2014. február hónap bejegyzései

Jól gondolja meg, kinek ad kölcsön! Így járhat pórul a hitelező cég

Közzétéve: Szerző:

Egy kft. több másik kft.-nek jelentős összegű kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot. Hogyan kell elszámolni a kölcsönadó társaságnál a még nem behajthatatlan követelést?

Egy kft. több építőipari kft.-nek nyújtott jelentős összegű kölcsönt 5 évre. A hitelt nyújtó kft. a kölcsönök után minden évben elszámolta a kamatot bevételként, leadózta és követelésként kimutatta. A szerződésekben foglaltak szerint a megállapodott kamat megfizetése a teljes tőke visszafizetésekor válik esedékessé. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot. Olvasónk a következő kérdésekben kérte szakértőnk segítségét:

A szerződés lejárta megállítja a kamatfelszámítást?
– Ha a hitelező kft.-nek részesedése van az adós kft-ben, az 5 év alatt leadózott kamatra lehet-e értékvesztést elszámolni, úgy, hogy ne kelljen vele adóalapot növelni? Hiszen egyszer már megfizette a kft. az adót – mint kiderült jogtalanul –, de még nem behajthatatlan a követelés.
– Mi a helyzet akkor, ha a hitelező kft.-nek nincs részesedése az adós kft.-ben?
– Van olyan adós, akinek a felszámolója bizonyos összegeket visszautalt, ezt mire kell elszámolni, tőkére vagy kamatra? Mi a sorrend? Hiszen, ha kamatra tudnánk be, akkor az évek alatt leadózott kamat összege nem lenne helyes.
– Ha a hitelező kft. parkolókat vásárolt az adós cégtől, és a fizetés a tartozások fejében beszámítással történt, mivel szemben kell a vételárat kivezetni, tőke vagy kamat?

A Ptk. 527. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – ha a kölcsönügylet kapcsán a felek kamatfizetésben állapodtak meg –, a kamatot negyedévenként utólag, illetve akkor kell megfizetni, amikor a kölcsön visszafizetése esedékessé válik. (A kérdésben említett cégek ez utóbbi megoldást választották.)

Abban az esetben, ha az adós késedelembe esik vagy – mint jelen esetben – nem fizet, úgy a hitelezőnek a késedelembe esés időpontjától – főszabály szerint a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harmincegyedik naptól – a jelenleg hatályos Ptk. 301-301/A. §-okban részletezettek szerint számított késedelmi kamatot köteles fizetni. Kivéve, ha más jogszabály ettől eltérően rendelkezik valamely ügylet vonatkozásában.

A késedelembe esés időpontjának meghatározásánál irányadóak a pénztartozás teljesítési idejére, illetve a kötelezetti késedelemre vonatkozó általános szabályok (Ptk. 292/A §, 298. § a) pont, 301. § (1) bekezdés vonatkozó része).

Továbbá a jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát, valamint a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább 40 euró költségátalányt [Ptk. 301. § (5) és 301/A § (3) bekezdés bekezdései).

A 2014. március 15-én életbe lépő új Ptk. fentiekkel összhangban határozza meg a fizetési késedelemre vonatkozó szabályait. MIndezeket összegezve, a példabeli esetben a kamatot – illetve a fizetési késedelem miatt a késedelmi kamatot – megalapozó kölcsönügyletet a szerződés futamidejének lejárta nem teszi semmissé. A késedelmi kamat a késedelmes napokra megilleti a hitelezőt.

A Tao.-törvény 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege. Ezzel párhuzamosan a törvény 7. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a követelés bekerülési értékéből a számviteli törvény alapján behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés.

Az utóbbi előírásból az következik, hogy nem a behajthatatlan követelésként leírt összeg csökkenti az adózás előtti eredményt, hanem csak az ehhez kapcsolódóan már korábban elszámolt értékvesztés összege (amellyel a társaság az adózás előtti eredményt korábban növelte).

Jelen esetben tehát – feltételezve, hogy a behajthatatlannak még nem minősülő kamatkövetelés 2013. évben vált esedékessé – az adós minősítése alapján elszámolt értékvesztés miatt adóalapot növelő tétellel kell számolni.

Ugyanakkor a mérleggel lezárt időszakokra vonatkozóan, a fordulónapig nem esedékes kamat bevételkénti elszámolása, illetve az ezzel összefüggő társasági adó az elévülési időn belül a társasági adóbevallás önellenőrzésével, valamint az eredménykimutatás és a mérleg a számviteli törvény előírásai szerint korrigálható.

A kölcsönszerződésben foglaltak megsértése miatt indokolt az adóst a fizetésre felszólítani, egyéb intézkedést tenni a követelés beszedése érdekében. Ekkor az esetlegesen az aktív időbeli elhatárolásként kimutatott, ténylegesen járó, de még nem esedékes kamat is jogszerűen követelhető, és ekként kell az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján minősíteni.

Amennyiben a behajthatatlanság ténye és mértéke az idézett jogszabályi hely szerinti feltételeknek (például a felszámoló által adott írásbeli nyilatkozattal) megfelelően nem bizonyítható, de nem látnak esélyt annak rendezésére, akkor elengedett követelésként kell az eredmény terhére elszámolni.

Ez esetben a társaságiadó-alapot csak akkor nem kell növelnie a hitelezőnek, ha a az adós cég és közötte nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony és a hitelező kft. rendelkezik az adós kft. azon nyilatkozatával, mely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás (az elengedett kötelezettség) következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív (Tao.-törvény 3. sz. melléklet A/13. pont).

Amennyiben az adós kamattal és költséggel (például behajtási költségátalány) is tartozik, és a felszámoló által fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Ettől eltérő elszámolás – például a kötelezett rendelkezése alapján – nem lehetséges (Ptk. 293. §).

A Ptk. ismeri a követelések beszámításának intézményét, a 296. § (1)-(2) bekezdései értelmében a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű éslejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.

A parkolókat megvásároló hitelező kft. szemszögéből az adós cégnek a parkolókról kiállított számlái szerinti szállítói tartozás összevezethető az adóssal szembeni követeléssel. Az így esetlegesen még fennmaradó összeget kell a feleknek pénzügyileg rendezniük. Amennyiben azt elengedik, úgy az elengedett követelésekkel kapcsolatban a fentebb vázoltak az irányadóak.

Kapcsolt felek esetében – például a jelen esetben a parkolók kapcsán –, ha nem a szokásos piaci árak alapján állapították meg az ingatlanok eladási árát, úgy a Tao.-törvény 18. §-ában részletezettek szerint kell eljárni.

Forrás

Sürget az idő! Így lehet visszakapni az EU-ellenesen megfizettetett áfát

Közzétéve: Szerző:

Az Európai Bíróság tavaly decemberi döntése óta ketyeg az a 180 napos jogvesztő határidő, amelyen belül visszakérhetik a megfizetett áfát, illetve az esetleges adóbírságot és kamatot azok a hazai cégek, amelyeket érintett a magyar áfatörvény direktívaellenes szabálya – hívja fel a figyelmet a MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: egyaránt érintett, aki nem tudta érvényesíteni az export adómentességét az EU területéről történő kiléptetés csúszása miatt, és akiket erre a szabályra hivatkozva büntetett meg a NAV.

943

Az Európai Bíróság 2013. december 19-én ítéletben mondta ki, hogy az uniós áfairányelvvel nem egyeztethető össze az olyan nemzeti szabályozás, amely a ténylegesen kiszállított áru esetében pusztán azon az alapon vonja meg az értékesítés adómentességét, hogy az nem lett határidőn belül kiléptetve az országból. A hatályos magyar áfatörvény rendelkezése szerint ugyanis, az exportra – azaz unión kívülre – értékesített terméket a teljesítés napjától számított kilencven napon belül igazoltan ki kell léptetni az EU területéről, egyébként az ügyletre nem alkalmazható az adómentesség.

Az EB véleménye szerint, amennyiben az áru igazolhatóan elhagyta az unió területét, akkor az adómentességet az eladótól nem lehet megvonni. Mivel – az irányelv értelmében –az adómentesség ilyen szintű korlátozása sosem volt megengedett, ezért a korábban ilyen okból elmarasztalt cégek is – amennyiben a termékek vámhatósági kiléptetését igazolni tudják – jogosan kérelmezhetik az elmarasztaló határozatok felülvizsgálatát.

„Az EB ítélet nyomán igényt tarthatnak a befizetett adó visszatérítésére azok a cégek, amelyek az értékesített termékeiket az unió vámterületéről igazolhatóan kiszállították és az uniós joggal ellenes hazai szabály miatt ennek ellenére áfa-fizetési kötelezettségük keletkezett” – foglalta össze az ügyben az EB előtt eljáró dr. Gerey Ágoston, a Gerey Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. Az érintettek, a lezárt ügyekben önellenőrzés, felügyeleti intézkedés, illetve korábban már lezárult peres eljárás esetében esetleg perújítás keretében kérhetik a befizetett áfa, késedelmi pótlék és bírság visszatérítését, folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásban pedig hivatkozhatnak a Gerey Ügyvédi Iroda ügyvédei közreműködésével sikerre vitt EB C-563/12. számú ítéletre.”

Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere felidézte: a rendkívül szigorú hazai szabályozás miatt többször előfordult, hogy a vevő hibájából vagy egyszerűen csak a kedvezőtlen körülmények miatt az exportra értékesített termék nem hagyta el az unió területét a határidőn belül és ezért a jóhiszemű eladót súlyos anyagi kár érte.

„Ilyen esetekben az adóalanynak – még ha csak egy-két napos csúszásról is volt szó – az értékesítése után visszamenőlegesen adófizetési kötelezettsége keletkezett – foglalta össze Nyári Zsolt. Minekután az unión kívül letelepedett vevő nem, vagy csak ritkán fogadta el, hogy a beszerzése után – utólag – még a magyar áfát is megfizesse, az eladóknak a pluszban felmerült adókötelezettség komoly veszteségeket eredményezett.”

Még nagyobb kárt okozott, amikor a mulasztásra egy-egy adóhatósági ellenőrzés során derült fény, és ilyenkor a meg nem fizetett áfa után az eladóra még további 50 százalék adóbírságot és késedelmi kamatot is kivetett a NAV.

„A jogorvoslatra a 2013. december 19-ét követő 180 napos, jogvesztő határidőt megelőzően van csak lehetőségük a vállalkozásoknak, olyan ügyekben, amelyek még nem évültek el – mutatott rá Nyári Zsolt. Érdemes idejében áttekinteni az ilyen ügyleteket és szükség esetén idejében adó- és jogi szakértői segítséget kérni a szükséges dokumentumok elkészítéséhez, benyújtásához és a visszaigénylési folyamat teljes levezetéséhez.”

A határidő betartása egyaránt vonatkozik azokra, akiknek az export adómentességét az EU területéről történő kiléptetés csúszása miatt nem volt lehetőségük érvényesíteni, illetve azokra is, akiknek a NAV az exportügyletük során alkalmazott adómentességet a 90 napos szabály megsértése miatt nem fogadta el – tette hozzá.

Forrás

Saját tőke, jegyzett tőke

Közzétéve: Szerző:

Már minden vállalkozás a Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-től hatályos változásainak lázában ég. A legtöbb figyelmet a cégek vezetése a jegyzett tőke mértékének emelésére helyezi, de a saját tőke tekintetében egyéb fontos szabályozásoknak is meg kell felelni.

234

Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt lehet kimutatni, melyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére, vagy a tulajdonosok az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál. Ezen kívül a saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is.

Mivel idén a Ptk. változása miatt a jegyzett tőkén van a hangsúly, nézzünk néhány gondolatot ezzel kapcsolatban. (Az új Ptk. másik, nagy visszhangot kiváltó újítása az ügyvezetői felelősség megnövelése. Erről itt olvashat bővebben.)

Mi szerepelhet jegyzett tőkeként a társaságoknál?

Jegyzett tőkeként kell kimutatni a vállalkozásnál a létesítő okiratban meghatározott tőkét, melyet cégformánként különböző néven nevezünk, úgymint alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon, vagyoni betét. Amennyiben a vállalkozást cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli, a jegyzett tőke változását mindig a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján rögzítjük a könyvekben. Amennyiben a szervezet nem kötelezett cégbejegyzésre, a tőke összegét a létesítő okiratban rögzített és ténylegesen átadott összeg alapján rögzítjük. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél a külföldi vállalkozás által ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyont mutatjuk ki ilyen jogcímen.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Magyarországon működő vállalkozások többségét már foglalkoztatja a jegyzett tőke kötelező megemelése, de minden esetben érdemes könyvelővel vagy adótanácsadóval való előzetes konzultáció, hisz arra már kevesebben gondolnak, hogy nem elég csak a jegyzett tőke összegét nézni, de meg kell felelni a saját tőke követelményeknek is. Ez alatt pedig azt értem, miszerint a saját tőke összege nem csökkenhet a jegyzett tőke 50%-a alá (gazdasági társaságokról szóló törvény alapján).

A mai gazdasági helyzetben nem kevés vállalkozás helyzete romlott meg olyan mértékben, hogy ennek a követelménynek már egy ideje nem tud megfelelni. A társasági szerződés módosításakor, a jegyzett tőke megemelésekor erre is érdemes figyelni, hisz egy tartósan veszteséges vállalkozásnál már nem biztos, hogy a 3 millió forintra történő jegyzett tőke emelés elégséges a saját tőke követelmény megfelelésének is.

A Gazdasági Társaságokról szóló törvény (GT) a Kft-k és a Rt-k esetében ír elő a társasági formára kötelező bejegyzett tőke minimum összeget. A Kft-k esetében a törzstőke eddig nem lehetett kevesebb 500 ezer Ft-nál  – ez változik majd március 15-től 3 millió forintra-, míg a zártkörűen működő Rt-nél 5 millió Ft, a nyilvánosan működő Rt-nél 20 millió Ft az alaptőke minimum. (Itt találja szakértőnk korábbi írását arról, hogy hogyan érdemes végrehajtani a jegyzett tőke emelését.)

A GT.51. § hitelezővédelemre vonatkozó előírása szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével(tartós tőkevesztés)és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.

Mi a teendő tőkevesztés esetén?

Tőkevesztés esetén a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy amennyiben ennek a lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza
= a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve
= a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában
= a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve
= jogutód nélküli megszüntetéséről.

Nézzük meg egyenként ezeket a lehetőségeket, mire érdemes odafigyelni?

  • Pótbefizetésként csak pénzeszköz bocsátható a vállalkozás rendelkezésére. Az ily módon rendelkezésre bocsátott pénzeszközt lekötött tartalékként kezeli a számvitel (osztalékfizetési korlát!!!!). A lekötött tartalék összege emeli a saját tőke értékét. Készpénzben csak akkor teljesíthető, ha a pénzkezelési szabályzat ezt megengedi. Amennyiben a társaság további működése során a saját tőke helyzete rendeződik, a pótbefizetést vissza kell fizetni a tagok részére, illetve akár a jegyzett tőke emelésére is fordítható.
  • A törzstőke más módon való biztosítása történhet értékhelyesbítés alkalmazásával, feltéve ha van olyan eszközünk, melyre alkalmazni tudjuk az értékhelyesbítés intézményét. Értékhelyesbítés akkor alkalmazható, ha az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Értékhelyesbítés az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél tudunk alkalmazni. Az értékhelyesbítés összegének megfelelően értékelési tartalékot képzünk, ami emeli a saját tőkénk összegét, viszont ebből a tőke elemből nem tudunk jegyzett tőkét emelni.
  • Abban az esetben, ha a fenti lehetőségek közül egyikkel sem tudunk élni, és a jegyzett tőke nagysága megengedi (vagyis magasabb a jegyzett tőke összege, mint a kötelező minimum jegyzett tőke összege), a jegyzett tőkét leszállíthatjuk. A jegyzett tőke leszállítását csak a cégbírósági bejegyzés napjával szabad könyvelni. Abban az esetben ha a tőkeleszállítás a tőketartalék javára történik, de a veszteséges gazdálkodás miatt a társaság eredménytartaléka negatív, tulajdonosi döntés alapján a negatív eredménytartalék  a tőketartalékból ellentételezhető.
  • Abban az esetben, ha a társaságnak nincs lehetősége a tőkevesztést egyéb módon rendezni, át kell alakulnia más társasági formába. Az átalakulással csak olyan társasági forma választható, mely saját tőke követelménye megfelel a meglévő cég feltételeinek. (Pl. Kft-ből Bt, Zrt-ből Kft)

 Az ügyvédeknek nem feladata a fenti szabályozásra felhívni a társaságok figyelmét, abban az esetben, ha társasági szerződés módosítás miatt keresik fel őket. Sajnos nem minden könyveléssel foglalkozó vállalkozó hívja fel az ügyfelei figyelmét erre a kötelezettségre, és a tulajdonosok, ügyvezetők többsége nincs is ezzel tisztában. A Ptk. változása miatt lényegesen előtérbe kerülő jegyzett tőke kérdéssel kapcsolatban célszerű lenne mind a könyvelési szolgáltatóknak, mind az ügyvédeknek az átlagosnál nagyobb figyelemmel lenni az ügyfelek felé.

Forrás