Több mint 16 ezer magyar állampolgár több ezer milliárdos külföldi bankszámlákon tartott vagyonáról lehet pontosabb képe a NAV-nak egy májusban elfogadott OECD nyilatkozat révén. Az adózási információk automatikus cseréjéről szóló nyilatkozatot 47 ország, köztük Magyarország, Svájc, Ausztria, Luxemburg és több adóparadicsom is aláírta, így a jövőben az eddig rejtve maradt külföldi vagyonokról is adatokat kaphatnak az adóhatóságok.
Rövidtávon sem lehet a banktitkok korábban megszokott védelmére számítani, ennek egyik intő jele, hogy több svájci bank is felhívta már az ügyfelei figyelmét, tisztázzák a náluk vezetett bankszámlájukon tartott vagyonuk eredetét.
Valamennyi érintett magánszemélynek és cégnek mielőbb fel kell készülnie, hogy transzparens módon kezeljék pénzügyeiket – figyelmeztet Dr. Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője. A kettős adóztatást elkerülő kétoldalú egyezmények keretében konkrét adózóra vonatkozó kérés esetén már eddig is volt lehetőség információcserére, de sok esetben a banktitokra vonatkozó nemzeti jogszabályok akadályozták az érdemi együttműködést. Kivéve a büntetőjogi megkereséseket, ahol ez nem lehetett kifogás.
Jelentős mérföldkő volt az EU megtakarítási irányelve, amely a magánszemélyek megtakarításai után keletkező kamatjövedelmekről már korábban is előírta az automatikus adatszolgáltatást. Az OECD nyilatkozata viszont ennél tovább megy: nem korlátozódik a kamatjövedelmekre, ráadásul nem csak az EU tagállamai csatlakoztak hozzá, hanem olyan országok is, mint Svájc vagy Szingapúr, amelyek korábban mereven őrizték banktitkaikat. Az adatszolgáltatás ráadásul nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek számláira is kiterjedne.
A technológiaI megoldások kidolgozására 2014. harmadik negyedévéig szabtak határidőt az OECD nyilatkozatot aláíró országok, az automatikus információcserét pedig 2017-től kezdenék meg a 2015. december 31. után keletkező adatok vonatkozásában.
Ez sem jelenti azonban azt, hogy a banktitkok eddig a határidőig a megszokott védelmet élvezik majd. Egyrészt, több ország is jelezte, hogy kétoldalú kapcsolataiban már ennél előbb is elindítanák az automatikus adatszolgáltatást, másrészt a technológiaI és jogszabályi háttér megteremtésével már korábban is hatékonyabbá válik az adózási információk megosztása, így a megkeresésen alapuló információcsere.
Az EU megtakarítási irányelve alapján szolgáltatott adatok szerint 16 ezer magyar állampolgárnak van külföldön számlája, az automatikus információcsere így ennél is szélesebb kört érint. A vagyon nagyságáról is csak becslések vannak, de szerényebb számítások szerint is több ezer milliárd forintról lehet szó. Az automatikus információcsere révén erről is sokkal pontosabb képet kap majd a NAV.
Mindez azt is jelenti, hogy a jelenleginél sokkal szélesebb körben kerülhetnek majd a külföldi bankszámlával rendelkező adózók az adóhatóság látókörébe, ezért minden érintettnek fel kell készülnie arra, hogy transzparens módon kezelje vagyonát – hangsúlyozza Békés Balázs.
A legnagyobb bajban azok lesznek, akik nem tudják majd igazolni a külföldi számlákon tartott vagyon eredetét. Az igazolt eredetű és adózott jövedelmek esetén is problémát okozhat, ha az azután keletkező kamatjövedelmet nem tüntették fel megfelelően a bevallásban.
Emellett az agresszív adótervezést végző cégeknek is fokozottan kell majd ügyelniük arra, hogy az adóstruktúráik mögött valós gazdasági teljesítmény álljon. Az adóhatóságok ugyanis már az elmúlt években is nagyon szigorúan léptek fel azokkal a megoldásokkal szemben, amelyek a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva csökkentették az adóterheket.
Bár a NAV gyakorlata az automatikus információcsere elindulása után forrhat ki igazán, az biztos, hogy jelentős szankciókra számíthatnak azok, akiknél az adófizetés elmaradását tapasztalja az adóhatóság.