Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért.
Mi a jelenlegi szabály?
A jelenlegi, a gazdasági társaságokról szóló törvényben található szabály alapján, a társaság felelős azért a kárért, melyet az ügyvezető ügyvezetőként történő eljárása során másnak okoz. Ez persze most sem azt jelenti, hogy az ügyvezető egyáltalán nem felelős. Nem mindegy azonban, hogy ki és kin követelhet kártérítést.
A most életben lévő szabály alapján a vezető tisztségviselők elsősorban a saját társaságuk tulajdonosai felé voltak felelősek, mivel a régi Gt. a vezető tisztségviselőt a társaság részének tekintette, a külvilág felé pedig maga a társaság felelt. A kárt elszenvedő fél a cégtől követelheti kára megtérítését, és a cég tulajdonosai jogosultak az ügyvezetőn behajtani az általa okozott kár összegét. No, azért a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű, hiszen egyrészt kérdéses, hogy a kárt okozó ügyvezető cége rendelkezik-e vagyonnal, melyből a kár megtéríthető, és az sem mindegy, hogy a cég tulajdonosai hogyan tudnak fellépni a kárt okozó ügyvezetővel szemben.
Mi lesz a jövő?
2014. március közepétől a helyzet gyökeresen megváltozhat az új előírásnak köszönhetően. Ügyvezetők, figyelem! A jövőben már akár saját vagyonukkal is felelhetnek egy-egy rosszul meghozott vezetői döntés miatt!
Az új Polgári Törvénykönyv egyértelműen rögzíti, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője az ilyen minőségben másnak okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az egyetemleges felelősség annyit tesz, hogy a károsult jogosult akár a cégtől, akár a vezető tisztségviselőtől követelni a felmerült kárát, így az ügyvezető saját vagyonával is kénytelen felelni. (Tulajdonosi utasítás esetén sem mentesül feltétlenül a felelősség alól a vezető tisztségviselő.)
Ez a rendelkezés teljesen új szabályként jelenik meg az új Polgári Törvénykönyvben.
A szigorúbb szabályozás oka
A törvény alkotói a törvény hivatalos indoklásában nem voltak túl bőbeszédűek az új, szigorúbb szabály okainak bemutatásakor. Az indoklás mindössze annyit rögzít, hogy „a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a törvény egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni.”
Mit jelent majd mindez a gyakorlatban?
Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a szigorúbb vezetői felelősség mit jelent majd a gyakorlatban. Megfontoltabb döntések születhetnek? Felelősebb lesz a hazai cégek irányítása? Az ügyvezetők a jövőben jobban igénybe veszik a szakemberek támogatását? Netán lassuló döntési folyamatokat okoz majd a túlzott óvatosság miatt?
Ha mégis kárt okoz az ügyvezető
Az új jogi előírások bevezetése után okozott károk esetén a károsult már nem csak a cég felé fordulhat kárigényével. Az ügyvezető is köteles lesz a saját vagyonából megtéríteni az okozott kárt, ha jogerősen bebizonyosodik, hogy a kárt ügyvezetői minőségében maga idézte elő. (Hogy hogyan védhetik magukat az ügyvezetők, arról itt olvashat.)
