Évközi nyugdíjba menetel esetén hogyan érvényesül a kereseti korlát? Figyelembe kell venni a nyugdíjazás előtti keresetet is? Időarányosan kell kiszámolni a kereseti korlátot? A nyugdíjas munkavállaló éves jövedelme, ha meghaladja a minimálbér 18-szorosát, akkor attól a hónaptól kezdve nem jogosult a nyugdíjra. De például ha valakinek a szeptember hónapig járó munkabére már meghaladja az 1 827 000 forintot, akkor az nem dolgozhat nyugdíj mellett (szeptember 25-étől megy nyugdíjba)? Vagy pedig a keresete nem haladhatja meg időarányosan, azaz havi szinten a minimálbér 1,5-szeresét?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B §-a szerinti keresetkorlátot kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek esetében kell alkalmazni.

Az említett nyugdíjfolyósítás korlátozás során a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás megállapítását követően fennállt keresőtevékenységből származó kereseteket kell figyelembe venni. Az adott éven belül, a nyugellátás kezdő időpontjáig szerzett nyugdíjjárulék alapot képező keresetek a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset kiszámításánál kerülnek figyelembe vételre, a Tny. 83/B §-a szerinti keresetkorlát során irrelevánsak, hiszen azok nem nyugdíjasként szerzett keresetek.

A megkeresése szerint az adott személy ez év szeptember 25-étől lenne nyugdíjas, ezért a vonatkozó jogi szabályozásnak megfelelően nyugdíjasként legkorábban szeptember 26-ától létesíthet új biztosítási jogviszonyt – szeptember 25-én nem állhat munkaviszonyban, vagy annak megfelelő biztosítási jogviszonyban. A Tny. 83/B §-a szerinti keresetkorlátozás szempontjából pedig kizárólag a szeptember 25-ét követő jogviszonyaiból származó kereseteit kell figyelembe venni. A jogszabályban rögzített éves keretösszeg – 2014. évben 1 827 000 forint – független azon ténytől, hogy a saját jogú nyugellátás, vagy a korhatár előtti ellátás év eleji időponttól, vagy év közbeni időponttól kerül megállapításra.

A megkeresése szerinti esetben tehát, figyelemmel arra, hogy a nyugdíj 2014. szeptember 25-ei dátummal kerülne megállapításra, a fent említett 1 827 000 forintos keresetkorlát a 2014. szeptember 25-ét követően december 31-éig szerzett nyugdíjjárulék alapot képező keresetekre vonatkozik.

Amennyiben az érintett a keresetkorlátot a decemberi hónapra vonatkozó nyugdíjjárulék alapot képező keresettel érné el, úgy abban az esetben a december havi nyugdíjat vissza kell fizetnie.

Forrás

Külföldi munkavállalók esetében sokszor felmerül, hogy miként kell megigényelni a részükre a taj számot.

Mielőtt a taj igénylésére részletesen kitérnék, nézzük meg, hogy az 1997. évi LXXX. törvény alapján ki is a külföldi természetes személy?

Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.

Belföldi pedig az, aki

• Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
• szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
• hontalan.

Azaz például Magyarországon bejelentett lakóhellyel nem rendelkező német állampolgár a fenti szabály alapján külföldinek minősül.

A foglalkoztató – a foglalkoztatás megkezdése előtt – az OEP honlapján elérhető úgynevezett Megrendelőn kérheti a taj szám kiállítását. A Megrendelőn ki kell tölteni a foglalkoztató adatait, valamint a munkavállaló adatait. Továbbá a Megrendelőn nyilatkozni kell arról is, hogy a munkavállaló az Európai Gazdasági Térség más államában rendelkezik-e egészségbiztosítással.

A Megrendelőhöz a foglalkoztatónak fénymásolatban csatolni kell a külföldi személy munkavállalási engedélyét (ha ez szükséges a magyar munkavállaláshoz), valamint az útlevél, a vízum (ha szükséges), a tartózkodási engedély, a szálláshelybejelentő‐lap fénymásolatait is.

A kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve a külföldi munkavállaló részére taj-t képez és értesíti a foglalkoztatót a taj kártya átvételéről.

A taj kártyánál érdemes megemlíteni – és ez nem csak a külföldiek esetében igaz –, hogy az az országban bárhol igényelhető, azaz nem csak a lakóhely vagy a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél lehet kérni.

Forrás

Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság időszaka a nők kedvezményes nyugdíjánál a jogosultsági időbe? A Kúria kimondta a végső szót egy jogvitában.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2012. december 3-án kelt, a felperes szolgálati idő elismerése iránti kérelmét elbíráló határozatát helybenhagyta.

A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra, és arra kötelezte, hogy azt az időszakot, amely alatt a felperes fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjra jogosító idejeként ismerje el. Az ítéleti érvelés szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. évi törvény (Tny.) 18. § (2a)-(2c) bekezdései alkalmazásával a tanulmányok idején is fennállt munkaviszony kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak minősült, az a körülmény, hogy a felperes nappali tagozatos tanulmányok idején mentesült a munkavégzési kötelezettség alól, nem zárja ki a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony fennállásának megállapítását.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Tny. 18. § (2a)-(2c) bekezdései és a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (Kr.) 12. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozva.

A Kúria megállapította, hogy a munkaügyi bíróság a Kr. 12. § (1) bekezdés a) pontja helytelen értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy önmagában a munkaviszony fennállása, függetlenül attól, hogy a felperes folytatott-e ténylegesen kereső tevékenységet, a Tny. 18. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti jogosultsági időbe beszámít. A perben nem volt vitás, hogy a felperes a megjelölt időszakban munkát nem végzett, munkavégzés ellenében járó bérben, díjazásban nem részesült.

A peresített időszak a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyert, a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából azonban jogosító időnek nem minősül, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

Forrás