Január elsejétől jelentősen javulhat az anyagi helyzetük azoknak a családoknak, amelyek egymás után rövid időn belül vállalnak gyermekeket, ők ugyanis egyidejűleg több ellátást is igénybe vehetnek a gyermekeik után. Jól járnak a munka világába korán visszatérő szülők is, akik a munkabérük mellett a gyedet, illetve a gyest is megkapják.
A 2013. december 18-án kihirdetett 2013. évi CCXXIV. törvény szabályozza a gyermekgondozási díjra vonatkozó új szabályokat, amelyeket az alábbiakban részletesen ismertetünk.
1.) Ellátások halmozódása
Ha egy édesanya jelenleg gyermekgondozási díj folyósítása mellett otthon gondoskodik gyermekéről, míg a másik gyermekét 2014. márciusra várja, akkor a 2014. január 1-jétől hatályos szabály alapján a szülést követően az első gyermeke után továbbra is jogosult lesz gyermekgondozási díjra, míg a második gyermeke után terhességi gyermekágyi segélyt fog kapni.
A jövő évtől a különböző korú gyermekek után egyidejűleg több ellátás is adható. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel
— az egyik gyermeke után jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti;
– a gyermekgondozási támogatást, táppénzt, baleseti táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.
2.) Felsőoktatásban tanuló hallgatók gyermekgondozási díja
A 2013. december 31-ét követően született gyermek után az édesanya, aki felsőoktatási intézményben tanul, gyermekgondozási díjat kaphat, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
– az anya gyermekgondozási díjra a hatályos szabályok szerint nem jogosult,
– gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben tanul
– ezen képzésen minimum két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe),
– gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
– gyermeket saját háztartásában neveli, azaz például nem adja állami gondozásba, hanem maga neveli
– az anya magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
– a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Ez a gyermekgondozási díj több szempontból is eltér a már meglévő gyermekgondozási díjtól, azaz a hallgatói gyermekgondozási díj
– a gyermek születésének napjától jár egészen a gyermek 1 éves koráig;
– a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe nem számítható be;
– a 30 napos folyamatos biztosítás megszakítási időtartamába azonban be kell számítani;
– csak az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve állapíthatja meg.
A vérszerinti apa akkor kaphatja ezt a gyermekgondozási díjat, ha az anya meghal, vagy egyébként a fenti feltételek hiányában az anya nem kaphatja ezt az ellátást.
A gyermekgondozási díj összege egyéb jövedelem hiányában az alábbiak szerint alakul:
– felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2014-ben havi 101 500 forint) 70 százaléka,
– mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2014-ben havi 118 ezer forint) 70 százaléka.
3.) Ikergyermekekre vonatkozó szabály
Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további egy évig jár (azaz maximum a gyermekek 3 éves koráig). Ez a szabály azonban csak 2013. december 31-ét követően született gyermekek esetében alkalmazható. Ha például az ikrek 2014. január 1.00 óra 05. és 08. perckor születnek, akkor már a hosszabb idejű gyermekgondozási díj jár utánuk.
4.) Új szabály, hogy nem jár a gyermekgondozási díj az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha
– а gyermekgondozási díjга való jogosultság első igénybevétele а gyermek egy éves kora után kezdődik, és
– а jogosult báгmilyen jogviszonyban díjazásban – ide nem értve а szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és а nevelőszülői díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat.
Nem kell azonban ezt a 60 napos „várakozást” alkalmazni, ha az igénylő а gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy а gyermekgondozási díjban részesülő meghal.
5.) Gyermekgondozási díj melletti munkavégzés
A gyermek egyéves kora előtt nem lehet dolgozni. Ez esetben csak szerzői jog védelme alatt álló alkotásért, illetve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységért járó díjazás az, amelyek mellett a gyermekgondozási díjat is folyósítják.
2014. január 1-jétől a gyermek egyéves kora után a szülő, aki gyermekgondozási díjat kap, az ellátás további folyósítása mellett dolgozhat. A szülő munkavégzésének nincs időkorlátja, azaz akár napi 12 óra is lehet.
Akkor is jár a gyermekgondozási díj, ha az anya a munkavégzés miatt az egy évesnél idősebb gyermekét bölcsödébe, illetve családi napközibe helyezi el, vagy házi gyermekfelügyelő gondoskodik a gyermekről.
Fontos tudni, hogy az egyéni-, illetve a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Ezzel szemben a novemberben megjelent Tbj. módosítás nem szól a gyermekgondozási díj melletti munkavégzésről. Ez azt eredményezi, hogy a gyed melletti munkavégzéskor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat.