Egyre többször teszik fel a kérdést: kell-e fizetni magyar lakóhellyel rendelkező Európai Uniós nyugdíjasként 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? A tagállamokban eltérőek az öregségi nyugdíjjogosultság feltételei és az öregségi nyugdíj kiszámításainak a szabályai. Sok magyar dolgozik az Európai Unió másik tagállamában és közülük is egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíj-megállapítási kérelem benyújtása során, a fenti ténnyel ők is szembesülnek.
Minden tagállamban érvényes az a szabály, hogy csak akkor nyújtható be nyugdíj iránti kérelem, ha a jogosult elérte az adott országban előírt törvényes nyugdíjkorhatárt. Erre tekintettel előfordulhat, hogy valaki Magyarországon és egy másik Európai Uniós tagállamban is dolgozott, azonban csak az egyik országban minősül nyugdíjasnak.
Példaként említhető Ausztria. Sok magyar állampolgár évek óta Ausztriában dolgozik. Ausztriában a nők nyugdíjkorhatára alacsonyabb, mint Magyarországon. Ausztriában nők 60 évesen nyugdíjba mehetnek. (Megjegyzem, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan Ausztriában is emelkedni fog 65 évre. A nyugdíjkorhatárt emelésre azonban majd 2024-től 2033-ig kerül sor.)
Mindezek alapján többen érintettek abban, hogy Ausztriában már elérték a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjat kapnak, míg magyarországi nyugdíjukat nem tudják igényelni, mert az itthon szükséges nyugdíjkorhatárt még nem érték el. Ők Magyarországon élnek, osztrák nyugdíjasként. Az esetükben is felmerül az a kérdés, hogy kell-e fizetni magyar lakóhellyel rendelkező Európai Uniós nyugdíjasként havi 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés akkor áll fenn, ha minimum egy éve Magyarországon élő személy nem biztosított, egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult és egészségügyi ellátásra megállapodást sem kötött.
A fenti példánál maradva, a Magyarországon élő osztrák biztosított Magyarországon nem áll biztosítási jogviszonyban és egészségügyi ellátásra megállapodást sem kötött. Erre tekintettel a kérdés az, hogy jogosult-e a magyar jogszabályok alapján Magyarországon egészségügyi ellátásra vagy sem. Ha nem jogosult, akkor köteles havonta 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, addig amíg a magyarországi nyugdíjkorhatárt be nem tölti és amíg nem állapítják meg a kérelme alapján a magyar nyugdíjat.
Nézzük meg az erre vonatkozó magyar szabályokat:
Az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján többek között egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban részesül. (Az említett 14. § alapján a nyugdíjbiztosítási ellátások a társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: az öregségi nyugdíj; hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások; rehabilitációs járadék.)
Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 1997. évi LXXX. törvény 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
– a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, és belföldinek minősül.
A példában szereplő osztrák nyugdíjas belföldi – hiszen magyar lakóhellyel rendelkezik –, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. Mindezekre tekintettel nem kötelezheti őt a NAV arra, hogy magyarországi lakóhelye miatt fizessen havonta 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, az esetleges egészségügyi ellátására tekintettel.
Amennyiben a NAV hasonló helyzetben lévőknek előírná az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést, akkor ezt a döntést az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjára és a 16. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva megtámadhatják.