valamint a szolgálati nyugdíj).
Helyettük bevezettek két szociális, jövedelempótló juttatást, a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot.
Ezáltal öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő biztosítottnak jár, a korhatár előtti ellátások viszont semmilyen tekintetben nem minősülnek nyugdíjnak.
Az említett időponttól a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben saját jogú nyugellátásnak már csak a következő ellátások minősülnek:
– öregségi teljes nyugdíj, az
(erre az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön – sem külföldön nem áll)
- öregségi résznyugdíj, valamint a
(erre az jogosult, aki 20 év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább 15 év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll)
- nők életkortól független öregségi nyugdíja
(erre életkorától függetlenül az a nő lehet jogosult, aki
– legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és
– azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
A nyugdíjjogosultság kulcsfogalma a jogosultsági idő. A nők kedvezményes nyugdíjának megállapításánál jogosultsági időnek kizárólag
• a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
• terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel
szerzett szolgálati idő minősül.)
2014. évben öregségi nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot;
- az 1952. I. félévben születettek,
(Az 1952-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatára – nemtől függetlenül – a 62. életév betöltését követő 183. nap – így 2014. II. félévben csak e korosztály I. félévben születettjei szerezhetnek jogosultságot. Természetesen a jogosultságnak további feltételei vannak, nevezetesen az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges (résznyugdíjhoz elégséges 15 év), továbbá elengedhetetlen a biztosítással járó jogviszony megszüntetése belföldön és külföldön egyaránt.)
- életkortól függetlenül az a nő, aki rendelkezik legalább 40 év jogosultsági idővel (nem azonos a szolgálati idővel),
(Ez a kedvezmény azt jelenti, hogy például egy 1957-ben született nő, akinek az öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév (2022.), amennyiben 2014. év folyamán megszerzi a 40 év jogosultsági időt, így 57 éves korában – 8 évvel az öregségi nyugdíjkorhatárának elérése előtt – öregségi teljes nyugdíjra szerezhet jogosultságot. Természetesen ebben az esetben is további feltétel a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége.)
- meg kell említeni még az úgynevezett szerzett jog védelme alapján érvényesített öregségi nyugdíjjogosultságot.
(Azaz a betöltött öregségi nyugdíjkorhatár és a megszerzett előírt szolgálati idő olyan eseteit, amikor az érintett nem ment nyugdíjba. Ha például egy férfi, aki 1951-ben született, öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 62. életév (2013. év), rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, azonban a jubileumi jutalom megszerzése érdekében jogviszonyát csak 2014. évben szünteti meg, nyugdíjjogosultságát említett időponttól érvényesítheti.)