2014. május hónap bejegyzései

Bejárónőt, bébiszittert foglalkoztat?

Közzétéve: Szerző:

Ha a takarításra, mosásra, vasalásra, a kerti munkákhoz, vagy gyermekének nyelvtanulásához alkalmaz valakit, az illető díjazásán felül viszonylag olcsón megúszhatja a közterheket. De súlyos bírságot is fizethet, ha megszegi a háztartási munkára vonatkozó előírásokat.

598

A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény rendelkezik.

A törvény 1. §-a szerint adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül a természetes személyek között háztartási munkára létesített jogviszony.

Ugyancsak az 1. § határozza meg, mi tekinthető és mi nem háztartási munkának.

Eszerint háztartási munkaa kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Nem tekinthető háztartási munkának

- a fenti munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,
– ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató – akár közvetve – mástól juttatásban részesül,
– ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál.

Az 1. § szerint háztartási alkalmazotta háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi.

Foglalkoztató pedigaz a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.

Adórendszeren kívüli kereset a törvény szerintaz olyan járandóság, amelyet a törvényben meghatározott foglalkoztató a háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.

Bejelentési kötelezettség

A bejelentéshez szükséges adatok

Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a következő adatokat:
– a foglalkoztató adóazonosító jelét,
– a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
– a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.

A bejelentés módja

A foglalkoztatónak választási lehetősége van, hogy a bejelentési kötelezettségét milyen formában teljesítse.

A bejelentési kötelezettség teljesíthető:
– elektronikus úton, a kormányzati kézbesítési szolgáltatás alkalmazásával (ügyfélkapu) vagy
– telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon.
(3. §)

Tehát papíron, postai úton vagy személyesen nem lehet benyújtani a bejelentést.

A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása

A háztartási alkalmazott bejelentését több hónapra előre is teljesíteni lehet. Ebben az esetben meg kell jelölni a bejelentés időszakának a kezdetét és a végét.

Ha a bejelentési időszak végeként megjelölt hónap eltelik, de a foglalkoztatás tovább folytatódik, akkor a bejelentést meg kell ismételni a foglalkoztatás továbbfolytatásának időszakára is.

Havonta történő bejelentés esetén a háztartási munkára vonatkozóan teljesített bejelentés a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatását ismét be kell jelenteni.

Például a foglalkoztató 2014. január 18-án háztartási alkalmazottat foglalkoztat, és ugyanezen személyt 2014. február 10-én is foglalkoztatja. A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettséget mind január, mind február hónapban teljesítenie kell.

Regisztrációs díjfizetési kötelezettség

A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli.

A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napig foglalkoztatják a háztartási alkalmazottat. Ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat több hónapra előre jelenti be, az 1000 forintos regisztrációs díjat minden hónapra meg kell fizetnie.

Amennyiben például az egyik foglalkoztató a háztartási alkalmazottat havonta 1-1 napon foglalkoztatja, a másik pedig egész hónapon keresztül, mind a két foglalkoztatónak meg kell fizetnie a havi 1000 forint regisztrációs díjat.

A havi regisztrációs díj nem jár vissza akkor, ha az adott hónapban a háztartási alkalmazottat mégsem foglalkoztatják és a foglalkoztatás bejelentését a bejelentést követő 24 órán belül a foglalkoztató nem vonta vissza. (4. §).

A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, és a háztartási munkára alkalmazott személy az 1997. évi LXXX. törvény vonatkozásában nem minősül biztosítottnak.

E jogcímen tehát sem egészségügyi szolgáltatásra, ellátásra, sem nyugellátásra nem szerez jogosultságot a háztartási alkalmazott.

A regisztrációs díjfizetés módja, határideje

A foglalkoztató a havi 1000 forint összegű regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára (10032000-01076215) készpénzzel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.

Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékokat?

A törvény 4. §-a szerint a foglalkoztató az általa háztartási munkára meghatározott tevékenység végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó- és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha bejelentési kötelezettségét a foglalkoztatást megelőzően teljesítette. Így ha a természetes személy munkáltató a háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazottnál adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, tehát a munkáltató mulasztása nem jelenti azt, hogy a fizetési kötelezettséget a háztartási alkalmazottnak kell teljesíteni.

Adó- és járulékfizetési kötelezettség

Közteher-fizetési kötelezettség a törvény 2. § (4) bekezdése alapján akkor áll fenn, ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni.

Ilyenkor a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és egyéni járulékokat kell fizetnie a foglalkoztatónak, az adott jogviszonynak megfelelően (például munkaviszony, megbízás).

Bevallás

Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.

Tehát háztartási munka végzése esetén a foglalkoztatónak nem kell ’08-as bevallást benyújtani, illetve a magánszemélynek sem kell az ’53-as bevallásban e keresetről számot adni.

 Igazolás kiadása

A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól.

Ha a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti. A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.

A foglalkoztató által kiadott igazolásnak tartalmaznia kell:

  •  a foglalkoztató adóazonosító jelét,
  •  a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
  • a tényleges foglalkoztatás kezdő napját,
  • a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét,
  • a kifizetés időpontját,
  • a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását,
  •  a foglalkoztatás helyének címét,
  •  a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását.

(5. §)

Mulasztási bírság

A foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben bejelentési, és regisztrációs díjfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztja (6. §).

Forrás

Fontos információk nyugdíjasok százezreinek: ezt kell tudni a kereseti korlátról

Közzétéve: Szerző:

A korhatárt még be nem töltött öregségi nyugdíjas személy esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény kereseti korlátot határoz meg.

A Tny. 83/B szakaszának (1) bekezdése szerint, ha az említett körbe tartozó személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2014-ben 1 827 000 forintot), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a Tny. 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni.

Tulajdonképpen ezzel már válaszoltunk is a címben megfogalmazott kérdésre, jövedelem-túllépés esetén az adott év végéig (vagy ha ezt megelőzi a korhatár betöltése, akkor a korhatár betöltésig) szünetel a nyugellátás folyósítása, illetve ha a korlát túllépésére december hónapban kerül sor, akkor a december havi ellátást vissza kell fizetni.

Ez a viszonylag egyszerű szabály azonban több problémát is felvet.

Az első, hogy miként szerez tudomást arról a nyugdíjfolyósító, hogy az adott nyugdíjas a jövedelme meghaladta a „kritikus” összeget? Nos, egyrészt a NAV adatszolgáltatás alapján, másrészt pedig magának az érintettnek a bejelentése révén. A Tny. 97. § (5) bekezdése értelmében ugyanis a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti, így a kereseti korlát túllépéséről is.

E bejelentési kötelezettsége természetesen akkor áll fenn a munkavállalónak, ha az adott nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet ténylegesen meg is kapta. Előfordulhat azonban, hogy a nyugellátás a nyugdíjas munkavállaló egyébként jogszerű bejelentése ellenére, már ezt megelőző időszaktól kerül szüneteltetésre. Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény végrehajtását segítő 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 4/A szakaszának (2) bekezdése szerint ugyanis az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.

Például, ha egy nagyobb összegű kifizetésre (amellyel a nyugdíjas kereseti korlátját túllépi) 2014 novemberében került sor, ám az augusztus-szeptember hónapokra vonatkozik, akkor az érintettnek az október, november és december havi nyugellátásának a visszafizetésre kap határozatot, hiszen az említett kifizetést szeptember–október hónapra kell figyelembe venni.

A nyugdíjas egyébként a nyugellátás folyósításának a szüneteltetése tartama alatt is nyugdíjasnak minősül, megilleti az egészségügyi szolgáltatás illetve, ha egyéni vagy társas vállalkozó, akkor továbbra is kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő. (Tny. 83/C §, illetve. Tbj. 4. § e) pontja.)

Viszont, ha nem vállalkozóról van szó, akkor a szünetelés tartama alatt meg kell fizetnie a Tbj. 25. szakasza értelmében a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is. Ez viszont a vázolt esetben azt is felveti, hogy a járulékfizetést utólag kell rendezni. Erre a legegyszerűbb megoldás az önellenőrzés, illetve a munkavállalótól a járulék utólagos levonása.

A korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülőkre a fent említett szabályokat ugyancsak alkalmazni kell azzal, hogy az ő esetleges járulékfizetési kötelezettségüket semmilyen módon sem befolyásolja az ellátásuk kereseti korlát túllépése miatti szüneteltetése, hiszen az említett ellátásokban részesülők nem minősülnek sajátjogú nyugdíjasnak, így biztosítási jogviszony létesítése esetén az általános előírások szerinti járulékfizetés terheli őket.

Forrás

Így jár a gyes és a gyed külföldi munkavégzés alapján

Közzétéve: Szerző:

Számos olvasói kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy külföldi munkavégzés, vagy külföldre költözés esetén hol, és hogyan lehet igénybe venni a gyermekek utáni ellátásokat?

Férjem és én Németországban dolgozunk, már több mint két éve. 2014. április végén lejár a munkaszerződésem, és májustól Magyarországon fogok dolgozni, mint társas vállalkozó. Első gyermekünket 2014. szeptemberre várjuk, és úgy tervezzük, hogy ezt követően Magyarországon maradunk. Szeretném megkérdezni, hogy kaphatok-e Magyarországon gyermekgondozási díjat?

Gyesen vagyok itthon a második gyermekemmel. Férjem Ausztriába megy dolgozni, és úgy döntöttünk, hogy mindannyian Ausztriába költözünk. Ezt követően is jár nekem a gyes?

Több, ezekhez hasonló kérdés merül fel a külföldi munkavégzés és a gyermek(ek)hez fűződő ellátások kapcsán. Válaszadás előtt nézzünk meg két fontosabb jogszabályt.

– Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak uniós koordinációját a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és annak végrehajtási rendelete, a 987/2009/EK rendelet szabályozza.

– A családok támogatásáról szóló 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.

Azaz a fenti szabály alapján a pénzbeli családi ellátás magába foglalja a biztosítási jogviszonyon alapuló ellátást, mint a gyermekgondozási díjat, valamint a biztosítási jogviszonytól független ellátásokat, azaz a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást.

Elsőként nézzük meg, miként alakul a gyes folyósítása, ha a család kiköltözik Ausztriába.

Gyermekgondozási segély a biztosítási jogviszonytól független, családtámogatási ellátás. A családtámogatásnál az egyik meghatározó szempont, hogy az adott állampolgár hol él életvitelszerűen. A példában szereplő esetben a család Ausztriában fog élni. További szempont, hogy az apa Ausztriában fog dolgozni. Ha a család életvitelszerűen Ausztriában él, és az apa Ausztriában dolgozik, akkor a gyermekgondozási segélyt – ha a jogosultsági feltételek fennállnak – Ausztria folyósítja, az osztrák jogszabályok alapján.

Megjegyzem, hogy a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága tud segítséget nyújtani a családtámogatási kérdésekben azoknak, akik az Osztrák Köztársaságban folytatnak keresőtevékenységet, vagy ha e család tagjainak valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az osztrák hatóság megkeresése szükséges.

A gyermekgondozási díj biztosítási jogviszonyon alapuló ellátás, amely függ a biztosítási jogviszonytól, azaz a keresőtevékenység hosszától és a járulékalapot képező jövedelem mértékétől. A fenti szociális biztonsági rendeletek alapján a másik tagállamban szerzett biztosítási időket figyelembe veszik az ellátás megállapítása során, azonban az ellátás mértékét abban az országban elért átlagos jövedelem vagy az átlagos járulékalap alapján kell kiszámítani, amely ország az egészségbiztosítási ellátást megállapítja.

A magyar szabályok alapján a gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Azaz a leendő édesanyának a szülést megelőző két éven belül van 365 nap biztosítási ideje, így a saját háztartásban nevelendő gyermeke után, Magyarországon gyermekgondozási díjat fog kapni az első kérdésben említett szülő, aki Németországból költözik haza Magyarországra.

Forrás