A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kamarai hozzájárulás fejében járó ingyenes szolgáltatások bővítésén dolgozik – mondta Dunai Péter, az MKIK főtitkára, aki megfontolandónak tartaná, hogy a nyilvános regisztrációban csak a működő vállalkozások szerepeljenek.

Elmondta: jelenleg három ingyenes szolgáltatást vehetnek igénybe a kamarai hozzájárulást fizető vállalkozások, a területi kamarák ügyfélszolgálatain a tanácsadást gazdasági, jogi és hitelhez jutás területén, a központilag működő partnerközvetítést és pályázatfigyelést.

Dunai Péter kiemelte, hogy a területi kamarák a tanácsadáson kívül jóval több ingyenes szolgáltatást nyújtanak helyben, ebből kiindulva további 8-10 elemből álló szolgáltatási csomagot a teljes vállalkozói körnek térítésmentesen nyújtanák a kamara hozzájárulás fejében, és ennek részleteit várhatóan év közepén bejelentik.

Az MKIK főtitkára megjegyezte: a törvényben meghatározott három ingyenes alapszolgáltatáson kívül a kamarai hozzájárulásból finanszíroznak köztestületi feladatokat is, például az érdekérvényesítést, a nemzetközi gazdaság kapcsolatok fejlesztését, a makrogazdasági elemzések készítését, de ebből finanszírozza az MKIK a regisztrációhoz kapcsolódó informatikai rendszer üzemeltetését, a szükséges szoftverfejlesztéseket, és a már említett térítésmentes szolgáltatások központi elemeit.

Dunai Péter elmondta, hogy a  területi kereskedelmi és iparkamarákhoz befizetett kamarai hozzájárulás 90 százaléka helyben marad, 10 százaléka került a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK).

“Akik figyelemmel kísérik, hogy mit nyújt a kamara, és milyen programokat működtet, azok tudnak belőle profitálni” – jelentette ki Dunai Péter.

A regisztrált vállalkozások önkéntes kamarai tagok is lehetnek – mondta a főtitkár, kiemelve, hogy az önkéntes kamarai tagok nemcsak választhatnak, hanem választhatók is kamarai tisztségre, így lehetőségük van részt venni a köztestület irányításában, illetve díjmentesen vagy kedvezményesen vehetnek igénybe kamarai szolgáltatásokat.

Példaként említette, hogy a kamara tagja az okmányhitelesítés – köztük az exportnál alkalmazott származási igazolás – díjtételét 50 százalékért veheti igénybe, míg a regisztrált vállalkozó a teljes árat fizeti.

A januártól hatályos jogszabály alapján az MKIK június végéig megállapodást köt állami szervezetekkel az adatátadásról, hogy 2015 végéig kiegészítsék a kamarai regisztrációs adatbázist – ismertette Dunai Péter, aki szerint át kellene gondolni a vállalkozások fogalmát is, hogy a nyilvános regisztrációban csak azok szerepeljenek, amelyek tényleg vállalkoznak.

Az MKIK adatai szerint 2012-ben 462 ezer, 2013-ban 510 600, 2014-ben a március 31-ei határidőig 350 ezer kamarai hozzájárulás befizetés történt.  A kamarai hozzájárulásból 2012-ben 2,3 milliárd forint, 2013-ban több mint 2,5 milliárd forint 2014 márciusig 1,75 milliárd forint folyt be kamarai hozzájárulásból a területi kamarákhoz.

A regisztrációs kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, egyéni vállalkozók száma – a kamara adatai szerint – 200 ezer felett lehet, a kiküldött felszólítások egy harmada esetében a megadott székhelyen nem találták meg a vállalkozást, egyharmaduknál pedig adóvégrehajtás van folyamatban.

A területi kamarák mintegy 8 ezer regisztrációt elmulasztó céget adtak át az adóhivatalnak  hozzájárulás behajtásra 2013 végéig,  ezek egy részénél behajtották a kamarai hozzájárulást, ugyanakkor jelentős azoknak a cégeknek a száma, amelyek ellen egyéb behajtási eljárás is folyik – mondta Dunai Péter.

Forrás: MKOE