2014. december hónap bejegyzései
Szigorítás a szociális segélyeknél: az önkormányzatokon a sor 2015-ben
Jelentősen felülírná a rászorultság alapján járó vagy adható segélyek rendszerét az Országgyűlés előtt lévő két törvénymódosítási javaslatcsomag. Egyebek mellett megszűnne a rendszeres szociális segély, illetve a lakásfenntartási támogatás. A rászorulóknál kieső forrásokat az egyes önkormányzatok pótolhatnák ki települési támogatásokkal.
Jelentősen felülírná a rászorultság alapján járó vagy adható segélyek rendszerét az Országgyűlés előtt lévő két törvénymódosítási javaslatcsomag. Egyebek mellett megszűnne a rendszeres szociális segély, illetve a lakásfenntartási támogatás. A rászorulóknál kieső forrásokat az egyes önkormányzatok pótolhatnák ki települési támogatásokkal.
Kettő törvényjavaslat is fekszik az Országgyűlés előtt, amely számos pontban érinti a szociális ellátásokkal kapcsolatos szabályokat. Az egyik a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról T/2141. számú törvényjavaslat. A másik pedig a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoc. tv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat.
Nevezett két törvényjavaslat jelentősen felülírná a rászorultság alapján járó vagy adható segélyek rendszerét.
A tervezet szerint a Szoc. tv. (25. § (3) bekezdés) szerinti rászorultság alapján járó pénzbeli ellátásai közül megszűnne
– a rendszeres szociális segély,
– a lakásfenntartási támogatás, míg
– a rászorultság alapján járó természetben nyújtott ellátások közül a Szoc.tv. 55. §-a szerinti adósságkezelési szolgáltatás azzal, hogy a módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, illetve a 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Jövő év szeptember 1-jétől ugyancsak megszűnne a Gyvt. 20/C. §-a alapján nyújtható óvodáztatási támogatás arra hivatkozásul, hogy 2015. szeptemberétől bevezetik gyermekek hároméves korától kötelező óvodáztatást.
Továbbra is megmaradna:
– az időkorúk járadéka,
– a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
– az ápolási díj.
Új ellátási formaként jelenik meg az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy részesülhet majd ebben a támogatásban, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
– egészségkárosodott személynek minősül, vagy
– 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bekezdés], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.
További tervezett változás, hogy míg a korábban említett pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényt a jövőben a járási hivatal bírálhatná el, addig a képviselő-testület – a Szoc. törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint – a szociális törvény alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként települési támogatást állapíthatna meg.
A kötelező segélyek körén kívüli további támogatásokról, segélyekről tehát az önkormányzat szabadon dönthet majd. A Szoc. törvény tervezett 45. szakasza példaszerűen sorolja fel azokat az területeket, amikor „különösen” javasolja a támogatást a krízishelyzetbe került személyek számára. Eszerint települési támogatás nyújtható majd:
– a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
– a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
– a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
– a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Ezen túlmenően a törvény leszögezi: a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
A pénzbeli ellátásokon kívül a járási hivatal természetbeni ellátásként
– alanyi közgyógyellátást, illetve normatív közgyógyellátást, valamint
– egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is megállapíthat.
Euróban fizetné a munkabért?
Lehet-e euróban megállapítani és fizetni magyarországi munkavállalók munkabérét? “A munka törvénykönyve alapján a munkabért megállapítani és megfizetni csak forintban lehet. Jól értelmezem-e, hogy a munkaszerződésben a munkabért csak forintban lehet megállapítani, illetve a kifizetés is csak forintban történhet? Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló nyilatkozik, a forintban meghatározott munkabérét euróban szeretné felvenni, és a társaság eleget tehet-e a kérésének? Ha igen, milyen módon kell meghatározni az utalandó euró összegét?”
Az Mt. szerint a munkabért valóban forintban kell megállapítani és kifizetni, amely vonatkozik mind az alapbérre, mind a bérpótlékokra és az egyéb bérelemekre. Miután a munkabér forintban megállapítására és kifizetésére vonatkozó 154. § (1) bekezdése kógens szabály, nincs lehetőség, hogy ettől a szabálytól a felek akár a munkaszerződésben, akár kollektív szerződésben eltérjenek.
Amennyiben mégis elfordul, hogy a munkabért a munkaszerződésben külföldi pénznemben, devizában határozták meg, a munkabért forintban – a munkaszerződés megkötésekor érvényes MNB árfolyam alapján meghatározott összegben – kikötöttnek kell tekinteni, és így kell megállapítani.
A külföldi pénznemben történő munkabér meghatározása esetén a munkabért a deviza-forint árfolyamára tekintettel át kell számítani forintra, és a forintban így meghatározott összeg minősül a munkavállaló alapbérének. Azaz ha a munkabért a felek külföldi pénznemben határozták meg, a munkaszerződésnek ez a része érvénytelen! A külföldi pénznemet a munkaszerződés megkötésekor érvényes MNB árfolyam alapján forintösszegre át kell számítani, ez minősül a munkaszerződésben kikötött és az Mt. 154. § (1) bekezdésének megfelelő, forintban megállapított munkabérnek.
A fenti tilalom nem vonatkozik a külföldön történő munkavégzésre, tekintettel az az után járó munkabér megállapítására, illetve kifizetésére. Ilyen esetben ugyanis a munkabér a külföldön történő munkavégzés helye szerinti külföldi pénznemben megállapítható.