A kft.-k jelentős része nem tud, vagy nem akar áldozni az ilyen cégekre előírt törzstőke-emeléshez. Mit tehetnek? Példánk szerint van egy egyszemélyes kft. 500 ezer forint törzstőkével, a cég evás elszámolású. Nem szeretné a társaság törzstőkéjét felemelni a kötelezően előírt minimum 3 millió forintra, ezért inkább átalakítaná a kft.-t bt-vé. Meg lehet tenni ezt úgy, hogy közben megmarad továbbra is evásnak? Van-e más javaslat áfásan 9,5 millió forint bevétel mellett?

Tudnunk kell, hogy az eva hatálya alatt működő kft. bt.-vé történő átalakulása esetén eva alanyisága megszűnik, a következő törvényhelyek alapján:

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

„Vegyes rendelkezések

22. § (2) Az adóalany (eva alany) nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését.

Az adóalanyiság megszűnése

3. § (1) Az adózó adóalanyisága megszűnik:
b) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;

Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az eva-törvény hatálya alá nem lehet bejelentkezni, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg. Ilyen esetben az egyéni cég – mivel újonnan alapított vállalkozásnak minősül, ezért  – két év elteltével a törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte esetén választhatja az adóalanyiságot.”

Átalakulás elvileg drágább, mivel itt ki kell fizetni a kft. teljes bejegyzési költségét, plusz a könyvvizsgáló audit díját, plusz 50 ezer forint illeték, illetve közzétételi díj van rajta. Így a javaslatok:

1. 2016. március 15-éig kell a törzstőkét megemelni (nem pedig jövőre), és az adózó ennek a kivitelezésére több lehetőség közül választhat (apport, osztalék, osztalékelőleg stb.)  Érdemes inkább törzstőkét emelni, ha az adózó számára egyébként bevált az eva.

2. Átalakulás egyebekben igen költségek, magas az illeték és szükséges könyvvizsgálati audit is, vagyonmérleg, tárgyi eszközök átvitele stb.

3. Ha az adózó a kft.-t mégis átalakítaná bt.-vé, választhatja kivát, vagy a katát is, bár az utóbbinál az általános szabályok szerint évi 6 millió forintig lehet adózni, a fölötte lévő részre már 40 százalék az adó.

Forrás

Milyen előírásokat kell betartani a házipénztár vezetésénél? Az igazán autentikus választ a konkrét körülmények ismeretében lehet kialakítani, de segítség gyanánt érdemes továbbolvasni:

Kétszemélyes kft.-t működtetünk, nincs külön pénztáros, az ügyvezető kezeli a házipénztárt – írta olvasónk. Azt kérdezte, hogy kötelező-e a cégnek, tehát ez esetben az ügyvezetőnek vezetni a házipénztárt, vagy megállapodás alapján és a számviteli politikában is rögzítve a könyvelő is vezetheti-e? A vezetés módja hogyan célszerű és szakszerű: kézzel vagy számítógéppel történjen?

A számviteli politika keretében készíti el a vállalkozás a pénzkezelési szabályzatát is, amelyben ki kell jelölni azt is, hogy ki a felelős a pénztárért, illetve ki a pénztáros – szögezte le Szolnoki Béla. Hozzátéve: nincs olyan szabály, ami kizárná, hogy a könyvelő végezze a pénztári munkát is. Ennek azonban összhangban illik lenni az adott személy munka- vagy egyéb jogviszonyával, illetve annak leírásával, és azzal, hogy a pénztárossal szemben követelmény, hogy ez a munkakör ténylegesen folyamatos operatív (napi) munkát jelent(het), valamint célszerű megoldani a független ellenőrzést is.

A pénztárt lehet vezetni kézzel és számítógéppel is, a választást alapvetően befolyásolja a vállalkozás jellege, illetve a pénztári mozgások gyakorisága, az ellenőrzés módszere, valamint az, hogy a számviteli törvény szerinti szigorú számadási kötelezettség hogyan oldható meg (lásd Sztv. 168.§).

Például, ha naponta jellemző a jelentősebb pénztári forgalom, akkor technikailag a számítógéppel egyszerűbb azt vezetni, még akkor is, ha a hiteles bizonylatokat kinyomtatva indokolt aláírni. A megoldás kialakításánál nagy szerepe van annak, hogy az adott helyen a szigorú számadási kötelezettség bizonylati rendjét hogyan tudják megoldani (Sztv. 168. §), és melyik megoldás jár kisebb idő- és pénzbeli ráfordítással.

Forrás