A biztosítotti jogviszony járulékfizetésen alapul, ami a munkavégzésért fizetett keresethez kötődik. Bemutatunk egy olyan jogviszonyt, ami munkavégzés és járulékfizetés nélkül is megalapozza a biztosítotti jogviszonyt.

A munka törvénykönyve a munkavégzés számos formájáról szól, így például külön rendelkezik az alkalmi munkavállalásról, a távmunkáról, a munkaerő-kölcsönzésről és a behívás alapján történő munkavégzésről.

Ez utóbbi munkaviszony részmunkaidős foglalkoztatás esetén valósulhat meg. Ha a foglalkoztatásra munkaidőkeretben kerülne sor, akkor a munkaidőkeret tartama a 4 hónapot nem haladhatja meg.

Akkor kerülhet sor a behívás alapján történő munkavégzésre, ha a munkáltató a munkavállalót maximum napi 6 órában foglalkoztatja, és a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatokat esedékességhez igazodva látja el. Azaz a munkavállaló akkor dolgozik, ha a munkáltató behívja munkavégzésre. A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább 3 nappal előre kell közölnie a munkavállalóval.

Kérdésként merül fel, hogy miként alakul a biztosítási jogviszony a két behívás közötti időszakban, amikor a munkavállaló nem végez munkát, és díjazásban sem részesül?

Ezt a kérdést az 1997. évi LXXX. törvény külön nem szabályozza. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló 2015. évi törvényjavaslatba sem került be olyan szabály, amely erre a különleges foglalkoztatásra kitérne.

Jogi szabályozás hiányában a NAV kiadott egy tájékoztatót, amelyben az alábbiak szerint rendelkezik a biztosítási jogviszonyra vonatkozóan:

„1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Így a behívás alapján történő munkavégzés esetében is a munkaviszony alapján létrejön a biztosítási jogviszony, amit a ’T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. A behívás alapján történő munkavégzés esetében a munkaviszony a két behívás közötti időszakban is folyamatosan fennáll, nem szünetel. Erre tekintettel a Tbj. 8. §-a nem alkalmazható, azaz nem szünetel a munkavállaló biztosítása.” *

Mindezek alapján a biztosítási jogviszony akkor is fennáll, ha nem kerül sor a munkavállaló behívására, azaz a munkavállaló nem végez munkát.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a behívásra épülő munkaviszonyban foglalkoztatott személy csak akkor fizet járulékot, ha van ezen tevékenységből jövedelme. Amikor nem dolgozik, akkor semmilyen járulék megfizetésére nem kerül sor, azaz 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie.

*forrás: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/biztositasi_jogviszoy_elbiralasa.html

Forrás

Jelentősen felülírná a rászorultság alapján járó vagy adható segélyek rendszerét az Országgyűlés előtt lévő két törvénymódosítási javaslatcsomag. Egyebek mellett megszűnne a rendszeres szociális segély, illetve a lakásfenntartási támogatás. A rászorulóknál kieső forrásokat az egyes önkormányzatok pótolhatnák ki települési támogatásokkal.

Jelentősen felülírná a rászorultság alapján járó vagy adható segélyek rendszerét az Országgyűlés előtt lévő két törvénymódosítási javaslatcsomag. Egyebek mellett megszűnne a rendszeres szociális segély, illetve a lakásfenntartási támogatás. A rászorulóknál kieső forrásokat az egyes önkormányzatok pótolhatnák ki települési támogatásokkal.

Kettő törvényjavaslat is fekszik az Országgyűlés előtt, amely számos pontban érinti a szociális ellátásokkal kapcsolatos szabályokat. Az egyik a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról T/2141. számú törvényjavaslat. A másik pedig a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoc. tv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat.

Nevezett két törvényjavaslat jelentősen felülírná a rászorultság alapján járó vagy adható segélyek rendszerét.

A tervezet szerint a Szoc. tv. (25. § (3) bekezdés) szerinti rászorultság alapján járó pénzbeli ellátásai közül megszűnne

– a rendszeres szociális segély,

– a lakásfenntartási támogatás, míg

– a rászorultság alapján járó természetben nyújtott ellátások közül a Szoc.tv. 55. §-a szerinti adósságkezelési szolgáltatás azzal, hogy a módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, illetve a 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.

Jövő év szeptember 1-jétől ugyancsak megszűnne a Gyvt. 20/C. §-a alapján nyújtható óvodáztatási támogatás arra hivatkozásul, hogy 2015. szeptemberétől bevezetik gyermekek hároméves korától kötelező óvodáztatást.

Továbbra is megmaradna:

– az időkorúk járadéka,

– a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

– az ápolási díj.

Új ellátási formaként jelenik meg az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy részesülhet majd ebben a támogatásban, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

– egészségkárosodott személynek minősül, vagy

– 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bekezdés], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.

További tervezett változás, hogy míg a korábban említett pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényt a jövőben a járási hivatal bírálhatná el, addig a képviselő-testület – a Szoc. törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint – a szociális törvény alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként települési támogatást állapíthatna meg.

A kötelező segélyek körén kívüli további támogatásokról, segélyekről tehát az önkormányzat szabadon dönthet majd. A Szoc. törvény tervezett 45. szakasza példaszerűen sorolja fel azokat az területeket, amikor „különösen” javasolja a támogatást a krízishelyzetbe került személyek számára. Eszerint települési támogatás nyújtható majd:

– a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

– a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

– a gyógyszer-kiadások viseléséhez,

– a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

Ezen túlmenően a törvény leszögezi: a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

A pénzbeli ellátásokon kívül a járási hivatal természetbeni ellátásként

– alanyi közgyógyellátást, illetve normatív közgyógyellátást, valamint

– egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is megállapíthat.

Forrás