Minimálbér, garantált bérminimum: itt van a 2015-ös összeg

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, és 122 ezer forint a garantált bérminimum összege, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A jövő évi bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a megállapodások alapján rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról.

Elmondta: a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3,4 százalékkal nő jövőre a 2014-es szinthez képest. Mivel a jövő évre prognosztizált infláció mértéke 1,8 százalék, a megállapodás további reálbér növekedést jelent – tette hozzá. A miniszter sikernek nevezte, hogy Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2014 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, ami összességében 38 százalékos növekedést jelent.

A miniszter kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi adókedvezményeknek köszönhetően. Csak októberben 3,7 százalékkal nőttek a bérek reálértéken, így csaknem két éve tart a bérek vásárlóértékének emelkedése – közölte. Varga Mihály kiemelte: 22 éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, mint most. Közel 4,2 millió ember dolgozik az országban, 360 ezerrel több, mint egy éve – tette hozzá. Az elmúlt egy évben közel 160 ezer embernek sikerült elhelyezkednie a versenyszférában – jegyezte meg. A munkahelyvédelmi lépéseknek köszönhetően több mint 800 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen és gyesről visszatérő ember munkahelyének megőrzéséhez sikerült hozzájárulni – mondta.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a munkavállalók képviseletében kiemelte: megfelelő megállapodást kötöttek, aminek eredményeképpen 3-4 százalék közötti bérajánlás is született, azaz sikerült egy olyan orientációt adni a munkahelyi tárgyalásokra, ami a gazdasági potenciált is figyelembe véve irányszámot ad a tárgyaló partnereknek. Hozzátette: az utóbbi években a gyakorlat mindig felülírta a megállapodásokat, mindig több volt az átlagos bérnövekedés, mint amit az ajánlás tartalmazott.

Gaskó reméli, hogy 2015-ben 5 százalék körüli lesz az átlagos keresetnövekedés. A bérmegállapodásokat előkészítő VKF és a monitoring bizottság működtetésével kapcsolatban Gaskó István elmondta: 2013-2014-ben eltértek az önként vállalt szabályoktól, és a munkavállalói oldal szerint egy elégtelen tárgyalási gyakorlat alakult ki. Ezért a mostani megállapodás második fejezetében felsorolták az elsősorban a munkavállalói oldal által felvetett problémákat, amelyekről február elsejétől megindulnak a tárgyalások a szociális partnerek között – mondta.

Tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Hozzátette: elrendezték a „nagy port kavart” korkedvezményes nyugdíj ügyét is, a felek tudomásul vették, hogy december 31-ével a rendszer kivezetésre kerül. Azonban egyetértés van abban, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai valamint pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek – tette hozzá.

A Liga elnökének ismertetése szerint határidőként a tavaszi parlamenti ülésszak végét jelölték meg a felek, legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a tárgyalások során létrejött, jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat. Gaskó István közölte azt is, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha „nem kellő irányt vesznek” a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.

A szakszervezeto vezető kitért a cafetéria rendszerre, amelynek átalakítása kimaradt a megállapodásokból. Azt szerették volna elérni, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak is kedvezményesen adózzanak 200 ezer forint felett is, a SZÉP-kártyához hasonlóan – mondta. Ezt nem sikerült most elérni, ezért a jövő évi tárgyalások során ezt a kérdést is napirendre tűzik – tette hozzá.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a munkáltatók képviseletében üdvözölte a megállapodás létrejöttét, előremutató eseménynek nevezte, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkaadók több kérdésben közös álláspontra tudtak jutni. Úgy véli, nem lesz könnyű a vállalkozások többségének kitermelnie a megemelt minimálbér összegét, azonban nagyon fontos, hogy ez hozzájárul a társadalmi jólét növeléséhez, a legkisebb keresettel rendelkezők életszínvonalának emeléséhez.

Az elmúlt két évben mintegy 3 százalékkal jobban emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, mint amit a gazdasági teljesítmény és az infláció indokolt volna, ami 3 év alatt körülbelül 8 százalékos reálbér-emelkedést idézett elő – jegyezte meg Rolek.

Forrás

Készpénzes vásárlásoknál kell-e azonosító adat?

Ha a vállalkozásnak nincs önálló pénztárosa, a készpénzes vásárlásoknál szerepelnie kell-e a számlán a vásárlásokat lebonyolító személy azonosító adatait? „A vállalkozásnál nincs munkakörileg önálló pénztáros, mert az első számú vezető látja el a pénzkezelést, és a pénzkezelési szabályzatban rögzítettek szerint pénztárkiadási, illetve -bevételi bizonylatot akkor kötelező kiállítani, ha nincs alapbizonylat” A készpénzes vásárlások esetében a számlán szerepelnie kell-e az értékesítő-pénzátvevő aláírásának és személyi igazolvány számának, tekintve, hogy a pénztári kiadások tekintetében a pénz átvevőjét azonosítani szükséges?

Amennyiben a szóbanforgó számla, készpénzfizetési számla adattartalma megfelel az áfatörvény 169., illetve 176. §-ában előírtaknak, azon további adatokat – a kereskedőnek mint magánszemélynek személyes adatait – feltüntetni nem kell.

Az egyszerűsített készpénzfizetési számla önmagában is igazolja a kifizetés megtörténtét, mivel annak kibocsátása csak az ügylet teljesítésével, és ellenértéke átvételével egyidejűleg történhet.

Abban az esetben, ha számla kiállítása igazolja az ügyletet és azon fizetési módként készpénzfizetést tüntetett fel a kibocsátó, de a teljesítés, illetve a számla keltétől eltérő időpontot jelölt meg fizetési határidőként, akkor a számla mellett a kifizetés tényét igazoló bizonylatra is szükség van (például a kereskedő, a szolgáltató által kiállított bevételi pénztárbizonylat nyugta része, utánvét nyugtája, postai feladóvevény stb.).

Egyebekben, a házipénztárnak az Olvasó által leírt kezelése esetében – ahogyan arra a kérdés is utal –  csak azon gazdasági eseményekről kell a pénzkezelőnek saját szigorú számadás alá vont bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylatot kiállítania, amelyekhez nincs külső személy által kiállított bizonylat.

Forrás

Külföldön van bankszámlája? A NAV-nál landolhatnak az adatai

Mi a tartalma a nemzetközi adóügyi információcseréről aláírt megállapodásnak, kiket és milyen formában érint, mire számíthatnak a külföldi bankszámlával rendelkező vállalkozások és magánszemélyek? Összefoglaltuk.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Magyarország képviseletében Berlinben aláírta a nemzetközi adóügyi információcseréről megállapodást, amely mérföldkőnek számít az adóelkerülés elleni küzdelemben. A dokumentumot közel 50 ország és joghatóság minisztere, magas szintű képviselője írta alá az OECD Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórum rendezvényén – olvashatjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium weboldalának október 29-ei bejegyzését.

Az OECD 2014. július 14-én jelentette meg ajánlását (http://www. oecd.org/ctp/exchange-of-tax-information/standard-for-automatic-exchange-of-financial-information-in-tax-matters.htm), amely magában foglal egy országok közötti automatikus információcsere egyezmény modellt magyarázatokkal, a bankok és hasonló intézmények számára kötelező jelentési és információgyűjtési szabványokat (Common Reporting Standard, CSR), módszertanokat, illetve az adóhatóságok számára előírt adatvédelmet és IT formátumokat. Ennek a dokumentumnak az aláírására került sor Berlinben.

Magyarország az úgynevezett korai alkalmazók csoportjába tartozik, akik vállalták, hogy 2016 végére megkötik az információcsere egyezményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a rendszer 2017 elején már működni kezdjen. Ahhoz, hogy Magyarország újonnan vállalt kötelezettségének eleget tudjon tenni, szükséges a magyar adatvédelmi törvények és az adatbiztonsági rendszer áttekintése és a kiadott OECD szabvánnyal összhangba hozása, illetve a magyar bankoknak is alaposan fel kell készülniük abban a tekintetben, hogy a külföldiek kezében lévő magyarországi bankszámlákról és tulajdonosaikról milyen információt kell összegyűjteniük és szolgáltatniuk a magyar adóhatóság felé, aki azután az adatokat továbbítja a tényleges számlatulajdonos illetősége országa felé.

A bankokra nagyon nagy feladat hárul ezen a téren, nekik kell hitelt érdemlően megbizonyosodni arról, hogy a számlatulajdonos a jövedelem tényleges haszonhúzója (beneficial owner), illetve, adatot kell szolgáltatniuk a bankszámla egyenlegéről, és a bankszámlán elkönyvelt hozamokról is. Külföldi kollégáik hasonlóan járnak majd el a saját országukban lévő nem belföldi illetőségű személyek által birtokolt bankszámlákkal kapcsolatosan.

Amennyiben a résztvevő ország pénzintézete nem tesz eleget jelentési kötelezettségének, a hazai szabályok szerinti büntetések vonatkoznak rá, például elveszítheti a működési engedélyét. Amennyiben a számlatulajdonost és a tényleges haszonhúzót a bank nem tudja megfelelően azonosítani, úgy keresztül kell nézni az adott tulajdonoson és a feltételezett haszonhúzónak kell a jövedelmet tulajdonítani, illetve információ hiányában a bankszámla nyitását meg kell tagadni.

Az OECD egyezményt első körben a korai alkalmazók csoportja alkalmazza majd, ezek közül pedig még jónéhány pénzügyi központ hiányzik. (A  korai alkalmazók csoport tagjai a következők: Argentina, Belgium, Bulgária, Kolumbia, Horvátország, Ciprus, a Czech Köztársaság, Dánia, Észtország, Fáraó Szigetek, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, India, Írország, Olaszország, Korea, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Málta, Mexikó, Hollandia, Norvégia, Legyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Dél-Afrika, Spanyolország, Svédország és Anglia (beleértve a tengerentúli terülteket is). Bár a folyamattal egyetértenek, és részvételi szándékukat is jelezték, kimaradt a korai alkalmazók csoportjából néhány jelentős pénzügyi központ, mint például Svájc, Ausztria, Luxemburg, vagy Szingapúr. Az Egyesült Államok is csak a későbbiekben csatlakozik az egyezményhez, ami érthető, hiszen a 2010 óta hatályben lévő FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) szabályok az OECD ajánlásokhoz nagyon hasonló célt valósítanak meg.

Az OECD Model szerint az alábbi információtartalmat kell a pénzintézeteknek (beleértve a vállaltcsoport finanszírozásra szakosodott cégeket, bankokat, brókereket, befektető cégeket és biztosító társaságokat stb.) összegyűjteniük és évente jelenteni adóhatóságuknak, aki azt továbbadja az illetőség országa adóhatóságának:

Számlatulajdonos neve, címe, illetőség országa, adószám, születési hely és év, bankszámlaszámok, a bankszámlák záró egyenlege (értéke), kapott és fizetett osztalék, kamat és egyéb, a bankszámlán tartott befektetés által generált jövedelem, a számlavezető bank adatai.

A már jelenleg is hatályos megtakarítási irányelvhez hasonlóan tehát nemcsak a jövedelmet, hanem a bankszámla nagyságát is közölni kell. Újdonság, hogy a közlés egyetlen ország tekintetében sem választható, hanem kötelező, és nemcsak a közvetlen tulajdonosról kell adatot gyűjteni és szolgáltatni. Az adatgyűjtés mikéntjét is részletesen előírja az egyezmény. Attól függően, hogy meglévő vagy új számláról, magas (1 millió USD fölött), vagy alacsony értékű számláról, illetve magánszemély vagy nem magánszemély számlatulajdonosról van-e szó, az adatokat a számlatulajdonos önbevallása, valamint elektronikus, illetve papír alapú adatgyűjtés és ellenőrzés útján szerzik meg a bankok. Ha a banknak bármely adatot illetően kételye van, akkor az adatokat minden vélhetően érintett adóhatóságnak továbbítják.

A rendszer nem tartalmaz előírásokat arra az esetre, ha a bank és az adózó által közölt adatok nem egyeznek, az ellenőrzést, illetve a kapott adatok felhasználását az illetőség országának adóhatósága jogkörébe utalja. Egyelőre még sok a kérdőjel atekintetben, hogy mihez fog az adóhatóság a kapott adatokkal kezdeni, hiszen a közölt számadatok elméletben sem egyezhetnek meg az adóbevallások adataival, mivel a befektetés, a bankszámla vezetés és az adóbevallás pénzneme mind különböző lehet, ezért az adatok tartalma erősen függ a keresztárfolyamok változásától és az értékelési szabályoktól. Ráadásul Magyarországon nincsenek haszonhúzó szabályok, így közvetett jövedelemtulajdonosnak csak akkor kell a jövedelmet a bevallásában szerepeltetnie, ha a tulajdonosi láncban ellenőrzött külföldi társaság található.

Az adófizetési kötelezettség és az adóbevallás természetesen ezután is változatlanul a jövedelem tulajdonosát terheli, a tájékoztatási kötelezettség csak a jövedelmek eltitkolásának megnehezítését célozza.

Jövőre várható, hogy mind a magyar, mind a többi korai alkalmazó országának pénzintézetei pótlólagos adatokat és igazolásokat fognak bekérni a külföldi számla tulajdonoktól és azok tulajdonosaitól annak érdekében, hogy az új egyezmények hatályba lépésekor jelentési kötelezettségüket teljesíteni tudják.

Forrás