A jövő év március közepén hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) új jogintézményként vezeti be Magyarországon a bizalmi vagyonkezelést, ennek részletszabályait tartalmazza a kormány honlapján közzétett törvénytervezet, amelyet november 7-ig lehetett véleményezni.
2013. november hónap bejegyzései
Indul az egyszámlás utalás
Megnyílt a lehetőség a vállalkozások előtt, hogy egy összegben utalhassák adókötelezettségeiket. Az adó- és vámfizetési kötelezettség EFER rendszeren keresztül történő teljesítésére, illetve a felosztási rendelkezés összeállítására a Kormányzati Portálon (http://www.magyarorszag.hu/) elérhető Ügyfélkapun történő bejelentkezést követően az eBEV/ EFER/ Megbízási csomagok elérési útvonalon van lehetőség. Csak azok a képviselők jogosultak rendelkezni az egyösszegben történő adóátutalások megosztásáról, akik valamennyi elektronikusan bonyolítható adóügy intézésére meghatalmazással rendelkeznek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI.7.) NGM rendelet hatályba lépését követően az állami adó- és vámhatóságnál az adófizetési kötelezettségek egy összegben történő megfizetése a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó pénzforgalmi számláját vezető, az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (a továbbiakban: EFER) csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által biztosított házibankos fizetési megoldással (a továbbiakban: házibank) is teljesíthető – emlékeztetett a nemrégiben a Magyar Közlönyben megjelentekre a NAV.
A rendelet részleteiről korábban az Adózóna.hu is beszámolt, cikkünketITT olvashatja el.
Az adó- és vámfizetési kötelezettség EFER rendszeren keresztül történő teljesítésére, illetve a felosztási rendelkezés összeállítására a Kormányzati Portálon (http://www.magyarorszag.hu/) elérhető Ügyfélkapun történő bejelentkezést követően az eBEV/ EFER/ Megbízási csomagok elérési útvonalon van lehetőség.
Az EFER rendszeren keresztül történő házibankos fizetés használatakor meg kell jelölni azt a fizetési kötelezettséget vagy kötelezettségeket (felosztási rendelkezés összeállítása), mely(ek)re a befizetést teljesíteni kívánja (47/2103. (XI.7.) NGM rendelet 18. §).
Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az EFER rendszeren keresztül történő átutalást csak az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlaszámról lehet kezdeményezni, mely csatlakozás tényéről a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató tud felvilágosítást nyújtani, ezért a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók száma korlátozza az EFER rendszeren keresztüli átutalásokat.
Azon képviselő jogosult a felosztási rendelkezésre, aki a korábban benyújtott 13T180-as nyomtatvány 13T180-01-A lapján a 10. a. pont jelölésével valamennyi elektronikusan intézhető adóügy intézésére meghatalmazással rendelkezik. Meghatalmazott útján történő rendelkezés esetén az előbbi regisztrációs adatlap B lapján az l. pont jelölésével is biztosítható ez a lehetőség.
Elengedné tagi kölcsönét? Ezt kell tudnia az adózásról
Elévülhet-e a magánszemély tag által cége számára nyújtott tagi kölcsön? Ha igen, mennyi idő után, illetve milyen feltételekkel? Az elévüléskor milyen adó- és illetékkötelezettségei lesznek a cégnek és/vagy a magánszemélynek? Olvasónk kérdéseire Sinka Júlia szakértőnk válaszolt.
A társaságnak a kölcsönt nyújtó taggal szembeni kötelezettsége, a kötelezettségként előírt ki nem fizetett osztalék – a számviteli előírások mellett – nem tud elévülni, mivel minden évben egyeztetni kell azt az érintett taggal. Amennyiben a társaság sem pénzben, sem eszközben – a Ptk. szerinti beszámítás szabályai szerint – nem tudja a kölcsönt belátható időn belül visszafizetni a tagnak, akkor megoldás lehet, ha azt a tag elengedi. (Ezt a rendkívüli bevételek között kell ebben az esetben a társaságnak elszámolnia.)
Az elengedett kötelezettség miatt elszámolt rendkívüli bevétel az adózás előtti eredmény része (növeli azt), és – pozitív adózás előtti eredmény esetén – annak összegével a társasági adó alapját csökkenteni nem lehet, ezért az elengedett tagi kölcsön után is – pozitív adóalap esetén – társasági adót kell fizetni.
A magánszemély tulajdonosnak a tagikölcsön-követelésről való lemondása – mint követelés elengedése – ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséggel jár, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint ingyenes vagyonszerzés – azaz a követelésről való lemondás – esetén a követelés vagyoni értékű jognak minősül, amely az ajándékozási illeték tárgya (Itv. 11.§. (1) bekezdése c) pont).
Az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a tagi kölcsönt – mint jelen esetben – magánszemély engedte el. Egyéb esetben – gazdálkodó szervezetek egymás közötti ügyleteiben – az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján – mentes a követelés elengedése miatti vagyonszerzés az ajándékozási illeték alól.